Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-641

Ml. országos ülés 1003 sara hoztam ezt fel, hogy kontrol] nélkül, felvigyázat nélkül sem a nemzeti színház, sem az opera nincs. (Úgy van! jobbfelől.) Pichler Győző: Ezt nem is állítottam! Széll Kálmán miniszterelnök: Én gyakorlom ezt a kontrollt, nekem tehát tudnom kell, hogy mik épen áll a dolog. És minthogy én gyakorlom, talán inkább vagyok aljban a helyzetben, mint a t. képviselő úr, úgy állítani oda a tényeket, a hogy azok vannak és ezzel leszállítani azt, a mit fi képviselő úr mondott. (Úgy van ! jobbfelöl.) Szertelen költekezésről tehát szó sincs; sőt a panaszok légiója fekszik előttem, melyek szerint a nemzeti színháznak és különösen az operának vezetősége — nemcsak az intendáns, de az igazgatóság is — arról panaszkodik, hogy nem adunk nekik eleget új müvek szinrehozatalára, új operák felszerelésére és az elkallódott, rossz és tökéletesen hasznavehetetlen kellékeknek, ruházatnak és íészerelóseknek a kipótlására. Evvel nem akarom azt bizony ítani, hogy ezeknek a színházaknak, különösen pedig az operának nem nagy a budgetje. Igenis nagy, de itt a szerződéseknek és a megállapított költségeknek olyan tömege áll előttünk, a melyeket leszállítani nem lehet. Maga a gazdálkodás azonban nemcsak becsűletesen, lelkiismeretesen és hiven vitetik, hanem kifogás alá egyáltalában nem vehető. (Úgy van! jobb felől.) Már most ezt be is akarom bizonyítani. A. t. képviselő úr azt mondja, hogy a nemzeti színháznál 1897-ben 68.000 korona, 1898-ban 77.000 korona, 1899-ben 119.000 korona volt a hiány. Ez igaz, de ha a t. képviselő úr ebben a kimutatásban azokat a számokat is megkeresi, a melyek azt igazolják ós mutatják, hogy miből állott elő ez a hiány, akkor egészen ellenkező konklúzióra jön és jött volna, mint a milyenre jutott. (Úgy van! jobb felől:) A képviselő úr azt mondja, hogy ez a hiány túlköltekezésnek az eredménye. Nem így van ez, t. ház, 1897-ben csakugyan 68.000 korona volt a hiány, de a bevételi elmaradás volt 63.000 korona. Ez peclig egy színház kezelésének a másik faktora. A szinházkezelés ugyanis áll bevételből és kiadásból. Ha tehát a hiány nem a túlkiadásokból, hanem 63.000 korona erejéig bevételi elmaradásból ered, akkor a túlköltekezésre 5000 korona esik. Pichler GyŐZÖ: Mert nem látogatták! Széll Kálmán miniszterelnök: Ha nem látogatták, akkor két dolgot nem lehet egyszerre, egy tétellel bizonyítani, (ügy van! jobbfelől.) Pichler Győző: Ebben igaza van! Széll Kálmán miniszterelnök: Beszélt volna a képviselő úr nem a túlköltekezésről, .jiiiuiár 22-én, kedden. 195 hanem arról, hogy miért kevesebb a bevétel. Erről igenis lehet beszólni, de a bevételi kevesblettel a túlköltekezést bizonyítani nem lehet. 1898-ban is így áll a dolog.*Ekkor 77.000 korona volt a hiány. De ha nézzük, miből származik ez a hiány, azt látjuk, hogy 81.000 korona volt a bevételi kevesblet és így 4000 koronával még kevesebbet kellett kiadni, hogy a 81.000 korona bevételi kevesbletet fedezzék. 1899-ben 119.000 korona volt ugyan a hiáiry, de 95.000 korona volt a bevételi kevesblet és így 24.000 korona, nem pedig 119.000 korona esik ebből a hiányból a túlkiadásokra, a túlköltekezésre. Ennek a 24.000 koronának a magyarázata pedig az, hogy a művészeti személyzet fizetésének emelkedése szerződésszerű, mert az alkalmazott művészek szerződésileg emelkedő fizetéssel bírnak. Ez a skaláris emelkedés 12.000 korona, a nézőtér s a ruhatár átalakítása 8000 korona, a jelmez ós díszlettár beszerzése 4500 korona. Ez volt a nemzeti színháznál. Nézzük már most az operánál. Azt mondja a t. képviselő úr, hogy az operánál hasonló állapotok vannak s hogy ez a legdrágább kezelés a világon, a mely valaha csak volt. Ez sem áll. Itt vannak előttem az operának az adatai. Ugyanazok az adatok, csak tessék a t. képviselő úrnak pontosan s nagyon körülményesen megvizsgálni és akkor más lesz a: rezultátum. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a rendes segély — mert itt a bevételekben nincs olyan nagy hullámzás és különbség — az operánál 1896-ban volt 652.000 korona, 1895ben 750.000 korona, 1899-ben 750.000 korona ; átlag tehát a 14 évben esett 769.000 korona. 1899-ben pedig kapott 750.000 koronát. A különbség a kettő között ennélfogva nem olyan nagy ós így semmi esetre sincs indokolva a képviselő úrnak az az állítása, hogy ez a különbség nagy költekezésre mutat. Az évi kiadások 1886-ban 1,571.000 koronát tettek, 1887-ben emelkedtek 2,768.000-re, azután leszállottak 1899-ben 1,328.000-re; 1897-ben 1,295.000-re, 1898-ban 1,338.000-re és körülbelül ugyanazon nívón maradtak, mint voltak 1895-ben, 1894-ben és 1893-ban, vagyis l,250.000-tőll.328.000-ig terjedő számok között variáltak, holott azelőtt nagyobbak is voltak a kiadások. Ne méltóztassék tehát ezen számokból hamis konklúziókat levonni. Az 1886. évi ki kiadások nagyobbak voltak; de megmondom, miért? Sokkal többet költöttek felszerelésre, mert az operaház új volt; akkor történt ennek a nemzeti színháztól való elválasztása. (Mozgás a szélső balodalon.) De kérem, hiszen még nagyobb is volt már a kiadások összege; most sokkal kisebb ós így ma már •25