Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.
Ülésnapok - 1896-635
26 ($5. országos ülés 190Í. január 15-én, kedden. A könnyebb megértés végett engedje meg a ,t. ház, hogy jelezzem, meddig terjed ez a nyolcz méter. A hogy a nemzeti színház a Kerepesi-út és Muzeum-körút sarkán terjed, azt a négy emeletes házat egészen a Szikszayig, ott a hol most a nagy trafik van, elmetszenék és a bérház e részét bevennék a nemzeti színházba. A másik oldalon pedig a- kis bérház, a hol most fodrászüzlet és virág kereskedés van, egészen a Pannónia, épületig szintén elesnék. Elől a front így alakulna ; a megfelelő hátsó részre a vallás és közoktatásügyi minisztériumtól további nyolcz métert kérnének a technika, kertjéből. (Halljuk! Halljuk! a szol síi haloldal wn.) Nemcsak hárommillió koronáról van szó tehát. Méltóztassék a t. háznak figyelembe venni egy kérdést a n elvbe nem akarok bővebben belebocsátkozni, hogy felszólalásom el ne aprózódjék; méltóztassék figyelembe venni, hogy van. a nemzeti színháznak egy nagy nyavalyája, az úgy nevezett nemzeti színházi nyugdíjalap, a melyet megterheltek opera- énekesekkel és énekesnőkkel, a kiket könnyelműen szerződtettek ós még könnyebben dobtak ki. Azok az emberek, a- kik a teljes járulékokat fizették be, most ha munkaképtelenek lesznek, alig kapnák a- nyugdíjösszeg 30 százalékát,. Magának a nyugdíjalapnak egyetlen pozitív jövedelme a, két bérház jövedelme, a melyet most Helmer és Fellner terve szerint nyolcz méter szélességben ós a, kis bérház nagyságában el akarnak pusztítani és el akarnak metszeni. Azt hiszem a- t. belügyminiszter úr, a ki kitűnő és kiváló financzember, talán számításba veszi ezt és a nemzeti színház építése költségeihez, a három millióhoz hozzá számítja ezt a jövedelmi veszteséget és a jövedelmi veszteségnek megtelelő tőkét. Nem egyszex-ű építkezésről van sző tehát. De ha, meg is történnék az építkezés e tervek szerint, meg vagyok győződve arról, hogy azért tisztességes, önálló nemzeti színházat még sem kapunk. A terveket maga a miniszterelnök úr ós az intendáns vágta, ugyan, a, mikor azt mondják, hogy csak adaptaczióról van szó. Kiadunk ily formán milliókra menő összeget és a nemzeti színház kérdése még sem lesz megoldva,. Elég gazdagok vagyunk-e arra, hogy ideiglenes építkezésre milliókat és milliókat dobjunk ki? Megfelel-e a nemzeti vagyonnak, hogy milliókat és milliókat vágjunk oda és haszontalan, rossz épületet kapjunk értök? (Zaj.) És mind ez egyszerre merül fel, hirtelen, máról holnapra. Másutt, ha monumentális építkezésről van szó, nagy sajtóvita keletkezik, vita keletkezik a szakirodalomban; itt gróf Keglevich István akarata, oligarchikus fellépése az egész ügyet egyszerre erőszakosan oda dobta a, közvélemény elé ós a magyar művészeket tudatlanoknak, ostobáknak és szamaraknak állította, oda,. (Mozgás.) De engedje meg a t. ház, hogy erről a, tervről még egy pár. szót mondjak el. T. ház! Egy előkelő ós elismert nagy építészünk, kire méltán büszkék vagyunk sa kit épen ezen készültsége folytán nagyon gyakran igényije vesznek a minisztériumban is, és a ki, úgy tudom, egy monumentális építkezésre épen a közel jövőben igényben lesz A r éve Darányi Ignácz földmívelósügyi miniszter úr által, a kinek képessége iránt tehát semmiféle kétség nem merülhet fel, e kérdés alkalmából összehasonlításokat ós pontos számításokat tett a Magyarországon eddig épített színházak költségei tekintetében. E számítás eredménye az. hogy Magyarországon a legdrágábban épített színház a gróf Keglevich István által Fellner ós Hellmer czégnél megrendelt vígszínház. A kimutatások nem állnak nekem rendelkezésemre, de a miniszter úrnak, azt hiszem, alkalomadtán rendelkezésre állnak. A vígszínházban van 1210 ülőhely, 49 páholy egyenként négy személyre, tehát 196 hely, állóhely van 264, összesen 1670 személyt fogad be a vígszínház, mely díszesen van építve és négy frontja van. a mint azt mindenki ismeri. A nemzeti színháznak, t. ház, csak egy frontja lesz, a művészi kivitelt megtagadta Széll Kálmán belügyminiszter úr épúgy, mint gróf Keglevich István úr, mert csak adaptaczióról van szó. A terv szerint 1300—1400 ülőhely készül, tehát kisebb lesz, mint a vígszínház és a hárommillió korona praeliminált hitelből kétmillió korona esik tudtommal a színház felépítésére, a díszítésre pedig egymillió. Hát, t. ház, kisebb színház, egy fronttal, és duplába kerül! Mikor nekem, mint laikus embernek módomban van egy negyedóra alatt ezen adatokat megszerezni és önkéntelenül kérdezem, hogy miért van ez így: akkor nem lesz-e módjában a többi száz meg százezer laikus embernek ugyanezt kérdezni ós e kérdésre nem kötelessége-e & belügyminiszter úrnak felvilágosítást adni ? Ámde ő nem adhat felvilágosítást, mert ő ebben a kérdésben nem szakértő. Egy miniszterelnök lehet kitűnő diplomata és politikus, de hogy maga egy népkonyhát tudjon építeni, azt már nem követelik tőle, annál kevésbbé egy színházat! Nagyon természetes volna, hogy erre a tervre nézve ő megkérdezze azokat a hazai közegeket, a kik hozzá értenek, ós tisztességes munkában eltöltött életben kiérdemelték
