Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.
Ülésnapok - 1896-658
fös. országos ülés 1901 Esésére a folyó évi költségvetésben a tavalyihoz képest körülbelül 500.000 koronával több van felvéve. De ugyanannyi egjmttal a kontemplált bevételi többlet is. Az indokolásban magyarázatul azt olvasom, hogy községeink ós birtokosaink újabb időben már csekélyebb állami kedvezmény mellett is igénybe veszik az államnak közvetítését ezen tenyészállatok beszerzésére. Tapasztalásból konstatálhatom ugyan, hogy azon szűkkeblűség, a melyet eddig a községek ós a kisbirtokosok főleg a tenyészállatok beszerzésénél mindenkor tanúsítottak, tényleg helyet enged egy józanabb felfogásnak. De tartok attól, hogy a közfelfogásnak ezen javulása még távolról sem haladt annyira, hogy az állami segítésnek megszorítása ne lehetne talán hátrányos befolyással a nagyon örvendetesen megindult fejlődésre. Még mindig vita tárgyát képezi a gazdák körében az a: kérdés, vájjon az állattenyésztésben a magyar fajtának, vagy a, nyugati fajtának adandó-e meg az elsőség. Félek, t. ház. hogy a midőn e kérdéshez én is hozzászólok, avval az ellenvetéssel találkozom, hogy nem vagyok szakember. Igaz, nem va^ok szakember, de valamint a. nem szakember is jól tudja, hogy a magyar ökör gyorsabb, kitartóbb és edzettebb, mint a: nyugati, és azért igavonónak jobb, tehát főleg nagyobb gazdaságokban előnynyel bir, épúgy vaknak kell lenni annak, a ki nem látja be, hogy a kisbirtokosoknál, főleg ott, a hol legelőben hiány van, mint ez már legtöbb helyt konstatálható, és főleg ott, a hol a tejszövetkezetek létesítése a. tejtermékek értékesítését állítja előtérbe, határozottan a nyugati fajnak van előnye. Nézze meg bárki például a Tolna vármegyei kisbirtokosság állattenyésztését, a melynek eredményeivel sikerűit helyrehozni azt az anyagi romlást, a, melyet ott a filoxera pusztítása okozott, és mondja meg, vájjon a magyar fajta, tenyésztésével el lehetett volna-e ott ezen eredményeket érni? Azért nem szabad a tenyésztést egy kaptafára húzni. Am nevelje a nagybirtokos ezentúl is a sok tekintetben kiváló magyar ökröt, de a kisgazda az ő kis szántóföldjét megszántja a. lassú nyugati ökörrel is, ha egyáltalában ökörrel szánt, ós legyen neki meg a mellett a gyorsabb neveléssel ós jobb értékesítéssel járó előnye. Hiszen már nag3 r részt istállózásra van utalva, már pedig négy-öt évi istállózásnak költségeit egy magyar tehén, vagy ökör ára nem hozza be. Azért ne erőszakoljuk reá megyei szabályrendeletekkel egy neki meg nem felelő fájnak a tenyésztését, mert különben elkedvetlenedik, és a tenvésziíÉrra. NAPLÓ. 1896—1901. XXXIII. KÖTET. február 12-én, kedden. ]gj test elhanyagolja azután is, úgy, a mint azt eddig tette. Ellenkezőleg, nagyon kérem az igen tisztelt miniszter urat, hogy miként azt a múltban tette, a jövőben még nagyobb mértékben igyekezzék olcsóbb kölcsönnel a kisbirtokosoknak a lehető legjobb tenyészanyag beszerzését elősegíteni. Hatékony eszköze az állattenyésztésnek a tejszövetkezetek létesítése, mert hiába fejtegetjük mi annak a kisbirtokosnak az állattenyésztés előnyeit annak szükségességét, ha egyúttal nem adjuk meg neki a módot arra, hogy a tejtermékeket is értékesíthesse. Igaz, hogy ezen értékesítés a szövetkezetekben nagyon is mérsékelt, mert igen nagy költségekkel jár. Először is az épület és belső felszerelése egy ilyen szövetkezetnél belekerül legalább 10.000 koronába, a melyet törleszteni kell, s a tejszín szállítása a vajtermelési központokba szintén meglehetősen költséges. De hisz lehet ezen segíteni! Ha az állam a pénztári fölöslegekből gj'akran sok milliót adhat olcsón a nagy hitelintézeteknek kölcsön, miért ne bocsáthatna néhány százezer forintot szintén olcsó kamat mellett ezen tej szövetkezetek rendelkezésére, mikor bőven szerezhet magának garancziát arra nézve, hogy ezen kölcsönökből egy krajczár sem fog elveszni. Es ha azt látjuk, hogy az állam új és főleg exportra dolgozó iparvállalatoknak messzemenő tarifakedvezményeket nyújt, az igazság megköveteli, hogy miután ezen tejszövetkezetek szintén új jövedelmi forrást jelentenek és kizárólag' kivitelre dolgoznak, ők is a, tejszín szállításán kivűl tetemes tarifakedvezményekben részesüljenek. Hiszen az államvasutak ezekből a szállításokból még úgyis tekintélyes olyan jövedelmet húznak, a mely nem A r olna, meg. ha e szövetkezetek nem alakultak volna, vagy pedig elpusztulnának. De más gazdasági előny is jár ezzel, t. ház! Az Alfa-Separator czég, a mely eddig külföldről hozta be a feldolgozáshoz szükséges berendezéseket, most Újpesten gyárat létesített, hogy itt az országban állíthassa azokat elő. Tegnap beszéltem egy külföldi milliomos czég tulajdonosával, a ki a temesvári vajtermelési központtól a vajat átveszi és örömmel hallottam, hogy ez a berlini ember Berlinben magyar instruktort tart, magyarul tanúi és legközelebb itt Budapesten czégének fiókját akarja felállítani. (Helyeslés balfeläl.) T. ház! A temesvári vajtermelési központ egymaga az első éviién, működése kezdetén közel egymillió koronát osztott ki a gazdák között. Most már három ilyen központunk van ós könnyen elérhetjük azt, hogy évenként több milliót hozzunk be a külföldről ezen az úton 21