Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-637

64 687. országos ülés 1901. január 17-én, csütörtökön. borzasztó összegre szaporodtak az adófizető közönség vállain, hogy ezt sokáig kibírni nem lehet. Az adófizető közönség legalább ennek a rengeteg teherviselésnek a jutalmaként hadd nyerjen már egyszer egy tiszta, becsületes, a közjóra irányuló közigazgatást. (Tetszés a szélső 'baloldalon.) Minthogy ily törekvést a mostani belügyi kormányzat működésében sem látok és reményem nincs arra, hogy ez érvényesülni fog, a költségvetést nem fogadom el. (Tetszés és helyeslés a szélső baloldalon.) Molnár Antal jegyző: Ivánka Oszkár! Ivánka Oszkár: T. képviselőház! A képviselőház keddi ülésén Konkoly-Thege Sándor képviselő úr a honti állapotokra vonatkozólag hosszabb beszédet .mondott. Nem voltam jelen a ház keddi ülésén, sem a tegnapi napon nem lehettem itt és így csak a kőnyomatosból olvastam a képviselő úr beszédének hiteles szövegét. Sajnálatomra nem térhetek ki az elől, hogy erre a. beszédre néhány rövid szóval ne reflektáljak. (Halljuk! Halljuk!) Nem térhetek ki pedig azért, mert a t. képviselő urnak beszéde nem volt sem reális, sem lojális. Nem volt ezen beszéd reális azért, mert egyenes irányzata az volt, hogy félrevezesse a közönséget, (ügy van a bal felöl.) a tekintetben, mintha Honiban azok, a kik a múlt visszaéléseit panaszolták, valótlanságokat állítottak volna, mintha azok, a kiket a belügyminiszteri vizsgálat hibásaknak ismert meg, hibátlanok volnának. (Igaz! Úgy vem! balfelöl.) Szóval, beszéde egyenesen arra irányúit, hogy az ottani állapotokra, az ottani panaszlóknak a szándékaira ós a miniszteri biztos által teljesített vizsgálatra vonatkozólag hamis képet tárjon a közönség elé. (Igaz! Ügy ram! bal felől.) De, t. képviselőház, nem is volt ez a beszéd lojális, mert a képviselő úrnak egyenes számítása az volt, hogy mivel a hontmeg}^ei volt ellenzéki képviselők ma már nem az ellenzéken, de a szabadelvű pártban foglalnak helyet. feszélyezve lesznek a tekintetben, hogy az ő itt felhozott állításainak részletes ezáfolatába menjenek bele és a honti állapotoknak valódi képét tárják a ház elé. (Igaz! Úgy van! bal fel öl.) Es elismerem, hogy a t. képviselő úr ebben a számításéiban nem csalódott; én arra a térre, hogy itt a honti dolgokkal részletesen foglalkozzam, hogy magyarázzam, hogy hol és miben van a tenűencziája a t. képviselő úr által felhozott bizonyítékoknak, semmi esetre sem fogok bocsájtkozni. (Fölkiáltások bal felöl: Kár!) Én azt tartom, hogy egy képviselőnek, ha a megyei közállapotokat helytelennek tartja, ha orvoslást szükségesnek talál, mindenkor, de különösen akkor, ha a kormánypárton foglal helyet, az a kötelessége, hogy a panaszaival — vonatkozzanak azok akár közigazgatási, vagy más visszaélésekre, akár a vizsgálat helytelenségére, a melyet esetleg a belügyminiszter úr elrendelt és a kiküldött közeg nem helyesen teljesített — a belügyminiszterhez forduljon. (Helyeslés bal felől.) A ház elé csak akkor tartoznak ezek a dolgok, ha a belügy • minisztériumban orvoslást találni erre nem lehet. (Igaz! Úgy van! bal felől.) Engedje meg a t. képviselőház, hogy én csak röviden elmondjam'a dolognak hisztorikumát, a mely csak ennyiből áll: Hontmegyóben évek hosszú során keresztül súlyos panaszok merültek fel a közigazgatási hetytelenségek, a visszaélések ellen. A t. belügyminiszter úr oly természetűeknek ismerte fel ezeket a panaszokat, a melyek folytán szükségesnek tartotta Hontban a közállapotokat ós a, közigazgatást megvizsgáltatni s kiküldötte megbízottját, Kaffka László miniszteri osztárytanácsost. Az osztálytanácsos úr a vizsgálatot a legkorrektebb módon teljesítette s erről a belügyminiszter úrnak jelentést tett. Ezen jelentés következtében a belügyminiszter lír átírt a törvényhatósághoz s a megye közigazgatósági bizottságához. Az átiratból a hiányjegyzéket felolvasta Konkoly-Thege Sándor képviselőtársam, de magát az átiratot nagy bölcsen nem olvasta: fel. Ebből az átiratból, ha felolvasnám. — hiszen különben, ha t. képviselőtársaim közül valaki érdeklődik a dolog iránt, igen szívesen szolgálok vele, elolvashatja, — mindenki meggyőződhetik, milyen állapotokat talált a vizsgálat Hont vármegyében. Ezen átiratban intézkedik a belügyminiszter úr, hogy az ottani hibák meg orvosoltassanak, intézkedik egyúttal az iránt, hog}

T a hibások megbűnhődjenek. Több hivatalos közeget már a miniszteri vizsgálóbiztos felfüggesztett állásától, több esetben a fegyelmit megelőző vizsgálatot rendelte el a belügyminisztérium. Mi, a, kik az ottani dolgokat alaposan ismerjük, eleve is meg voltunk arról győződve, hogy ezek a vizsgálatok nem fognak olyanmódon teljesíttetni, hogy az igazság teljesen kideríttessók. Ezen meggyőződésünk be is vált. A vizsgálatokat sok helyen úgy teljesítették, hogy azokat a közegeket, a kiket a belügyminszter kiküldöttje állásuktól ehnozdítandóknak vélt, a hivatalos szolgálat után a megye közönsége visszahelyeztette. Természetes, hogy ezeket a határozatokat megfelebbezték; a belügyminiszter úr azután szükségesnek látta, hogy újból meggyőződjók a felebbezósekben felhozottak valódiságáról, újból kiküldötte az ő vizsgáló biztosát, Kaffka Lászlót és ennek eredménye az lett, hogy mindazok, a kiket Kaffka: felfüggesztendőknek és állásukból el-