Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.
Ülésnapok - 1896-635
22 635. országos ülés 1901. január lő én, kedden. Az igen tisztelt belügy miniszter úr a múlt évben melegen érdeklődött beszédeiben a kivándorlás kérdése iránt. Kérdeni az igen tisztelt belügyminiszter urat, hogy e téren történtek-e nagyobbszabású intézkedések ennek a meggátlására, ennek a szabályozására ? Én a magam részéről nem tudok nagyobb hatékony intézkedésről, azt azonban fájdalommal kell konstatálnunk a statisztika adatainak a nyomán, hogy a kivándorlás napról-napra növekszik hazánkban. Buzáth Ferencz: A bevándorlás is! Gr. Zichy János : Pedig ezen változtatni kell, mert a kivándorlás állandó vérveszteségét jelenti a nemzetnek, a mely a nemzeti erőnek fogyatkozásával kapcsolatos. Á baj mélyen fekszik és ezért nem elegendő az én szerény nézetem szerint csak a kivándorlást szabályozni, meggátolni, hanem szükséges orvosolni azokat a bajokat, a melyek közvetlenül, vagy közvetve a kivándorlás nagymórvét fokozzák. (Úgy vau ! a haloldalon.) Tagadhatatlan, hogy a földművelésügyi miniszter úr a, legutóbbi időben is sokat tett a kérdésnek orvoslása érdekében és rátette kezét a legégetőbb sebekre; de azért én mégis azt hiszem, nem tudja, a szabadelvű kormány ezt a bajt alaposan orvosolni, mert az égető anyaggal nem tud behatolni a sebek mélyére, (Úgy van! a baloldalon.) oda,, a hol a kór-anyag, a fertőző elem összegyülemlett, mert abban őt — épen szabadelvűsóge akadályozza. (Úgy van! a baloldalon.) Csak egy példára akarok hivatkozni. (Halljuk ! Halljuk.') Az igen tisztelt pénzügyminiszter úr, expozéjának elmondása, alkalmával szükségét látta annak, hogy megtámadja a keresztény alapokra fektetett szövetkezés ideáját, (Halljuk! Halljuk!) mondván, hogy a felekezeti alapra fektetett szövetkezést helytelennek tartja. mert elforgácsolja az erőket, csökkenti a bizalmat ós ennek következtében ezek a szövetkezetek nem lehetnek oly erős ós szolid alapon állók, a melyek iránt a közönség bizalommal viseltetnék. Igen csodálom, t. ház, azt, hogy akkor, a mikor az országnak miniszterelnöke és belügyminisztere oly igazán meleg érdeklődóst tanúsít e kérdés iránt, ugyanazon kormánynak pénzügyminisztere megtámadja épen a keresztény alapra fektetett szövetkezetet, hiszen ezek a szövetkezetek óp azért, mert keresztény alapra vannak fektetve, nem felekezetiek, mert a kereszténység nem felekezet és e szövetkezetek viszont épen, mert keresztény alapon állanak, erkölcsi bázison is nyugszanak. Úgy van! a baloldalon.) Bakovszky István: Nem is a kapitafizmuson ! Gr. Zichy János: Az erkölcsi alapokon álló szövetkezés előmozdítása képezi tehát nézetem szerint, különösen a felsővidéken, a kivándorlás legnagyobb akadályát, képezi azért, mert a legegészségesebb alapon, az erkölcsi alapon gyűjti össze azokat a kis erőket, a melyek önmagukban nem tudnak megküzdeni sem az uzsorával, sem a korrupczióval, sem az élet nehézségeivel, a melyek ott összegyülemlenek. (Úgy van! bal felöl.) Épen azért, az én meggyőződésem szerint, a ki a keresztény alapokra fektetet szövetkezés eszméjét akár közvetlenül, akár közvetve megtámadja, konczedálom, nem tudva ós akarva, de tényleg mégis annak az anyagi züllésnek egyengeti útját, a mely végeredményeiben a kivándorlásra vezet, (ügy van! Úgy van! a baloldalon.) Azt hiszem, sőt meg vagyok győződve arról, hogy ha a kormány ezen a téren valami állandó és értékes eredményt akar elérni: akkor következetesnek kell lennie még akkor is, ha látszólag ellentétbe jönne a liberalizmussal, mert a liberalizmus lehet sokak szemében igen hatalmas ós alkalmas eszköz nagy ós maradandó czólok elérésére, de sohasem lehet olyan czél, a melyért a nemzet anyagi ós erkölcsi erejének csak egy parányát is szabad volna feláldozni. (Tetszés a baloldalon.) T. képviselőház! Azt a tényt, hogy a jelenlegi kormány két évnél már hosszabb élete alatt ez ideig sem tisztult meg a politikai helyzet, semmi sem bizonyítja jobban, mint az az újévi beszéd, (Halljuk! Halljuk!) a melylyel a szabadelvű párt a miniszterelnök ós belügyminiszter urat ujóv napján megtisztelte, hogy ne mondjam, megörvendeztette. Nem foglalkoznám ezzel a beszéddel, ha először ennek politikai tartalma nem volna és ha nem azért mondatott volna el, hogy az egész nemzet meghallja, meghallgassa, megszívlelje ; azonban különösen foglalkozom vele azért, mertmegvilágítja azt a politikai szituációt, a melynek a központja az igen tisztelt belügyminiszter úr és mert hatása, a melyet az az egész ország közvéleményében keltett, bemutatja az uralkodó pártnak azt a fiziognomiáját, a melyet ismét a belügyminiszter úr alkotott meg. Széll Kálmán miniszterelnök: De nem mint belügyminiszter. Gr. Zichy János: Mint belügyminiszter is. A beszéd tehát határozottan érdekli a nemzetet ós ezért nemcsak jogunk, hanem esetlégkötelességünk azzal foglalkozni, (Úgy van! Úgy van! a baloldalon.) mert az nem bizonyít az én felfogásom szerint egyebet, mint azt, hogy az
