Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-655

100 655. országos ülés 1901. február 8-án, pénteken. ről mindenkinek szívesen felelek ós a melyet minden alkalommal tudtam is igazolni, hogy nekem szememre lobbantsa, hogy én legke­vésbbé vagyok hivatott és jogosított a ház­szabály-kérdésekben, mint auktoritás lépni fel. Én viszont e részbeni hivatottságom megíté­lésére nem tartom hivatottnak t. képviselő­társamat. (Helyeslés a jobboldalon.) Azonban ne­kem magamnak semmi szándékom sem volt itt e házban auktoritásként lépni fel. Ha auktoritás akartam volna lenni, akkor felszó­laltam volna. Én semmi egyebet nem igényel­tem magamnak, az én véleményemnek ebben az esetben, mint azt az auktoritást, a melyet megad a házszabályok ilyen értelmezésének az a körülmény, hogy a házszabályokat jónak látta így értelmezni nemcsak a ház elnöke, nemcsak a ház tagjainak túlnyomó nagy ré­sze, hanem azok a t. képviselőtársaim IS, db kik nem rég még egészen ellentótben állottak velünk. Ok is kénytelenek voltak belátni, a házszabályok ilyen értelmezésének helyességét. (Igazi Úgy van! a jobboldalon. Zaj és ellen-mondás balfelöl) Belátták azt azok, a kik a házsza­bályok módosításában tevékeny részt vettek, belátta azt az ellenzéknek egy kiváló képvi­selője is, Ugron Gábor. (Igaz! Ügy van! jobbfelöl.) Az az auktoritás tehát, a mely e mellett a nézet mellett megszólal, nem az én személyes auktoritásom, hanem a házszabályok világos, logikus értelmezésének megvédése a házsza­bályoknak minden erőszakos félremagyarázása ellenében. ('Tetszés és helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Győry Elek képviselő úr szemé­lyes kérdésben kíván szólani. Győry Elek: T. képviselőház: Személyes kérdésben kívánok szólani, miután ebben a kérdésben személyesen aposztrofált engem előbbi felszólalásában az én igen tisztelt kép­viselőtársam. Nagyon sajnálom, hogy a kép­viselő úr ezt az alkalmat arra használta fel, hogy szavaimat egyszerűen avval viszonozta, hogy ő meg engem nem tart auktoritásnak. Én nem is kívántam ezt az én igen tisztelt képviselőtársamtól, hanem egyet mégis kértem volna tőle. Mert ő jól tudja, hogy itt bent a házban és a házon kivűl is az ő képességei­nek, az ő jellemének az illő tiszteletet mindig magadtam. Berzeviczy Albert: Viszont! Győry Elek: De azt az egyet megvár­tam volna tőle, hogy ha ilyent állít, bármily szerénj' tagja is vagyok ennek a háznak, leg­alább olyan tényekre hivatkozott volna, mint a milyenekre én hivatkoztam. Én csak épen azért mondtam, hogy az tiltakozás volt, hogy nem facsarás, mikor beszédem elején és ismé­telten megmondtam, hogy senkit szándékos kijátszással, facsarással nem vádolok. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ha ilyen közbeszólás ellen nem védekezem, megsértem a ház iránti tiszteletet; ha védekezem, akkor nem tehetek róla, ha nem tartom a t. képviselő urat auk­toritásnak. (Tetszés a szélső baloldalon.) Egyéb­iránt utalok arra. hogy mikor a képviselő úr ott ült az elnöki székben, akkor is megmond­tam, hogy a beszédemben említettt királyi le­irat alkalmával nem ismerte a házszabályokat és akkor itt a t. képviselőház nekem adott igazat. (Tetszés és helyeslés a szélső baloldalon.) Horánszky Nándor: T. ház! A házsza­bályokra való hivatkozással kérem a t. kép­viselőházat, hogj- néhány perezre szives türel­mével megajándékozni szíveskedjék. (Halljuk! Halljuk!) Kérnem kell ezt annyival inkább, mert az az interpretáczió, a melyet az előttem szóló t. barátom a házszabályok 153. §-ának adott, szoros összefüggésben van azokkal a bóketárgyalásokkal is, a melyeknek folytán és alapján a házszabályoknak új diszpozicziói megállapíttattak. A régi házszabályok a 153. § diszpoziczióját nem tartalmazták, hanem mi­dőn a béketárgyalások folytak és a túloldal­ról történt a házszabályokra vonatkozó pro­poziczió, ezen propozicziók között a 153. § is benn volt. Polónyi Géza: Melyik túloldalról? Horánszky Nándor: A kikkel tárgyal­tunk, tudniillik az akkori kormánypártról. (Zaj a szélső baloldalon.) Polónyi Géza: Az akkori túloldalról! (Derültség a szélső baloldalon.) Horánszky Nándor: Mit akar ezzel a t. képviselő úr mondani? Polónyi Géza: Nehogy azt higyjék,hogy mi proponáltuk! (Zaj jobbfelöl.) Horánszky Nándor: Eszem ágában sem volt! De elfogadták önök is! (Tetszés jobbfelöl.) Madarász József: Elég rosszul tették! (Zaj.) Horánszky Nándor: Az más dolog! Tör­tént pedig a, propoziczió abból a czélból, hogy a ház napirendjének megállapítása sem név­szerinti szavazáshoz köthető, sem pedig ezen szavazás más napra halasztható ne legyen. (Élénk helyeslés a jobb- és baloldalon.) Ezen az alapon történt az indítván}', ezzel szemben senki észrevételt nem tett ós ezen az alapon tárgyaltunk. Első alkalommal a 153. §. tartalmát nem fogadtuk el. Nem fogadtuk el még akkor sem, a midőn e felett négyen, tudniillik t. barátaim gróf Tisza István, báró Fejérváry Géza, Győry Elek és ón tárgyaltunk, a hol Polónyi úr je­len sem volt. (Élénk derültség a jobb- és bal­oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents