Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-636

XX 636. országos ülés 1901. jaunár 16-án, szerdán. nem ismerése, mert a 200.000 és néhány hivatalnokkal és hozzátartozóival, családjával, az aspirácziónak egész tömegével, a legbékésebb, legszerényebb eszközökkel dolgozó kormány is önmagának játszva csinál többséget. Polónyi Géza: Nem is kell csinálni! Holló Lajos: 81 város bir, t. képviselőház, önálló szavazati joggal. És mit méltóztatik gondolni, micsoda aránytalanságok fordiünak elő ezek szavazati jogában? Vannak, a hol csak valamivel százon felül van a szavazók száma: Erzsóbetfalva 185, Bereczk 180 szavazóval bir csak. Abrudbánya 208, Vízakna 240, Szók 241, Oláhfalú 275 szavazóval. 62 kerület van, t. képviselőház, a melyekben rnind ezernél csekélyebb a szavazók száma; 135 kerület van, a melyekben 2000-en felül van a szavazók száma. Ugy, hogy t. képviselők, csak csekély utánjárással össze lehet állítani, hogy a 85 városban összehalmozott csekély számú szavazók annyira ellensúlyozva vannak a hivatalos szavazatok összegeivel, hogy ki sem kell lépnie a jelöltnek, oda sem kell mennie, programmbeszédet sem kell tartama, költekeznie sem kell, hanem egyszerűen ki kell adni a hivatalos ordrót, hogy ezeket a szavazókat odavezessék az urnához, és azok a központi kormánynak és a hatalomnak jelöltjét megválasztják. (Nagy zaj.) Nem, t. képviselőház, az egyszerűen ki van zárva Magyarországon, hogy a választók ilyen szűk körével érvényesülhessen más, mint a hatalom, mint a központi kormány, a mely mindig az udvar megbízottja, az udvar kegyelméből ól. Hogy milyen haladást tett körülöttünk Európa három főbb állama a választói jog kiterjesztése tekintetében a legutolsó időben, erre nézve csak néhány ismert adatra vagyok bátor hivatkozni. Angliában 1884-ben történt meg a nagy parlamenti reform. Ha a mi arányunkban kellene az angol jogaroknak szavazati joggal birniok, akkor 40 millióból csak kétmillió volna választó polgár, holott az 1884-iki reform alapján választói joggal bir 6,600.000 ember. Németországnak a mi arányunkban 52 milliónyi népességéből 2,700.000 szavazóval kellene bírnia ós van neki 10,634.000 választója. Francziaországnak az ő 38 milliónyi lakosságából a mi aiámyunkban lenne 1,970.000 választója ós van 10,231.000 szavazata. Ha mi a választói jogot kitérjesztenők úgy, a mint ezekben az államokban van, ezen arányban a mi 871.000 szavazónk helyett kellene lenni nálunk, az angol rendszert fogadva el, 2,700.000, a német rendszer szerint 3,900.000 és a franczia rendszer szerint 4,500.000 szavazónak. (Nagy zaj. Elnök csenget.) Ez, t. képviselőház, mutatja azt, hogy a legkonzervativebb államok is, mint Anglia, nem látják az állami élet megrázkódtatását abban, ha a szavazati jogot erőteljes, radikális mértékben kiterjesztik. Es nem is lehet. Nem lehet addig a közérdeknek megtisztulását várni . . . (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Holló Lajos: . . . míg a politikai jogosultaknak ilyen szűk körében gj^akoroljuk a választási jogot. Ki kell nyitni az ablakokat, hogy szabad és friss levegő hatoljon be alkotmányos épületünkbe, hogy azok a miazmák, a melyek lerakodnak a hosszas kormányzások égisze alatt, kipusztuljanak, kipusztuljanak a független polgárok millióinak jogai által, mert ezek többé hozzá nem fórhetők, meg nem vesztegethetők. És ne méltóztassék azt hinni, hogy ez csak az emberi jogok kívánsága, hogy ez csak azt jelenti, hogy azok, a kik áldozatot hoznak a hazáért, a kik hozzájárulnak a haza megvódelmezósóhez ós a haza szolgálatához, kell, hogy az egyenlőség-alapján jogokkal bírjanak. Ez nemcsak ennek a kérdése és nemcsak annak a kérdése, hogy egy kicsi nemzetnek minden fiát erős lánczokkal kell az ő állami életéhez fűzni; nemcsak ennek a kérdése, hanem annak kérdése is, hogy ha mi alkotmányunkat megvédelmezni akarjuk, akkor arra támogatók kellenek, segédcsapatok kellenek; alkotmányunk megvédésének, alkotmányunk erejének a kérdése az, hogy a választói joglegszélesebb kiterjesztését követeljük. (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) Azt a félelmet illetőleg, t. képviselőház, a melyet ebben az irányban midig hallunk ós a melyet jóhiszemüleg hangoztatnak, hogy a nemzetiségi kórdós zavarja Magyarországon a választói jog kiterjesztését, (Élénk ellenmondás a szélső baloldalon.) szakítsunk, t. ház, ezzel a gondolattal. Angliának megvoltak a maga írjei, Németországnak megvannak a maga lengyeléi ós elszáz-lotringiai polgárai ós még sem habozott egyik sem abban, hogy a választó jogot a legszélesebb mértékben kitérjeszszék. Azt méltóztatik hinni, hogy a mai arrondirozás, a mai rendszer mellett talán a magyar faj valami fölényben részesül ebben az országban ? A statisztika világosan mutatja, hogy ebben az országban tényleg a magyarok-lakta vidékek és a magyar faj vannak hátrányban. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Hány választópolgár bir választási joggal a nemzetiségi vármegyékben? Alsó-Fehérben, Brassóban, Szebenben mind ezren alul van a választó-polgárok száma. Alsó-Fehérben az egész vármegyében átlag minden 532 választópolgárra esik egy kerület, Brassóban 839, Szebenben 717, Nagy-