Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-639

126 639. országos ülés 1901, január líMm, szombaton. tás által tenni lehetett, azt ez a ház megtette. Talán inkább azt lehet mondani, hogy egy kissé tovább ment. mint a, hogy kellett volna, de újabb törvénynyel ezt még jobban körülsánczolni, az ón véleményem szerint nincs mód, (Úgy vau! jobbfelöl.) mert nem tudnánk mit irni a törvénybe-, a mi már beleírva nincsen. Egyetazonban méltóztassanak mindig megkülönböztetni. Teljesen jogosult az a követelés, hogy a kormány ne használja fel az ő .. hatalmát, az ő befolyását árrá, hogy az egyes választók szavazati jogukat milyen irányban gyakorolják; de méltóztassék mindig különbséget tenni a kormányhatalom-, a kormány ós a között a politikai párt között, a melyből a kormány keletkezett, a mely ma itt ül ezen padokon és a mely, lehet, idők változtával a túlsó padokból kerül ki. Annak a politikai pártnak, a mely valamely adott időben a képviselőház többségét képezi, mindig ugyanannyi joga kell, hogy legyen az ő jelöltjeinek megválasztására, a jelentkező jelölteknek saját jelöltjeiként való elfogadására vagy visszautasítására, és azoknak a politikai agitáczió megengedett eszközeivel való pártolására, mint a ház kisebbségét képező pártoknak. (Úgy van ! a jobboldalon.) A másik dolog, a mit Holló Lajos képviselőtársam ebben a csoportban felhozott, az, hogy a, választásoknál az anyagi eszközök minél inkább kizárassanak. Hát azt hiszem, mindnyájunknak eszményképe volna olyan rendszer, ha, lehetséges volna, hogy a választások egyáltalán ne járjanak költséggel és elvileg ón mindazt, a mit Holló Lajos képviselő úr ebben a tekintetben mondott, magamévá teszem, aláírom, helyeslem, hozzájárulok. Az kétségtelen dolog, a demokratikus politika egyik sarkalatos követelménye az, hogy a politikai választásokat nem szabad olyan költségesekké tenni, hogy a szegény sorsú emberek a törvényhozásból kizárassanak. (Ügy van! jobbfelől.) Hát ón még abban is egyetértek Holló Lajos képviselőtársammal, hogy talán hiba volt tőlünk az, hogy a midőn, — gondolom — másfél évvel ezelőtt a kúriai bíráskodásról szóló törvényt megalkottuk, abba. belevittük a fuvardíjakat és ezáltal a választásokat, az ón véleményem szerint is, előreláthatólag jóval költségesebbekké tettük. De már más kérdés az, hogy, ha ezt helytelennek tartom is, lehet-e a képviselőház tekintélyének érzékeny csorbítása, nélkül ma itt komolyan szóvá tenni megváltoztatását ennek a törvényes intézkedésnek, a melyet ez a ház, a pártok közös megegyezésével, rövid idővel ezelőtt mint líj , reformot létesített, mielőtt még csak egyetlenegy alkalom is lett volna arra, hogy annak tapasztalt következményeire hivatkozva, indokolhatnék annak megváltoztatását. Ma csak azt mondhatnók : olyasvalamit csináltunk másfél évvel ezelőtt és pedig.csak azért, hogy a békét e házban helyreállítsuk, a mit nem lett volna szabad tennünk, hát meggondoltuk a dolgot és ma visszacsináljuk. Azt hiszem, hogy a ház tekintélye, a magyar törvényhozás iránt a magyar nemzetben táplálandó bizalom szükségessége tiltja, hogy ennek a dolognak megváltoztatását ina komolyan szóba hozzuk. Ezzel kapcsolatosan felemlíti Holló Lajos képviselő úr, hogy a választási költséget csökkenteni, lehetne, ha a választási módozatba változtatásokat, egyszerűsítéseket hoznánk be, a melyek a költségeket apasztanák azáltal, hogy a választókat egyik helyről a másikra, vinni, azokat czentralizálni nem kellene. (Halljuk! Halljuk!) Ajánlja ezért a községenként! szavazást, az éjjeli órák felhasználásának kizárását. (Az elnöki széket Perczel Dezső foglalja el.) A mi a községenként} szavazást illeti, erre azt hiszem, úgy is kell nyilatkoznom akkor, a mikor a választójog kiterjesztésével, jobban mondva az általános választói jog behozatalával fogok foglalkozni. Ezúttal itt csak annyit mondok, hogy annyi megbízható és részrehajlatlan értelmiség, a mennyi a - községenkénti szavazás behozatalára szükséges, sajnos, véleményem szerint, ezidőszerint rendelkezésünkre nem áll. Harmadik kérdést is vetett fel Holló Lajos t. képviselőtársain, a melyet ő úgy fejezett ki: a képviselői állás utilizálása,. Ezalatt az idegen szó alatt azt hiszem, érti a képviselői tekintélynek vagyonszerzésre való felhasználását, ennek a tekintélynek úgyszólván árúba bocsátását. Hát arra nézve, hogy ilyen visszaéléseket, ha léteznek, eltűrni nem szabad, azt hiszem, az egész házban véleménykülönbség nem uralkodik. A Icérdés csak az, hogy lehet-e ezt törvénynyel megtiltani, lehet-e ezt a tilalmat törvényben szabályozni? Holló Lajos képviselőtársam igen helyesen jegyezte meg, hogy ez egészen más kérdés, mint a képviselői inkompatibilitás kérdése. Az inkompatibilitás kérdése a képviselő függetlensége a kormánynyal szemben. Ez a kérdés pedig épen ellenkezőleg, a képviselőnek megakadályozása abban, hogy mandátumával ós képviselői tekintélyével anyagi kiaknázás czéljából visszaéljen. A két •kérdés tehát egészen más. Méltóztassék megengedni, hogy erről a kérdésről véleményemet egészen röviden elmondjam. (Halljuk! Halljtik!) Magyarországon szokássá lett, hogy a kép-