Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-639

J3P 639. országos ülés 1901. január 19-én, szombaton. szerint fognak szavazni, mint esetleg egy olyan ismeretlen osztálynak a bevonása, mely eddig teljesen kívül állott az alkotmány és a válasz- 1 tások sánczain. Felemlítették ellenzéki képviselő urak, hogy sok nem történik meg a belügyek terén, a minek meg kellene történnie. Hiszen ezt sem tagadta, és legkevésbbé tagadta az a férfiú, a ki a belügyek ólén áll s a ki két év óta erejétől telhetőleg megtett mindent azon bajok szanálására, a melyek a legégetőbbnek mutatkoztak. Felhozta gróf Zichy János a közegészségügyet és azt mondotta, hogy e téren sajnálatosak az állapotok. Nos, ismétlésekbe bocsátkozni nem akarok, de elmondottam már e házban, hogy a közegészségügy faktorainak az igénybevételéhez gyakran a nép műveltségének, értelmiségének magasabb foka szükséges, mert a magasabb műveltség, a családhoz való szoros vonzódás érzete nélkül igen sok esetben még vagyonos embereknél is azt látjuk, hogy nem veszik igénybe az orvost. Hiszen én velem is megtörtént, hogy midőn egyszer hazamentem, egy igen szép kis fiút láttam, a mint pulykákat őrzött. Láttam, hogy a gyermek lázban van, szép kék szemei égtek a belső láznak hevétől s megkérdeztem tőle: mi bajod fiam ? Beteg vagyok, válaszolta a gyermek. Kinek a fia vagy ? Erre megmondta, hogy egy 300 holdas birtokos embernek a fia s elbeszélte, hogy egész nap őriznie kell 150 darab pulykát. Az édes anyja is odajött s kérdésemre, hogy miért nem viszi orvoshoz, azt válaszolta: Voltunk ám tekintetes uram benn a vásáron, de elkéstünk, nem találtuk már otthon a doktort: majd beviszszük máskor. Mikor a következő évben arra mentem, már a szép kis szőke fiú nem volt életben és az anyja keservesen panaszolta nekem, hogy meghalt a fia, pedig a, doktor is adott neki egy reczeptet. Elég nagy baja az neki, hogy meghalt, mert most már pénzért kell pulykapásztort fogadnia. A hol az emberek így gondolkoznak a hozzájuk legközelebb álló s legdrágább kincsükről, ott azt hiszem, hogyha mindenüvé a legkitűnőbb orvosokat alkalmaznék is, nem fogják őket addig igénybe venni, míg magasabb műveltséggel nem birnak. Sőt én azt akarom megemlíteni mélyen tisztelt gróf Zichy János képviselő úrnak, hogy a. közegészségügy terén vannak olyan intézkedéseink, melyeket én halálos veszedelemnek tartok a közigatási tisztviselőkre s nmgára az adminisztráczióra nézve. Mert van rendelet, mely azt mondja, hogy a hol a, difteritisz-betegségről tétetik jelentés, ott az illető járási főszolgabíró a járási orvossal személyesen tartozik mindenüvé elmenni. Méltóztassanak csak megnézni egyes helyeken, — ott van Szalay Károly képviselő úr, ki most épen jegyez, — hogyha például a tapolczai járásbirónak bejelentik, hogy Felsővagy Alsóőrsön kiütött a difteritisz, milyen könynyen jut ő oda; (Úgy van! Tetszés.) 76 kilóméter a, távolság. Vagy milyen könnyen megy el a kiskőrösi vagy a kalocsai főszolgabíró Szeremlére. Először Kalocsáról Kiskőrösre kell mennie vasúton, azután Kiskőrösről Szabadkára, majd Szabadkáról Bajára s végűi Bajáról kocsin tovább. Mert I-'est vásmégye is olyan gyönyörűségesen van megalakítva, hogy épen másfélszer olyan hosszú, mint a milyen szélesBajorország, ós így elképzelhető, hogy az adminisztráczió mily véghetetlen előnyösen hajtható végre. (Helyeslés é.s tetszés a jobboldalon.) A közegészségügy terén — biztosíthatom a képviselő urat — mindent, a mi csak lehetséges a, mai viszonyok között, megtesz a belügyi kormányzat, sőt embert nem kímélő rendeleteket bocsát ki, úgy, hogv az a főszolgabíró épen ilyen ügyek miatt jön azután abba a helyzetbe, hogy nemcsak a nép odakint, hanem itt a t. képviselő urak is megvádolják. Mert ugyanakkor, a, mikor védekezik valahol valamely folyó mellett a lakosság érdekében, ugyanakkor jön egy ilyen difteritiszes jelentés. De arról nem tud a t. pénzügy igazgató, hogy a főszolgabíró az árvíz ellen védekezik, vagy hogy difteritisz miatt kell járnia 14 napig, hanem ez alatt az idő alatt szépen kimondhatja a közigazgatási bizottságban ellene a felelősséget. (Úgy van ! Tetszés jobbról.) Tekintetbe kell ezeket venni, t. ház, s ezekről a tisztviselőkről olyan lealázólag nyilatkozni sem nem helyes, (Ügy van ! Úgy van! Helyeslés a jobboldalon.) sem nem ildomos, de talán legkevésbbé a mi adminisztrácziónk érdekében álló. (Úgy van! Úgy van! Helyeslés a jobboldalon.) Nem is épen nemzeties dolog, hogy így nyilatkozzunk azokról az egyénekről, a kik között nagyon sok tisztességes, idejét, vagyonát és egészségét feláldozó ember van. (Élénk helyeslés! Úgy van! a jobboldalon ) Kétségtelenül áll az, hogy az adminisztráczióba bejött a bürokradzimusnak egy borzasztó faja, a melyet kiirtani ma már nagyon nehéz lesz. Hogy egyebeket ne említsek, az utóbbi időben a munkás-segélypéiiztáraknál fordulnak elő azok az esetek, hogy a hol egy szabad királyi város van, annak főkapitánya bizatik meg azzal, hogy ő ügyeljen fel ós bíráskodjék ezen ügyekben, és az ő hatásköre aki adatik a vármegye területén három, esetleg négy szolgabírói járás is. Már most mi történik ? Tudomására hozatik annak a városi