Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.
Ülésnapok - 1896-635
635. országos ülés 1901. január 15-én, kedden. 28 uralkodó pártban lévő különböző elemek összeforradási proczessusa a legjobb esetben még nem fejeződött be teljesen, vagy pedig talán még meg sem kezdődött. (Derültség balfelöl.) Két eshetőséggel állunk szemben. (Ralijuk! Halljuk!) Azt hitte eddig a közvélemény, hogy czélzatosság és szándékosság volt elrejtve ebben a beszédben. Ebben az esetben határozott szakadásra lehetne következtetni. Tegnap óta azonban tudjuk, hogy ez nincs így, de hát miről van itt szó? Egy félreértésről. Rendkívül sajnálom ós igen nagy veszedelmet látok abban a körülményben, t. ház, hog}' ha az uralkodó pártban és a közvélemény egy részében egy elejtett szó, egy szellemes megjegyzés már elegendő arra, hogy ily módon felizgassa a, kedélyeket, (Derültség a baloldalon.) mert ez azt bizonyítja, hog} T még nyitva vannak a sebek, hogy még rendkívül nagy az érzékenység, ós hogy elég, a mint mondám, egy szikra, hogy a szenvedélyeket lángra lobbantsa. A dolog tisztán áll előttem és a beszód hatásának lélektani okát megtalálni nem nagyon nehéz. Rejlik pedig ezen lélektani ok abban a körülményben, hogy a szabadelvű pártnak azelőtt ellentétes érzületű és tradiczióju tagjai tényleg nem tudtak még egyesülni azért, mert a tűz a vizzel, az árny a fénynyel, az új remények a régi emlékekkel teljesen párosulni nem tudnak. Azért, mert megbosszulja magát az, ha egy új irányzatot régi elemekkel és ellentétes törekvésekkel kezdünk meg. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Rakovszky István: Itt rejlik a hiba! Gr. Zichy János: Ez okból a jog, törvény és igazság proklamálásával egy időben le kellett volna rombolni a régi isteneknek templomait, oltárait és szobrait (ügy van ! a baloldalon.) s a romokból feltámadott új élet szárnyain kellett volna megkezdenie az igen tisztelt belügyminiszter úrnak mindnyájunk által elismert önzetlen, hazafias működésót. De mindaddig, a míg az igen tisztelt belügyminiszter úr kényszerítve lesz Mohamed koporsója gyanánt a múlt ós a jelen közt lebegni: ós a hefyzet olyan marad, hogy egy elejtett szó elegendő arra, hogy a lenagyobb mértékig felizgassa a közvéleményt, mint a hogy az a jelen esetben történt, mind addig, mondom, sem a kormánynak, sem az uralkodó pártnak hazafiságától nem várhatjuk, hogy bármily téren is eredményes munkákat legyen képes kifejteni. így a jog, törvény és igazság csak teória marad, még pedig a papiroson, . . . Polónyi Géza: Csak frázis! Gr. Zichy János . . . mert annak a megvalósítása elé mindenkor olyan akadályok fognak gördülni, vagy gördíttetni, a melyeket a legnagyobb hazafiság, önzetlenség, a legnagyobb államférfiúi tudás és képesség elhárítani nem lesz képes. (Úgy van! a baloldalon.) Befejezem, t. ház, rövid felszólamlásomat. Azon elvi okoknál fogva,, melyek bennünket a t. kormánypárttól elválasztanak; de azért is, mert látjuk, hogy a szituáczió abban az uralkodó pártban, a melytől az ország sorsa függ, a melynek az összeműködósótöl függ a haza java, egyáltalában nem tisztul, és így bizalmatlanságunk csak fokozódik az igen tisztelt kormány iránt, kijelentem, hogy a, belügyminiszter úr költségvetését el nem fogadom. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Lukáts Gyula jegyző: Gróf Benyovszky Sándor! Gr. Benyovszky Sándor: Kérem a t. házat, engedje meg, hogy felszólalásomat, a mely hosszabbra, fog nyúlni, a holnapi napon mondhassam el és pedig azért, mert ma még egy sürgős interpelláczió is van. Elnök: Miután az ülés elején a t. ház tudomására hoztam, hogy a mai napon Pichler Győző sürgős interpellácziót kivan intézni a, belügyminiszterhez, de még fél kettő nincs : kérdem a házat, kivánja-e már most meghallgatni az interpellácziót s megadja-e Benyovszky Sándor képviselő úrnak az engedélyt arra, hogy beszédét a legközelebbi ülésen mondhassa el. (Megadjuk!) Éhez képest kimondom, hogy a ház a tanácskozást nem folytatja, hanem azt a legközelebbi ülés napirendjére viszi át s most áttér Pichler Győző képviselő úrnak sürgős interpelláczió]ára. (Helyeslés.) Az interpelláczió előadása előtt azonban javaslom a háznak, hogy legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére tűzze ki a belügyi tárcza költségvetésének folytatólagos tárgyalását. Hozzájárul ehhez a ház? (Igen!) így ezt a ház határozataként kimondom. Most pedig Pichler Győző képviselő úr fogja interpelláczióját előterjeszteni. (Halljuk! Halljuk!) Pichler Győző: T. ház! A függetlenségi ós 48-as párt nevében, melynek szerény tagja vagyok, igénybe véve a házszabályokban gyökerező jogomat, tiszteletteljes sürgős interpellácziót bátorkodom intézni itt a ház szine előtt a t. miniszterelnök úrhoz, illetőleg belügyminiszter úrhoz. (Halljuk! Halljuk!) Napok óta egy kérdés foglalkoztatja a közvólemóiryt, a mely egészen váratlanul lett a közvéleménybe dobva és ez a kérdés, a nemzeti színház építésének a kérdése és a vele kapcsolatos ügyek. Ezekkel a kapcsolatos ügyekkel nem akarok ón most foglalkozni, minthogy azok közül a, legsérelmesebb tudtommal tárgy-