Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.
Ülésnapok - 1896-655
655. országos ülés 1901. február 8-án, pénteken. j^Qí) Endrey Gyula: .... milyen helyzetben voltak; és képzelhető, hogy az a közigazgatási apparátus hogyan akart remekelni, hogyan akart érdemeket szerezni arra, hogy a múlt bűneire azt mondják: spongyát rá!. A függetlenségi polgárok igenis a legnagyobb elkeseredéssel és megdöbbenéssel látták ezen dolgokat és elkeseredésük, csak fokozódott akkor, a mikor arról értesültek, hogy a második választókerületben egy olyan egyént neveztek ki választási elnöknek, a ki mellett a választási elnökséget kormánypárti tisztes urak elfogadni nem akarták, (ügy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Méltóztassék Marosvásárhelyen megkérdezni, hogy nem így törtónt-e. Pichler Győző: Úgy van! Csiky ! Senkisena áll vele szóba! Egy hamis bukás miatt többször vádolt vén uzsorás! Ez a Széll Kálmán választási elnöke! Igen! (Élénk derültség és .nagy mozgás a szélső baloldalon. Nagy zaj. Elnök csenget.) Polónyi Géza: Éljen Mikó Árpád! Derék főispán az! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Endrey Gyula: És, t. ház, a marosvásárhelyi választásokat (Halljuk! Halljuk!) Mikó Árpád főispán, Geréb Béla polgármester, Bernády György gyógyszerész-főkapitány, (Derültség a szélső baloldalon.) és az a Csiky E. Károly tojásnagykereskedő, választási elnök (Nagy derültség. 3Iozgás a szélső bal oldalon.) vezették. Az előző dolgok nem voltak még elégségesek arra, (Zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) hogy a második kerületben a diadalt biztosítsák. (Halljuk! Halljuk!) Most térek át azon momentumok megfestésére, a melyek közvetlenül arra a rémítő vérengzésre vezettek. (Halljuk! Halljuk!) Marosvásárhelyen, az általános választások idején, mind a -két kerületben, rendesen a tágas nagy főtéren, a hol Kossuth Lajosnak és Bem tábornoknak a szobra áll: a városi tanácsházban történtek meg a választások. — Még Bánffy idejében is katonaság közbenjötte nélkül —; (Mozgás a szélső baloldalon.) egy téren volt mind a két választás, a hol igenis a választás intézője áttekintést nyerhetett ós ha szükség volt rá, hogy intézkedjék. tudott intézkedni. És most mit csináltak? A második választókerület "választását a piaczról elvitték; eldugták egy olyan szűk, [mellékutezába, a melyet a főtérről ős a város egy nagy részéből csak kerülő utczákon át lehet megközelíteni. (Mozgás a szélső baloldalon.) Az Iskola-utczában, az úgynevezett polgári iskolákban helyezték el a választási helyiséget, és kirendeltekegy zászlóalj gyalogságot, egylovascsapatot, egy csapat csendőrséget. (Mozgás és nyugtalanság a szélső baloldalon.) Kossuth Ferencz: Micsoda jogon a csendőrséget? • Endrey Gyula: Az első kerületi választási elnök az első kerületben, a hol kevósbbó volt veszedelmes a piaczon felállítani a katonaságot, azt eldugta a városháza udvarába ; nem is volt ott egy kellemetlen zokszó, félreértés avagy szóváltás sem; ment simán, rendjén a választás. A második kerületben, t. ház, már a választási helyiségekhez vivő mellékutczákat is megrakták huszársággal, gyalogosokkal, csendőrökkel. (Nagy nyugtalanság és zaj a szélső baloldalon.) Molnár János: Á la Nyitra! Endrey Gyula: Ha valaki, a ki ott lakott, ki akart jönni házából, neki szegzett szuronynyal találkozott. (Felkiáltások a szélső baloldalon : Szégyen! Gyalázat!) Több emberrel beszéltem, a ki azt mondta nekem, hogy ilyenkor arra kérte azt a katonát: >>Ereszszen át kérem, dolgom van.* — »Nem lehet!* — felelte ez. Erre a szuroityos katonák közt békésen átment, a nélkül, hogy valami baja lett volna. A katonaság az ilyeneket elnézte. De mi történt azután? Míg a függetlenségi polgárok szavaztak a második kerületben. — elmondom hiven a dolgokat minden szépítés és részrehajlás nélkül, — (Halljuk! Halljuk!) addig rendben ment a dolog. A Kossuth Lajos-ufczában, a melyből az út az Iskola-utczába, abba a; szűk utczába vitt, hol a választás volt, az ott összegyűlt, többnyire iparos-ifjúság, gyerekek, egykét kíváncsi férfi és nő éltették Bedőházy Jánost. Semmi baj sem volt. 11 órakor került a sor a kormánypárti szavazókra. Mikor a kormánypárti szavazók jöttek ; ha valami isinerős, notórius pártalakot láttak az emberek,.. . (Mozgás és zaj a szélső baloldalon. Egy luiug a szélső baloldalon: Megabezugolfák!) Először még abczug sem volt; éltették Bedőházy Jánost; »Nem kell kormánypárti, éljen Bedőházy!* Ez a szójáték járta. Szentiványi Kálmán: Egyéb nem történt? (Mozgás és zaj a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Endrey Gyula: Elmondom az egyebet is, legyen nyugodt a képviselő úr! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) A kormánypárti szavazó urakat k élelmes -fiakkereken hordták, nem tudom, miféle költségen . . . Madarász József: A 12.000 koronából! Endrey Gyula: ... a választás színhelyére, (Mozgás a szélső baloldalon.) azok közül aztán többen füleket és orrokat mutattak az összegyűlt közönségnek.
