Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.
Ülésnapok - 1896-655
108 655. országos iiléi 1901. február 8-án, pénteken. sági tagságra nem reflektál, nem akarván, hogy azon visszaélésekből és mulasztásokból, a melyek ezen idő alatt elkövettettek, ő reá csak egy parányi részecske is háruljon. (FölMáltások a szélső baloldalon: Gratulálunk az új párttaghoz!) A törvényszéki elnök tehát nem igen lelkesedhetett ezért a jelöltért, s a mint értesültem, el is utazott Marosvásárhelyről azzal a szándókkal, hogy a, választás végéig vissza sem megy. A mint azonban értesültem, a törvényszéki elnök, sajnálattal bár. de ezen szándókát keresztül nem vihette, mert vissza kellett mennie ós nemcsak magának, de az egész törvényszéki személyzetnek a kormánypárt jelöltje mellett kellett szavaznia. (Nagy mozgás a szélső baloldalon.) Plósz Sándor igazságügyminiszter: Nem igaz, hogy kellett! Olay Lajos : A főispánok így csinálják! Ez így van! A főispánok mindig így csinálják a miniszterek nevében! Ez így van! Elég szógyen. (Nagy zaj.) Endrey Gyula: így beszélik ezt Marosvásárhelyen ! Jött a képviselőválasztás. Az tudva volt, hog^y ha, tiszta, rendes, törvényes választások lesznek, az egyik kerületben föltétlenül biztosan győz az ellenzéki jelölt, a másik kerületben kétes a küzdelem eredménye, s attól függ, hogy a tisztviselők le fognak-e valamennyien, kommandószóra szavazni. Molnár János: Szokás szerint! Endrey Gyula: Az intézkedéseket, a jelöléseket, a választó helyek kijelölését Marosvásárhelyen nem a, választási elnök, vagy a központi választmány és efféle törvényes hatóságok ós testületek intézték, hanem intézte az agrár bank, (Nagy mozgás a szélső baloldalon.) a melynek igazgatósági tagjai között helyet foglal Mikó Árpád a főispán, Tauszig Hugó, az egyik kormánypárti jelölt, Bernády György, volt képviselőtársunk és most Marosvásárhely főkapitánya, (Mozgás a szélső baloldalon.) Geréb Béla, a volt polgármester és ezidőszerint országos képviselő. így beszélik ezt széltében Marosvásárhelyen. Az Agrárbank rendezte a választást; ós mikor látták, hogy a második kerületben sehogy sincs kilátás, akkor a hivatalos presszión, a befolyásokon és erőszakoskodásokon kivűl egy olyan eszközhöz folyamodtak, (Halljuk! Halljuk!) a mely a Bánffy-féle választásoknak volt a karakterizálója: a pénzhez. (Nagy zaj és mozgás a szélső baloldalon.) Marosvásárhelyen, t. miniszterelnök úr. széltében vesztegettek, nem az első kerületben, a hol arra szükség nem volt, mert ott csak hivatalos szavazókat kellett hivatalos állásukból kifolyó kormánypárti kötelességükre figyelmeztetni, hanem a második kerületben, a hol olyan hatással működtek ezen eszközök, hogy, ha közbe nem jön az a véres esemény, még talán megtörténhetik minden előzetes föltevés ellenére, a függetlenségi párt föltótlen ós az ellenfél által is kétségtelenül elismert többsége daczára, hogy még ott is elbukott volna a mi jelöltünk. 50—100 forintokat adtak egy-egy szavazónak, váltókat vettek róla biztosítékképen, a melyek a választás után voltak esedékesek, ha az illető szavazatával annak ellenértékét nem szolgáltatta. (Nagy zaj és mozgás a szélső baloldalon.) Olay Lajos: Honnan jött ez a pénz? Ez a kérdés! Endrey Gyula: Nem akartam kiterjeszkedni a részletekre. (Halljuk! Halljak!) Molnár János: Csak mondja el a legkisebb részletekig! Pichler Győző: Kapott-e minden jelölt a központtól kétezer forintot? (Zaj.) Endrey Gyula: Szavahihető egyének állítják Marosvásárhelyen, — esetleg a t. miniszterelnök úr meg is vizsgálhatja, hogy mennyiben van igazságuk, — hogy "Kolozsvárról Gajzágó Ferencz név alatt érkezett Mikó Árpád czímére 12.000 korona . . . Polónyi Géza: Tetszik hallani, miniszterelnök úr? (Zaj.) Endrey Gyula: . . . ós a mint ez a 12.000 korona megérkezett, másnap beszéltek bizonyos száz forintokról, a melyekkel egyes függetlenségi polgárok politikai meggyőződését próbára tették. Polónyi Géza: És ez a főispán még mindig főispán! (Zaj.) Endrey Gyula: Utána néztek annak a Gajzágó Ferencznek és kitűnt, hogy Kolozsvárott olyan egyén nem is létezik. (Nagy zaj és mozgás a szélső baloldalon. Felkiáltások jobbfelől: Már hogyne léteznék?) Olay Lajos: Na Széll Kálmán! Tiszta választás! (Nagy zaj.) Endrey Gyula: Ilyen körülmények után lehet gondolni, hogy a szegény függetlenségi polgá,rok, kiknek más támaszuk az ő politikai hitük ós meggyőződésükön kivűl nincs, egy olyan korrmnpált közigazgatási kormányzattal szemben, (Ugy van! Ugy van! Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) a hol a főispán már öt óv óta skontrális széket nem tartott, a hol az alapokat felső jóváhagyás nélkül elköltötte, a honnan küldöttségek jöttek a miniszterelnökhöz, hogy rendeljen vizsgálatot ós intézkedjék, s mai napig sem történt semmi.... (Ugy van! Zaj és mozgás a szélső baldalon.) Polónyi Géza: Jog! Törvénv! Igazság! (Zaj.) ' B
