Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-635

6SS. országos illés ÍÖOl. január l*5-én, kedden. 25 baloldalon.) De tovább megyek. (Halljuk! Malijuk.') Zürichben a mienkhez egészen hasonló eset történt, ós a zürichi szinház építését pályázat nélkül adták ki. A juryben benn volt a Helmer ós Fellner-czég egyik tagja; a végén a pályázatot eredménytelennek hirdették ki, és ugyanakkor, a midőn ez megtörtént, a Helmer és Fellner-czéget bizták meg az építkezéssel. Nem akarok a részletekbe bocsátkozni, hogy utólag mily hangok emelkedtek és mily leleplezések történtek a zürichi színház építésére vonatkozólag, mert távol áll tőlem, hogy a nemzeti szinház építésének ügyét az ott előfordult tényekkel összehasonlítani bátorkodjam. Nem étivel rom a t. házat azzal sem fárasztani, hogy részletesen kimutassam azt, miszerint magában Bécsben sem birja e czég a színházépítés monopóliumát. A. Burgszinházat sem ő építette, valamint a Rajmundszínházát sem. Egyedüli építkezése Bécsben, a mi nagyszabású, a Ronacher-féle orfeum. De utalok egyszerűen arra, a mit a Helmer ós Fellner-féle czég Magyarországon épített. Itt a fővárosban építette a népszínházát. Nohát, a t. miniszterelnök úr, ha kíváncsi, megtudhatja a háta mögött ülő párt tagjaitól ós különösen megtudhatja, névleg meg is nevezem, Heltai Ferencz képviselő úrtól, a ki a. népszínházi bizottságnak is tagja, hogy a népszínház építkezése óta négyszer kellett azt, tűzveszélyessége miatt, renoválni és körülbelül 100.000 forint adatott ki azért, hogy a tűzveszély ellen biztosítható legyen. Ezt a színházat a Helmer ós Fellner-czég építette. Ugyancsak ez a czég építette a szegedi első és második színházat is, de alig hogy felépítette, rövid idő múlva egy keletkezett tűz folytán elpusztult. Szintén ez a czég építette a legutóbbi időben a

f nagyváradi színházat, ós az eredmény az volt, hogj^ az ottani szerencsétlen színigazgató tönkre ment azért, mert az épületen átszivárgó víz tönkre tette mintegy 60.000 forint értékű garderobeját. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy ez a czég tud-e, vagy nem tud-e színházat építeni, hanem, hogy az az egy bizonj^os, hogy ez a czég tud rosszat is építeni és esetleg tud jót is építeni. Tehát ezért a Helmer és Fellner-czég kedvéért akarták elkerülni a magyar képzőművészeket? És a magyar képzőművészet teljes elkerülésével, mintegy arczulütósével bizták meg azt a bécsi czéget az építkezéssel, midőn erre vonatkozólag a nyilvános pályázatra elég idő volt. Mert czáfoljon meg engem gróf Keglevich István intendáns úr, ha nem tud megczáfolni a t. belügyminiszter úr, hogy másfél éve már, hogy folyt az alkudozás a Helmer és Fellnerczéggel. KÉrvn. KAPIÓ. 1896—1501. XXXII. KÖTET. Czáfoljon meg és mondja meg, hogy mikor kezdte a tárgyalásokat? Másfél év óta folytatott tárgyalásokat a Helmer ós Fellner ezéggel. Nohát ugyanily tárgyalásokat lehetett volna folytatni a magyar képzőművészekkel ós építészekkel, és ha itt a pályázat eredménytelen lett volna, akkor, bár bánattal ós szomorúsággal fogadtuk volna, de beláttuk volna, hogy idegen kézre kell az építkezést bizni. De így, minden előzetes tárgyalás nélkül egy czéget e tervek elkészítésével megbízni és odaállani a, belügyminiszter elé, hogy az egyedüli megoldás csak ez, ós mintegy erőszakosan beleugrasztani a belügyminisztert abba, hogy ehhez a jóváhagyását megadja: ezt nem volna szabad tenni. Gróf Keglevich István mint főrendiházi tag ugyan a- belügyminiszternek nincsen alárendelve, de mint intendáns igenis alárendelt közege, és ebben a nemzetet is érdeklő fontos ügyben meg kellett volna kérdeznie a belügyminisztert. De eltekintve ettől, kérdem a t. belügyminiszter urat, hogy mi az oka annak, hogy midőn most tárgyaljuk az ez évi költségvetést máris erre az évre körülbelül hárommillió korona túlkiadást engedélyezett ? És ha niár hárommillió túlkiadásról van szó, akkor nem kellett volna-e a törvényhozás elé vinni e dolgot és a törvényhozás előzetes beleegyezését kérni? Nem volt-e ideje a belügyminiszter úrnak, hogy ide jöjjön e kérdéssel? Póthitelek útján, utólagos jóváhagyások után fait accomplit-kkal akarja a törvényhozást kényszeríteni? Most tárgyaljuk a költségvetést ós máris hárommillió korona túlkiadást csinál a nemzeti szinház építésére? Ezt nem lehet és nem szabad megengedni. Most pedig áttérek arra a hárommillió koronára. Tévednek a ház t. tagjai, ha azt hiszik, hogy csak hárommillió koronáról van szó. Sokai nagyobb összeg forog itt kérdésben. Mert nem tudom, tisztában van-e a t. belügyminiszter úr a dologgal ós látta-e a Helmer és Fellner-féle terveket? Előre kijelentem, hogy csak egyes részleteiket kaptam meg ismeretlen kézből. (Derültség a jobboldalon.) Madarász József: Nem nevetni való ez. Pichler Győző: Tudakozódásom szerint ezek a részletek megfelelnek a valódi terveknek. Ismeretlen kézből kaptam őket és pozitivitással nem tudom, hogy megfelelnek-e, bár privátim meggyőződtem róla, hogy csak ezek lehetnek az illető tervek. Engedje meg a ház, hogy erre nézve kérdést intézzek a belügyminiszter úrhoz : van-e tudomása arról, hogy ezen terv szerint a nagy bérházból nyolcz métert elmetszenének a nemzeti szinház érdekében ? 4