Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-657

657. országos Illés 1001 csak lelkiismeretessége, hanem annak sikere és jövője iránt. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) 1. ház! Azt hiszem, hézagos volna előadásom, hogyha, a vám- és kereskedelmi kérdésekre ki nem terjeszkedném. (Halljuk! Halljuk!) Mezőssy Béla képviselő úr nagy érdeklődéssel hallgatott beszédében, azután Papp Elek, Molnár Jenő, Dégen Gusztáv. Rigó .Ferencz képviselő urak mind hangoztatták e kérdéseknek aktuális fontosságát. A kereskedelemügyi miniszter úrnak volt alkalma akkor, midőn tárczája tárgyaltatott, a hozzá intézett kérdésekre felelni: az igen tisztelt miniszterelnök úr is nyilatkozott, és pedig nemcsak legutóbb a kérvények tárgyalása alkalmával és egy ínterpelláczióra: felelve, de nyilatkozott már előzetesen és ismételten is ezen kérdésekről. Én az ő nyilatkozataikkal a kérdést kímerítetettnek tartom, de ha mégis részemről is nyilatkozni kívánok, teszem ezt azért, hogy lássa a t. ház, hogy átérzem a kötelezettséget, a mely ezen kérdések megoldása körül a földmívelésügyi tárczára is hárul; nyilatkozom azért, hogy ne lehessen még látszata sem annak, hogy ezen kötelességek alól magamat kivonni kívánnám. (Halljuk! Halljuk!) Az igen tisztelt miniszterelnök úrnak volt alkalma kijelenteni, hogy mi de jure az önálló vámterület jogállapotában vagyunk, ós hogy a szabad kezet magunknak fentartottuk. Igaz, hogy ele facto a vámközosség állapota áll fenn, azt tartottuk fenn 1907-ig az 1899 : XXX. törvényczikkel a. viszonosság reményében és föltétele alatt. Mellesleg kívánom megjegyezni, a mit különben ÍIZ igen tisztelt miniszterelnök úr is egy alkalommal már szintén hangsúlyozott, hogy minél inkább elzárkózik a külföld a mi nyersterményeink elől, annál nagyobbb súlyt kell fektetnünk az osztrák pia ez megtartására; (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) másfelől az is igaz, hogy Ausztria minél nagyobb versenynyel kénytelen iparezikkeivel a keleten megküzdeni, annál inkább van és lesz utalva a magyar piaezra. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) De nem hagyhatom figyelmen kívül azt sem, hogy az általában elfogadott közgazdasági elvek szerint a vámok érvényesülése akkor kezdődik, mikor valamely terület az illető czíkkre nézve megszűnik kiviteli állani lenni. Már most, mi évek hosszú során át ragaszkodtunk a közös vámterülethez akkor, 'mikor gabonaneműekben nagy kiviteli többletünk volt. Most kezd lassanként előállani az, hogy gabonaneműink tekintetében megszűnünk kiviteli terület lenni, vagyis most kezdődnék a vámok órvényesüKÉrvn. KAPLÓ. 1896—1901. XXXIIL KÖTET. február 11-én, hétfőn. ] 53 lésének hatása, most tehát fontos ok nélkül, az események kényszere nélkül feladni a vámközösséget abban a perezben, a mikor a vámok hatályossága kezdődik, koezkázatosdolog volna. (Igaz! Úgg van! a jobboldalon.) A mi magunktartását illeti, úgy az autonóm vámtarifát, mint a kereskedelmi szerződóseket illetőleg megvan a mi programmunk : az az 1899 : XXX. törvónyezikk. A miniszterelnök úr részletesen kifejtette, hogy ebben a törvényben benne vannak mindazok a garancziák, melyek az ország gazdasági érdekeinek és jogainak megvédésére szükségesek. Benne van az, hogy egészen új autonóm vámtarifával helyettesítendő a, régi vámtarifa. (Egy hang a szélső baloldalon: Milyen alapon?) Majd arra is rátérek. Nem azt mondja, hogy a régi vámtarifát módosítani kell, hanem annyira meg nem felelőnek tartja az eddigi vámtarifát, (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) hogy egészen új, érdekeinknek mindenben megfelelő és fokozott védelmet nyújtó új autonóm vámtarifát állapít meg. (Helyeslés jobbról.) Azt kérdi Kossuth Ferencz igen tisztelt képviselő úr, hogy mi lesz az iránya ennek az új autonóm vámtarifának. Az iránya az lesz. a mi a törvényben foglaltatik, tudniillik, hogy a mezőgazdaság s az ipar ezen új vámtarifában egyenlő védelemben kell, hogy részesüljön. (Tetszés és helyeslés jobbról.) Ez más szavakkal azt jelenti, hogy a mezőgazdaság védelme az ipar védelménél sem kisebb, sem kevesebb nem lehet. (Tetszés és helyeslés jobbról.) De, t. képviselőház, megvan a törvényijén ezen új autonóm vámtarifának a garancziát képező szankeziója is. Mert megvan mondva, hogy mielőtt a külfölddel kereskedelmi szerződési tárgyalásokat kezdenénk, az előtt ezen új autonóm vámtarifát meg kell állapítani. Gondoskodás történt a törvényijén az iránt is. hogy egyoldalú kívánatra, tehát bármely állam kívánatára, a kereskedelmi szerződések, akár bírnak azok lejárattal, akár nem, felmondhatok legyenek. Világos tehát, t. ház, az irány, világos a sorrend, a mely szerint eljárni tartozunk. Ezen iránynak, ezen sorrendnek időelőtti nyilatkozatokkal elébe vágni a kormány nem kíván. (Helyeslés jobbfelöl.) Nem az a „czélunk, t. ház, hogy efemer sikert, érjünk el, nem külső sikerre dolgozunk, hanem az a ezélunk, hogy az ország boldogulásának, az ország gazdasági fejlődósének állandó feltételeit megadjuk. (Helyeslés a jobboldalon.) Nem azért nem mondunk többet, t. képviselőház, mintha nem volnának megállapodott nézeteink, mintha, nem volnának álláspontjaink, hanem azért nem mondunk többet, — mert nem volna' helyes, 20