Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-636

636, országos ülés 1901 képezték a legnagyobb gravamenek tárgyát, és mert a rendek tiltakoztak az ellen, hogy az országgyűlés- tagjai akár az országgyűlés lefolyása után is valamely jutalomban részesüljenek. Nálunk pedig nemcsak az országgyűlés után, de az országgyűlés folyama, alatt is teljesen napirenden van, hogy a mi a kormánynak rendelkezésére áll, állás ós hatalom, az azok között osztassák szét, a kik az ő támogatására szolgálnak ós szavazatukkal az ő hatalmának' fentartását idézik elő. És, t. képviselőház, itt nem elégséges csupán abban az irányban eljárni, a mely az összeférhetetlenségi kérdés rendezése kapcsán fölvettetett. Mert az nem baj, hogyha ebbe a, házba a gazdasági életnek különböző tényezői is bejutnak ós az ipari, kereskedelmi, vagy pénzügyi világ arra hivatott emberei is itt ülnek. A lateiner elem nem kizárólag álíamfentartó elem, és kell, hogy a közgazdasági élet külömböző tényezői is, a kik a nemzeti élet ezen terén jártassággal bírnak, szintén itt legyenek. De az a baj, t. képviselőház, hogy képviselői állásokban levő egyének minden közgazdasági ismeret nélkül a. kormány által jutalmul ily közgazdasági állásokba helyeztetnek be, hogy az ő politikai működésük anyagi téren nyerjen megjutalmazást. (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) Az a baj, midőn kivűl álló ilyen gazdasági csoportok, pénzintézetek, vagy más hasonló közkereseti társaságok képviselőkre leselkednek, hogy őket üzleti életükbe bevegyék ós így azoknak szenzálsága és utánjárása által maguknak üzleti előnyöket biztosítanak. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezek ellen kell a képviselőház tekintélyét megvédeni, és lehetetlenné tenni azt, hogy a képviselői állás utilizálható legyen, és lehetetlenné tenni azt, hogy itt olyan elemek érvényesüljenek, a kik a képviselői állásban nemcsak az ő ambicziójuk kielégítését ós politikai hivatásukat, hanem anyagi érdekeik ellátását és boldogulását is keresik. Förster Ottó: Sok az univerzális zseni köztük. (Egy hang a baloldalon: Nem kell zsebelni !) Holló Lajos: Ez a három tényező az, t. képviselőház, a mely a szavazati jog kiterjesztésén kivűl még különös fontossággal bir ; a,hivatalos erőnek eliclálása, az anyagi eszközök teljes korlátozása és a képviselői állás utilizálhatóságának megszüntetése. Nem állítom azonban, hogy kizárólag csak ezek ós más tényezők nem bírnának fontossággal. De ezt a lefolyandó vita folyamán a háznak bölcs tagjai, a pártok különböző árnyalatai bizonyára bővebben fel fogják világosítani. A legfontosabb azonban a negyedik téjanuár 16-án, szerdán. 43 nyező, a melyet legutoljára hagytam ós ez a szavazati jognak a legnagyobb mértékben való kiterjesztése. 1848. óta az egész világ megmozdult körülöttünk, az emberi jogoknak kiterjesztésében mindig előbbre ment; egyedül Magyarország állt meg e téren, egyedül Magyarország stagnál és egyedül itt tagadták meg az emberi jogoknak fejlődését. Madarász József: Visszament! Holló Lajos: Néhány számadat áll rendelkezésemre, t. képviselőház, a mely ez irányban felvilágosítással szolgál. Az utolsó 20 évről szólanak ezen összeállítások, a melyeknek csak végeredményét leszek bátor a, t. házzal megismertetni. Húsz évvel ezelőtt 1879-ben 824.000 volt a, szavazók száma, ós húsz év után, 899-ben 871 ezerrel, tehát 45 ezerrel többre szaporodott. De ezen abszolút számot nagy mértékben lerontja az a. relatív esés, a mely a népességéhez képest, tavaly 1899-ben leszállt 5-25°/u-ra, tehát minden száz lakos közül öt ember ós 25°/o bírt szavazati joggal. És, ez a csekély szám, a mely most talán emelkedett, sőt bizonyára emelkedett az adóhátralékok jogfosztó hatályának megszüntetése folytán, a melyre külön fogok kiterjeszkedni, ez a csekély szám, t. képviselőház, milyen alakulást vett az utóbbi időben? 1879-ben még 101.000 volt azoknak a száma, a. kik a régi jog alapján nyertek abba felvételt; ez a 101.000 független, a régi jog alapján álló szavazó polgár mai napság teljes mértékben eltűnt és helyébe léptek azon hivatalnokok százezrei, a, kik ujabban kreáltattak ós a kiknek arányától csak néhány adat is megdöbbentő képet nyújt. A közlekedés terén, t. képviselőház, a hivatalnoki alkalmazottak száma 59.579 ; ha ebből leszámítjuk a 2.700 nőt, az 5.500 munkást ós a 6.400 napszámost, még akkor is 45.000 ember az, a ki csak a közlekedési vállalatok terén áll az állam rendelkezésére. A tanügyi személyzet az egész országban 41.000 embert számlál; méltóztassék ehhez hozzávetni az igazságszolgáltatást, a, közigazgatást, a községeknek, városoknak, vármegyéknek igazgatását, az üzemeket, gyárakat, az állami bányákat, a jövedékeket, italmórósi engedélyeket a tőzsdeengedólyeket és mindezen, az állam ós kormányzattól függő ezreket és ezreket, és méltóztassék megmondani, hogy ebben a 871.000 emberben mennyi ezret és százezret képvisel a központi kormányzattól függő elemek száma! És midőn itt a t. belügyminiszter úr feláll jóhiszeműséggel és azt mondja, hogy ezentúl tiszták lesznek a választások és a nemzet akarata érvényesülhet, a mint nem érvényesült évtizedeken át: akkor azt mondom, hogy ez csak mese, önámítás, a helyzetnek 6*