Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.
Ülésnapok - 1896-638
6äS. országos Ülés 1901. január 18-án, pénteken. 119 szónoki formák, melyekkel a t. képviselő úr ezúttal is ólt, nem mehetek most bele; de két dologba belemegyek, mert személyes érintésről van szó ós oly dolgokról, miket holnapra nem hagyhatok. (Halljuh!) A t. képviselő úr, mikor kifejti nagy thózisét és megkonstruálja a maga következtetését, hogy tudniillik itt az országgyűlésen ós a. házon kivűl álló hatalom intézkedik, — majd erről beszélünk máskor, — s a midőn többek közt azt is mondja, hogy ez a törvényhozás tulaj donképen nem törvényhozás, mi nem vagyunk törvényhozók, csak regisztrátorok vagyunk, mert minden törvény előbb ő Felségének jelentetik be, azután jön ide : én ezzel a thózissel szemben először is azt vagyok bátor hangsúlyozni, hogy ón úgy kezelem azt a hatalmat, a mely ezidőszerint az ón kezembe van letéve, hogy nem ismertem soha., nemcsak azóta., a mióta, itt ülök ezen a helyen, akkor sem mikor ott ültem a képviselői padsorokban, s akkor sem, mikor valaha itt ültem, mint pénzügyminiszter, nem ismertem soha más hatalmat, tényezőt, faktort, mint Magyarország törvényhozásának összességét, mindegyiket a maga kompetencziájában: (Élénk helyeslés a jobboldalon.) a koronát a maga kompetencziájában s a képviselőházat, az országgyűlést, a nemzeti képviseletet a maga kompetencziájában. A ki ezt a két dolgot konfundálja, vagy a tömegek elé úgy állítja, mintha, ez a két hatáskör egymással meg nem férne, vagy a ki ezt a két faktort egymással szembe akarja állítani, az nem jól cselekszik — engedelmet kérek — ós nem is cselekszik helyesen. Hogy nem jól, az érzés, felfogás dolga. Én vallom; mindenki fogja vallani; tekintsen a maga belsejébe Ugron Gábor, s azt fogja mondani: igazam van. Most megmotiválom, miért nem helyeslem. A t. képviselő úr azt mondja, hogy mi törvény-regisztrátorok vagyunk, mert a törvények előbb bejelentetnek; hiszen eleinte történt, régóta nem történik, nem hoznak ide a képviselők az inicziativa jogánál fogva semmit, minden a kormánytól jön. Alkotmányos ós parlamentáris országban, mely egyúttal monarchikus, — mert olyan is van, a melyik nem az, — a dolog természete szerint és nálunk az 1791 : XI. törvényczikk rendelkezése szerint potestas legem ferendi, tollendi et abrogandi a korona és a nemzeté, minden törvény a korona és a nemzet együttes akarat nyilvánításának eredménye. (Helyeslés a jobboldalon.) Már most parlamentáris országokbán az észszerűség s az alkotmányos elvnek szubsztancziája és átórzóse, de a dolog természete is azt hozza magával, hogy miután törvény nem keletkezhetik szankczió nélkül, tehát az a. kormány, a melyik felelős a koronának is — parlamenti értelemben — és felelős a. nemzetnek is, előre meggyőződik arról, hogy nem fognak-e bajok előállani és konfliktusok a szentesítés utólagos megtagadásából. A dolog természete, a. gyakorlatiasság szempontja, a dolgok vitelének mechanikája, az egyszerűség biztosítása szempontjából helyes is, természetes is, így is kell lenni, hogy minden törvényjavaslatra nézve kórdós intéztetik a koronához. De hát mi baj van ezzel? Jobb lenne talán, ha utólag állanak elő konfliktusok? Vagy a kormány nem egyúttal a koronának megbizásából, is foglalja el ezt a helyet? Épen a hatásköröknek együttartása, a disszonancziák elkerülése, az együttműködés biztosítása., a nemzet ós korona közti egyetértés biztosítása kívánja ezt meg. A t. képviselő úrnak ebben nincs igaza. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Már most a mi az applikácziót illeti, erre nézve egyenesen protestálok. Ez nem azt jelenti, a. mit a képviselő úr reám fogni méltóztatik, hogy engem egy kicsit lekisebbítsen. Azt mondta: hiszen tegnap a miniszterelnök állást sem akart foglalni a parlamentáris reform kérdésében, mert az fölülről függ stb. Dajkaniese! Először is állást foglaltam és pedig egészen határozottan, preczize, világo,san, úgy, a. mint állást ebben a képviselőházban, kivéve azokat, a kik, mint ellenzékiek in petitorio vannak, még senkisem foglalt. Ezt nem lehet elvitatni. Mi az a.z állásfoglalás, elmondtam tegnap, világosan, szabatosan : a. reform szükségességének elvben a. jogfejlesztós alapján való elismerése, annak kijelentésével, hogy igen nagy ós igen eminens érdekek szempontjából a kérdés ma nem hozható ide. Ez pedig állásfoglalás. Tehát a tény sem igaz. mert állást foglaltam. (Úgy van! jobbfelöl.) A mi pedig azt a dolgot illeti, hogy ha. nem foglaltain volna állást, azért nem foglaltam, mert itt a miniszterelnök mukkani sem mer, mielőtt felülről utasítást nem kap, hát ez az igazi dajkaniese. A magyar miniszterelnöknek nem ilyen a hivatása, nem ilyen a, működési köre és nem ilyen a missziója ; az nem exisztál. A magyar miniszterelnök igenis az országot illető minden ügyben, mert monarchiában élünk és mert a korona alkotmányának integráns része, a koronát nem akarja kihagyni, egyetértésben, együttértésben kell, hogy találja vele magát ós igenis azok az önök részéről sokszor igen nagy mértékben kontrovertált ós lapjaikban kigúnyolt érintkezések és tanácskozások a koronával épen azért szükségesek, hogy ez a folytonosság, ez a kontinuitás meglegyen.