Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-635

635. országos ülés 1901. január 15-én, kedden. 28 ­uralkodó pártban lévő különböző elemek össze­forradási proczessusa a legjobb esetben még nem fejeződött be teljesen, vagy pedig talán még meg sem kezdődött. (Derültség balfelöl.) Két eshetőséggel állunk szemben. (Rali­juk! Halljuk!) Azt hitte eddig a közvélemény, hogy czélzatosság és szándékosság volt elrejtve ebben a beszédben. Ebben az esetben hatá­rozott szakadásra lehetne következtetni. Teg­nap óta azonban tudjuk, hogy ez nincs így, de hát miről van itt szó? Egy félreértésről. Rendkívül sajnálom ós igen nagy veszedelmet látok abban a körülményben, t. ház, hog}' ha az uralkodó pártban és a közvélemény egy részében egy elejtett szó, egy szellemes meg­jegyzés már elegendő arra, hogy ily módon felizgassa a, kedélyeket, (Derültség a baloldalon.) mert ez azt bizonyítja, hog} T még nyitva van­nak a sebek, hogy még rendkívül nagy az érzékenység, ós hogy elég, a mint mondám, egy szikra, hogy a szenvedélyeket lángra lob­bantsa. A dolog tisztán áll előttem és a be­szód hatásának lélektani okát megtalálni nem nagyon nehéz. Rejlik pedig ezen lélektani ok abban a körülményben, hogy a szabadelvű pártnak azelőtt ellentétes érzületű és tradiczióju tagjai tényleg nem tudtak még egyesülni azért, mert a tűz a vizzel, az árny a fénynyel, az új remények a régi emlékekkel teljesen pá­rosulni nem tudnak. Azért, mert megbosszulja magát az, ha egy új irányzatot régi elemekkel és ellentétes törekvésekkel kezdünk meg. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Rakovszky István: Itt rejlik a hiba! Gr. Zichy János: Ez okból a jog, törvény és igazság proklamálásával egy időben le kel­lett volna rombolni a régi isteneknek templo­mait, oltárait és szobrait (ügy van ! a baloldalon.) s a romokból feltámadott új élet szárnyain kellett volna megkezdenie az igen tisztelt bel­ügyminiszter úrnak mindnyájunk által elismert önzetlen, hazafias működésót. De mindaddig, a míg az igen tisztelt belügyminiszter úr kény­szerítve lesz Mohamed koporsója gyanánt a múlt ós a jelen közt lebegni: ós a hefyzet olyan marad, hogy egy elejtett szó elegendő arra, hogy a lenagyobb mértékig felizgassa a köz­véleményt, mint a hogy az a jelen esetben történt, mind addig, mondom, sem a kormány­nak, sem az uralkodó pártnak hazafiságától nem várhatjuk, hogy bármily téren is ered­ményes munkákat legyen képes kifejteni. így a jog, törvény és igazság csak teória marad, még pedig a papiroson, . . . Polónyi Géza: Csak frázis! Gr. Zichy János . . . mert annak a meg­valósítása elé mindenkor olyan akadályok fog­nak gördülni, vagy gördíttetni, a melyeket a legnagyobb hazafiság, önzetlenség, a legna­gyobb államférfiúi tudás és képesség elhárítani nem lesz képes. (Úgy van! a baloldalon.) Befejezem, t. ház, rövid felszólamlásomat. Azon elvi okoknál fogva,, melyek bennünket a t. kormánypárttól elválasztanak; de azért is, mert látjuk, hogy a szituáczió abban az ural­kodó pártban, a melytől az ország sorsa függ, a melynek az összeműködósótöl függ a haza java, egyáltalában nem tisztul, és így bizal­matlanságunk csak fokozódik az igen tisztelt kormány iránt, kijelentem, hogy a, belügy­miniszter úr költségvetését el nem fogadom. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Lukáts Gyula jegyző: Gróf Benyovszky Sándor! Gr. Benyovszky Sándor: Kérem a t. házat, engedje meg, hogy felszólalásomat, a mely hosszabbra, fog nyúlni, a holnapi napon mondhassam el és pedig azért, mert ma még egy sürgős interpelláczió is van. Elnök: Miután az ülés elején a t. ház tudomására hoztam, hogy a mai napon Pichler Győző sürgős interpellácziót kivan intézni a, belügyminiszterhez, de még fél kettő nincs : kérdem a házat, kivánja-e már most meghall­gatni az interpellácziót s megadja-e Benyovszky Sándor képviselő úrnak az engedélyt arra, hogy beszédét a legközelebbi ülésen mondhassa el. (Megadjuk!) Éhez képest kimondom, hogy a ház a tanácskozást nem folytatja, hanem azt a legközelebbi ülés napirendjére viszi át s most áttér Pichler Győző képviselő úrnak sürgős interpelláczió]ára. (Helyeslés.) Az interpelláczió előadása előtt azonban javaslom a háznak, hogy legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartsa és annak napi­rendjére tűzze ki a belügyi tárcza költség­vetésének folytatólagos tárgyalását. Hozzájárul ehhez a ház? (Igen!) így ezt a ház határozataként kimondom. Most pedig Pichler Győző képviselő úr fogja interpelláczióját előterjeszteni. (Halljuk! Halljuk!) Pichler Győző: T. ház! A függetlenségi ós 48-as párt nevében, melynek szerény tagja vagyok, igénybe véve a házszabályokban gyö­kerező jogomat, tiszteletteljes sürgős interpel­lácziót bátorkodom intézni itt a ház szine előtt a t. miniszterelnök úrhoz, illetőleg belügy­miniszter úrhoz. (Halljuk! Halljuk!) Napok óta egy kérdés foglalkoztatja a közvólemóiryt, a mely egészen váratlanul lett a közvéleménybe dobva és ez a kérdés, a nem­zeti színház építésének a kérdése és a vele kapcsolatos ügyek. Ezekkel a kapcsolatos ügyek­kel nem akarok ón most foglalkozni, minthogy azok közül a, legsérelmesebb tudtommal tárgy-

Next

/
Thumbnails
Contents