Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-643

ü43. országos Ülés Í0Ü1, sak, magában véve ezt a kérdést egyáltalán meg nem oldja, mert eltekintve attól, hogy még itt a fővárosban is nagyon kevés azoknak száma, a kiknek idejük van arra, hogy a nyilvánosságot igénybevéve. ide néha-néha eljöjjenek, az ország lakosainak nagy része egyáltalán igénybe sem veheti ezt a jogot. Az sem segít a létező bajon, hogy a rendes hivatalos napló megjelenik, mert az a nagy közönség elől már drágaságánál fogva is el van zárva, de, oly időközök is múlnak el, a míg az a nyilvánosság kezébe kerülhet. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) hogy egy helyes közvélemény' alakulására az már egyáltalán nem gyakorolhatja a kellő befolyást-. (Úgy van! a szélső baloldalon.) E kérdésről nagyon sokat lehetne beszélni; ón már a múlt kormányzat alatt — ha jól emlékszem a pénzügyi bizottságban — igyekeztem ezt a, kérdést a maga egészében tárgyalni, azonban, fájdalom, az igen tisztelt akkori kormánynak ez ügy iránt valami nagy érzéke nem volt . . . (Zaj. Halljuk ! Halljak !) Elnök: Csendet kérek ! Komjáthy Béla: ... ós azon egyszerű felelettel, hogy ez úgyszólván csak pénzkérdés, a dolgot napirendről letolta. A mostani kabinet fejének, — ós ezt elismeréssel hangsúlyozom, — ebben a kérdésben sokkal több az érzéke, inert a midőn ezt a kérdést a pénzügyi bizottságiján tapétra hoztam, a miniszterelnök úr az általam elmondottakat általában véve helyeseknek mondotta ós kijelentette a maga részéről, hogy elvi szempontokból ennek semmi akadálya nincsen, maga is helyesli, legfeljebb csakis pénzügyi tekintetek azok, a melyek ezen kérdésnek megoldását irányítják. Mondom, nem akarom bővebben tárgyalni ezt a kérdést, hanem csak egyetlen egy tényre akarom felhívni a t. képviselőház figyelmét. (Halljuk! Halljuk.') Ha ma valaki ebben az országban érdeklődik az iránt, hogy mi történik a képviselőházban, milyen irányeszmék vettetnek itt tél: az egy megoldhattan feladat előtt áll. A nyilvánosság orgánumai - ezt nem megrováskép hozom fel rendesen bizonyos pártokhoz tartoznak, tehát természetes dolog, hogy azon orgánum, azon eszmekörben mozog, a melynek propagandát akar csinálni ős mindig oda törekszik, hogy a nagyközönség tudomására csak azon tények jöjjenek. csak azon eszmék domborodjanak ki, amelyek azon czól szolgálatában állanak, a melynek megvalósításárai az az orgánum törekszik. Igen, azt'mondhatnák ezzel szemben, hogy hiszen minden pártnak vannak orgánumai, tehát meg van minden pártoldalról jövő ilyen felszólalásoknak a reprodukcziója. (Hajijuk! Hallj tűi!) urnái- 24-én, csütörtökön. 205 Azonban ahhoz egy vagyon kell, hogy ma, valaki az összes lapokat megszerezvén, képes legyen magának a, kellő informácziókat megszerezni. Én emlékszem reá, hogy a pénzügyi bizottságban nekem igazat adott az igen tisztelt miniszterelnök úr, mikor azt mondtam, hogy nagyon sok tanúit, eszes embere' van ennek a képviselőháznak, de ha ezeket a vele nem egy párton lévő lapok bírálataiból és beszédeiknek részleteikből akarnók megbírálni, az már régen a Lipótmezőre került volna. (Derültség.) Nem mondom ón. hogy ezek az orgánumok hazudnak, vagy ferdítenek, de méltóztassék az igen tisztelt miniszterelnök úrnak a legjelesebb beszédet ideadni, ón próbából úgy fogom a mondatokat csoportosítani, hogy legjobban ő lesz meglepve, a mikor elolvassa, hogy voltakópen mit is mondott. Én azt hiszem, hogy az igen tisztelt miniszterelnök úr, a ki a parlamentarizmusnak mindig őszinte hive volt, egyáltalában nem fog - akadályokat gördíteni az elé, hogy Magyarországon egy helyes egészséges és igazi közvélemény alakuljon. Hogy ón ezt hiszem, annak egyéb bizonyítéka még az, hogy a t. miniszterelnök úr már ebben a kérdésben egy tanácskozmánj't is hívott össze, sőt voltak olyanok, a kik próbakép a nyilvánossági'a hozatalnak első kezdetét be is mutatták, a mi egészen bevált. Ha ez így van, felmerül az a kérdés, hogy mi az oka annak, hogy ez még sincsen megoldva. Itt megint előtérbe jön az, a mit mondottam a, múltkor, a mit kifogáskép előadtak, hogy ez egyszerűen pénzkérdés. Nem tartom hív áfásomnak, hogy itt ebbe a kérdésbe bele menjek, mert egyáltalában tartózkodom attól, hogy csak egy távoli megjegyzéssel is, valamely magánvállalatnak előnjét akarnám itt előmozdítani, de bejelentem a képviselőháznak, hogy nálam, a ki ezen kérdést tapétra hoztam, megjelentek emberek, a kik azt mondták, hogy hajlandók nekem átadni az ajánlatot, hogy nemcsak, hogy költségébe nem kerül az országnak, sőt ellenkezőleg, még bizonyos jövedelmet fog ez biztosítani. Én természetesen magamtól ezt a kérdést elutasítottam, mert ón a kérdésnek ebbe a részébe, mint képviselő, befolyni nem is kívánok. Ez tisztán a kormánynak a feladatához tartozik és meg vagyok győződve, hogy a kormány bölcsesége meg fogja találni a helyes megoldási módot. Ez az országgyűlés haldoklóban van. Ma1 holnap új képviselőház lesz itt. Szeretném, ha, [ ebben a dologban még ezen országgyűlés alatt határozna a t. kormány, hogy ez a dolog meg lóvén, a másik országgyűlés már mint befeLSO*