Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-644

258 Mi. ormaim, ülés 1901. január fft-wi, pénteken. élete szünetel, egyik nélkül a másik nem lé­tezhetik ; de a test gyönge, korhad, sorvad, mert kívülről emésztik, szipolyozzák. (TJgy van ! a szélső baloldalon.) Közgazdasági életünknek hatalmas teste csak úgy fejlődhetik, ha a nem­zeti létünk alapját és nemzeti jövőnk biztosítékát képező és a nemzetünkre nézve egyedül üdvözítő közgazdasági különválás létesíttetik. A költség­vetést nem fogadom el. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélsőbalon. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet titán.) Elnök (csenget): T. ház! Az ülést újból megnyitom. A kereskedelemügyi miniszter űr kivan szólani. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Nem szándékozom a vita tárgyával, költségveté­semmel és Pichler Győző képviselő úrnak iménti beszédével foglalkozni. Annyi kórdóst intézett hozzám és azt hiszem, hogy a vita további­folyamán is annyi kérdés fog felmerülni, hogy a legczólszerűbben fogok eljárni, ha a t. ház, engedelmével ezekkel a kérdésekkel, tehát az egész költségvetéssel, valamint politikámmal, a metyet ebben a költségvetésben kifejeztem. más alkalommal, talán holnap, vagy a leg­közelebbi napok egyikén fogok a t. ház elé állani. (Helyeslés.) Azonban Pichler Győző kép­viselő úr, egészen jóakarólag — a mit teljes mértékben elismerek -— beszédének végén fel­hozta a párisi kiállítás dolgát. (Halljuk! Hall­juk!) Ez reám. nézve oly kérdés, a melyben lesnem kellett az első alkalmat, hogy az ország előtt nyilatkozzam. (Helyeslés.) Nem akartam azonoan ezt az alkalmat mesterségesen provo­kálni, bár tehettem volna, de akkor egy kissé különös világításba, tűnt volna fel a dolog, mert a hozzám intézendő kérdés egészen egy­oldalúnak, kicsináltnak látszott volna ; holott így minden összebeszélés nélkül hozta elő a képviselő úr a dolgot. Én, habár nem is tudtam, hogy a képviselő úr evvel a kérdéssel elő fog jönni, mégis kérem a t. házat, hogy engedje meg, hogy ezt az első perczet azonnal, fel­használjam, hogy röviden ugyan, de tárgyila­gosan ós lehetőleg kimerítően előadhassam az ügy állását. (Helyeslés.) A mint méltóztatnak tudni az előző kor­mánynak a párisi kiállításra vonatkozó legelső előterjesztése a törvényhozás által az 1897 : XVni. törvónyezikkben lett elfogadva, a mely­nek értelmébe hárommillió koronányi hitel nyittatott meg az országnak ezen világkiállí­tásban való részvétele czéljából. A munkála­tok megindultak ós a kiállítás hosszú, fáradságos előkészület után, azt hiszem, mindnyájunk elismerése szerint, Magyarország érdekeinek megfelelő, méltóságát teljesen kielégítő s az ország nemzetközi hel} 7 zetének, önálló közjogi viszonyainak tökéletesen megfelelő módon létesült ós sikerűit is. (Altalános, élénk tetszés és helyeslés.) E tekintetben disszonánczia és eltérő,hang — többet mondok — kritika is alig találko­zott. Ezt azért bocsátom előre, mert ez a leg­nagyobb elismerés, a, mely általában érheti azokat, a kik evvel az ügy gyei foglalkoztak, ebben az ügyben dolgoztak, (Élénk helyeslés.) ós ez a legnagyobb elismerés ós elégtétel annak, a ki ennek az ügynek élén volt. (Általános tetszés és helyeslés.) Ez az eredmény azonban költségekkel járt, a melyek felől a legkülönbözőbb hirek szár­nyaltak részben a lapokban, részben társalgás közben. Roppant aggasztó, sőt némi tekintet­ben gyanúsító közlemények jelentek meg, a melyek szerint ott a gazdálkodás nagyon rossz volt, óriásiak voltak a túlkiadások, sőt már összegeket neveztek meg, a melyekről beszá­molni nem képesek, és egyúttal visszaéléseket emlegettek, a melyeket nem tudtak elintézni. (Halljuk! Halljuk!) Beszámolok tehát a t. ház­nak ezen első perezben mindjárt az egész pénzügyi helyzetről, azután elő fogom adni, hogy ezen hamis, kósza ós tökéletesen alap­talan hírekkel szemben hogyan áll maga az a dolog, a melyre ezek a czólzások vonatkoz­tak. (Halljuk! Halljuk!) A párisi kiállításra előirányzott 3,000.000 korona már az előző kormány idejében sem bizonyult elégségesnek és ennek következté­ben felhatalmazást nyert a kereskedelemügyi miniszter még 200.000 koronányi kiadásnak eszközlésére ; én pedig a múlt év szeptemberé­ben arra kértem a minisztertanácsot, hogy ha ­talmazzon fel még 500.000 korona erejéig, mert láttam, hogy itt kiadásokra, nagy. szük­ség lesz. Hogy miért választottam ezt a for­mát, arról mindjárt fogok nyilatkozni. így tehát a kereskedelemügyi minisztériumrendelke­zósére erre a czélra összesen 3,700.000 korona állott. Ezekhez a, bevételekhez azonban hely­pénz ós más ilyen czímeken való befizetések­kel kapcsolatosan befolyt összesen annyi, hogy az egész bevétel 3.985.909 korona ós 58 fil­lért tesz. Ezzel szemben egészen a múlt év deczem­ber havának végéig kiadatott összesen 3,494.654 korona és 39 fillér. Ebből azonban megté­rül 41.716 korona ós 08 fillér, tehát mint teljes kiadás tekinthető 3,452.938 korona 31 fillér, úgy, hogy az év végén 532.971 korona

Next

/
Thumbnails
Contents