Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-651

651. országos ülés 1901, február 4-én, hétfőn. 5 Ausztriával szemben, sem pedig a külfölddel szemben. A magyar mezőgazdaság --érdeke volt rendszerint az a jámbor áldozat, a melynek bőrén az osztrák államtest a nagy vámkülfölddel megalkudott. (Igaz ! ügy van! a szélső baloldalon.) Daczára mindezeknek a letagadhatatlan tényeknek azt mondják, hogy a közös vámterületre azért van szükség, mert az a magyar földmívelés felvirágzásának eonditio sine qua nonja. Ezt az érvet • hallottuk tegnapelőtt a túloldalról is. T. ház! Bár igaz lenne ez az érv, mert ha igaz lenne, akkor nem kellene tartanunk attól, hogy az ország földmívelése, mezőgazdasága lassacskán, de biztosan a pusztulás és végromlás felé közeledik. Változásra az én hitein szerint, fájdalom, nincs kilátás, nem azért, mintha, talán ez az ország nem szeretné magáról lerázni a közös vámterület bókóit; nem azért, mintha talán tikár a nemzet, akár pedig annak államférfiai nem lennének meggyőződve arról, hogy az önálló vámterület létesítése esetén a magyar mezőgazdaság szüksógszerűleg könnyebben ki fogja bírni az időleges rázkodtatásokat, mint ezt az állandó nyomasztó helyzetet ; hanem azért, — s ez erős meggyőződésem — mert nekünk az önálló vámterület létesítését felülről nem engedik meg. (Igaz! (Úgy van! a szélső baloldalon.) Nem engedik azon egyszerű indokból, mert egy gazdasági függésben levő, megalázott ország, a hatalmi nyomásokkal szembeszállni képtelen. (Igaz! Ügy van ! a szélső baloldalon.) Hiába hivatkozik ]3éldáúl a t. miniszterelnök úr tegnapelőtti beszédében arra, hogy hiszen megvan az országnak az önrendelkezési joga, benne van törvénytárunkban és a nemzet akkor élhet vele, a mikor neki tetszik. Sző sincs róla. t. képviselőház. Az a jog csak addig tűretik meg a mi törvénytárunkban, a míg az a jelenlegi állapotok fentartására alkalmas. (Igaz! ügy vau! szélső baloldalon.) De hogy az testet is öltsön, hogy az élő valósággá is legyen, ahhoz nagy politikai rázkódtatásoknak és nagy eseményeknek kell bekövetkezniök. (Igaz! ügy van! a szélső baloldalon.) Nagy esemónj^eknek, a melyek meggyőzzék az osztrák hagyományos felfogáshoz ragaszkodó köröket arról, hogy Magyarország gazdasági felvirágzása a dinasztiának nem kárára, sőt ellenkezőleg, hatalmának csali öregbítésére szolgál. (Igaz ! Úgy van ! a > szélső baloldalon.) Hiszen, t. képviselőház, ha hűséges tudott lenni ez a nemzet évszázadokon át akkor, mikor a hatalom keze csak pusztulást, vért és tenger könyet árasztott erre az országra; ha hűséges volt akkor,- mikor világhódítók nyújtották kezüket arra, hogy szabaddá tegyék; milyen esztelen rémlátás az a feltevés, hogy akkor változtatná meg ősei hagyományos politikáját, ha végre valahára- a tényleges hatalom a nemzet legforóbb aspiráczióit megvalósítaná. Hiszen csak akkor látnák meg ennek a nemzetnek a ragaszkodását, ha fejlődése elé mesterséges gátakat nem dobálnának; (Igaz! Ügy vau ! a szélső baloldalon.) ha a törvényhozás másik alkateleme is megérezné végre valahára e nemzet organizmusának vérlüktetését ós társul szegődnék azon aspirácziók megvalósítására, a melyektül mi boldogulásunkat ós anyagi felvirágzásunkat reméljük. (Tetszés a szélső baloldalon.) Ezen az úton lehetne biztosítani a magyar nép szeretetét. Mert ideigóráig lehet 'A szuronyok erejére támaszkodni, de véglegesen rájuk ülni erkölcsi lehetetlenség. (Igaz! Ugg vau! a szélső baloldalon.) És daczára ezeknek a letagadhatatlan és kétségtelen tényeknek — oda térek vissza, a honnan kiindultam — ennek a nemzetnek békóit lerázni nem engedik. Nem engedik t. képviselőház, politikai okokból, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) mert a monarchia összetartozandósági érzete azt követeli, hogy ez az ország gazdaságilag szabad, s független ne legyen. (ügy van! ügy van! a szélső baloldalon.) Épen azért. t. képviselőház, midőn kijelentem, hogy ez a párt rendíthetetlenül kitart az önálló vámterület mellett, (Helyeslés a szélső baloldalon.) és annak követelésétől semmi körülmények közt nem áll el, (Tetszés a szélső baloldalon.) egyszersmind . azt is hangsúlyozom, hogy a míg ezt a nyűgöt lerázni nem engedik, addig is, a míg ez a, szerencsétlen állapot tart, módokat kell keresnünk arra,, hogy a magyar mezőgazdaságra nézve legkevésbbó legyen káros; módokat kell keresnünk arra, hogy ezen az alapon is, a mennyire lehetséges, a, magyar mezőgazdaság felvirágzását biztosítsuk. (Helyeslés a szélsőbalon.) Ez az a kérdés, t. képviselőház, a melylyel én most foglalkozni kívánok és a melyet a t. miniszter úrnak figyelmébe ajánlok. Ha már meg kell élnünk minden áron ezen a szerencsétlen közösügyes alapon, kérve-kérem a, többséget, a t. túloldalt, ne engedjék tovább, hogy a magyar föklmíveiés mindig a r megcsalatott fél lealázó szerepét játszsza. Államfórfiaink ne csak abban lássák hivatásukat, hogy a felsőbb hatalom szavának tüskönbokron eleget tenni akarjanak, hanem lássunk végre-valahára önérzetes államférfiakat, a nemzet jogaihoz ragaszkodó erélyes és szilárd pártot, a mely a jogfeladás lejtőjén tovább siklani nem akar én minden áron, minden