Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.
Ülésnapok - 1896-651
8fiL országos ülés 1901 okát az olasz bor alacsony vámdíjtételében kell keresnünk. Az Olaszországgal 1891. évi deczember hónap 6-ikáii kötött kereskedelmi és hajózási szerződést 1892. évi január hó 30-án iktattuk törvénybe. Az erre vonatkozó záró jegyzőkönyv egyik pontja .azt tartalmazza, hogy : »ha Olaszország a maga borvámjait behozatali tarifáiban 5-77 frankra mérsékli, akkor az Osztrák-Magyar monarchia, közös vámterületének vámtarifája is 3"20 forintra. mérséklendők Már akkor fölismerte a magyar parlament egy része azon veszélyt, mely a szerződésből kifolyólag a magyar bor értékesítésére nézve elő fog állani, s a szerződés tárgyalásánál többen föl is szólaltak ily értelemben, s kifejezést adtak aggályaiknak. A parlament másik része azonban e szerződésben veszélyt nem látott, mert nem tartotta valószínűnek, hogy Olaszország a Franczia,országgal akkoriban folytatott vámháborút megszüntesse, s egymással szerződésre lépve, Olaszország borvámját leszállítsa csak azért, hogy bora Magyarországba alacsony vám mellett jöhessen be. Az akkori kormánynak is ez volt az álláspontja, sőt a kereskedelemügyi miniszter, néhai Baross Gábor, az érdekeltek megnyugtatására a törvényjavaslat tárgyalása alkalmával így nyilatkozott: »intézkedttink az iránt, hogy ha esetleg, a mire kilátás nincs, bekövetkeznék a vámok ilynemű mérséklése, Mag} T arország semmi irányban ne legyen meglepetésnek kitéve. «. Alig emelkedett azonban ezen javaslat törvényerőre, már is utóiérte, s teljesen készületlenül, védtelenül találta a mi szegény hazánkat a kellemetlen »meglepetés«, mert már csakhamar bekövetkezett az olasz borvámnak 5.77 frankra való leszállítása. A következménye természetesen az volt, hogy Magyarországnak is le kellett a szerződés értelmében 3.20 forintra szállítani a borvámot Olaszországgal szemben, s ezzel tág űtát íryitottak az olasz bor nagymérvű beözönlósónek. Az alábbi statisztikai adatok legjobban illusztrálják, hogy az olasz bor beözönlése évről-évre mily ijesztő arányokban nagyobbodott: 1895. évben 226.453 métermázsa 5,888.000 korona-értékben, 1896-ban 525.479 métermázsa 14,714.000 korona-értékben, 1897-ben 929.740 métermázsa 20,454.000 korona-értékben, 1898ban 917.459 métermázsa 20,189.000 korona-értékben, 1899-ben889.962métermázsa 19,579000 korona-értékben. A hatás nem maradt el s sajnos, mindjárt kezdetben érzékenyen érintett bennünket, szőlősgazdákat. Szőlőterületeink egy részét február 4-én, hétfőn. 1 J már akkor elpusztította, a tilloxera, s a még meglevőt is fenyegette a, pusztulás réme; a termés nagymértékben csökkent, s mégis azt kellett tapasztalnunk, hogy e csekélyebb készletet sem értékesíthettük kellőleg, mert az olasz bor beözönlése következtében a mi borunk ára is tetemesen csökkent. Bekövetkezett tehát az a veszély, melyet a szerződés magában rejtett, s melyet a parlament egy része már (dőre meglátott, s megjósolt a, bortermésre és borkereskedésre nézve. Mik voltak tehát azok az intézkedések, melyekről néhai Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter szólt, s melyek a magyar bortermelés ós borkereskedés érdekeit lettek volna hivatva megvédeni? Bizony azok csak a papiroson maradtak! s a félsorolt adatok maguk eléggé bizonyítják, hogy, sajnos, mai napig sem történt olyan intézkedés, mely az olasz bor behozatalát ellensúlyozni, megakadályozni. képes volna. Sőt azt kellett tapasztalnunk, hogy az 1893. évben Szerbiával megkötött vámszerződés alapján, a Szerbiában levő .Krajna, Timok, Krusevac, Morava és Toplica kerületekből a bor hordókban a határforgalom számára biztosított külön vámkedvezményekben részesül s e vám 100 kilométer után adóforintot tesz ki. A mi boraink kiviteli vámja ellenben mindenfelé nagy, s elmondhatjuk, hogy a mi borainkat illetőleg -mindenütt prohibitiv rendszabálvt alkalmaztak. Oroszországgal is megkötöttük 1894. évben a szerződést. Megengedtük, hogy Oroszország gabonáját 1 forint 50 krajezár vám mellett hozhassa be hozzánk, a, mi borainkra nézve pedig kimondották, hogy úgy mint a többi terményekre nézve is a, legnagyobb kedvezményt élvező nemzet bánásmódjában részesülünk ! S miben áll ezen legnagyobb kedvezmény ? Egy pud után, a mi 16'38 kilo, a, borvám 4 rubel aranyban, ha a bor szesztartalma, 16 százaléknál nem több; a 16'fokon felül minden fok szesz után külön 12 kopek vámot számítanak. Ezen számítás szerint, ha a bor szesztartalma 16 foknál nem több, egy hektoliter után körülbelül 106 korona ós 43 fillérre rúg a vám. Igen természetes, hogy nagyobb szeszfoknál nagyobb a vám is. Úgy 7 hiszem, hogy ez elég magas véd vám, s Orosz : ország megelégedhetett volna ennyivel is; de mivel a chinai háború költségeinek fedezésére újabb bevételi forrásra, volt szüksége, ezt az amúgy is igen magas védvámot 50 százalókkal emelte föl. Igaz ugyan, hogy a 13 százaléknál kevesebb szesztartalmú borokra nézve ezen pótvámot a, múlt év november havában eltörölte, illetve visszavonta., de a nehezebb bo-
