Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-638

102 *>38. országos ülés 1901. neveztem a forrást, a honnan ezt kaptam. (Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon.) Ugron Gábor: Az a brassói főispán van olyan magyar ember, mint bárki! Ezer esztendeje tudjuk, hogy kik! (Úgy van! balfelöl. Nagy zaj. Elnök csenget.) Barta Ödön: Kérem a t. képviselőtársamat, legyen meggyőződve, hogy én elhiszem. (Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon.) Rakovszky István: Mindig ezzel jönnek! (Hosszantartó zaj.) Justh Gyula: Hallgassa meg a szónokot! Elnök (csenget:) Csendet kérek! Á szó Barta Ödön képviselő imát illeti; ne tessék őt zavarni. (Halljuk! Halljuk!) Barta Ödön: Ugron Gábor t. képviselőtársamnak arra a közbeszólására, bog}' a- fő-* ispán előbb magyarul, azután németül felelt, ha. ez úgy van, — mert én sohasem vonom kétségbe a t. képviselő úr szavait, ha tényeket állít, a véleményeket kétségbe fogom vonni, mert véleményünk különböző lehet, — (Helyeslés a szélső baloldalon.) de ha úgy van, a mint mondta, én ezt elhiszem ós akkor felszólalásom e tekintetben félig-meddig tárgytalanná lesz. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Akkor sem!) Akkor már más színben áll a dolog, Hogy gróf Lázár főispán magyarságát Ugron Gábor t. képviselőtársam velem szemben védelmébe vegye, arra abszolúte nincsen szükség. Mert ón nem az ő magyarságát támadtam meg. Szóval sem mondtam ilyent. Csak azt mondtam, hogy ha ezeket a. tüneteket a külföld látja, akkor azt fogja mondhatni ós méltán, hogy bizony csakugyan exotikus ország vagyunk. Hogy pedig gróf Lázár főispán minden magyarsága daczára elkövethet egy hibát, mely másoknak az érzületét sérti, azt hiszem, ezt Ugron Gábor képviselő úr sem vonja kétségbe. És ón azt hiszem, hogy lesz talán még alkalmam valamikor hallani olyan kormányzati tényeket, a melyeket gróf Lázár főispán úrral szemben épp Ugron Gábor t. képviselőtársam fog diffikultálni. Tehát ne méltóztassék védelmébe venni velem szemben azt. a. kit nem támadtam meg. (Helyeslés a szélső baloldalon. Úgy van! Úgy van! Zajos mozgás.) Örülök rajta, hogy nekem nem volt okom még a. másik főispán egyéniségét sem támadni; nem is a személyeket kifogásolom ón, csak a tünetekre nmtatok reá, mint egészségtelenre ós olyanokra, melyből a külföldön, a hol megfigyelik az itteni dolgokat, azt a következtetést vonhatják le, hogy a magyar állameszme nem erősödik, hanem gyengül. Ebből a szempontból, azt hiszem, ezen eseteket nem szabad szó nélkül hagyni, és kívánnunk lehet, hogy a magyar miniszterelnök"- azon székből, a hol e nagy méltóságot január 18-án, pénteken, kezeli, határozott hangon mondja meg, határozott utasítás alakjában mondja meg minden létező ós következendő főispánnak, hogy nemzetiségi vidéken mit szabad és mit nem szabad. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) A t. miniszterelnök úr tegnapi beszédében még egy határozott kijelentés van, ós ez az, a mely a választási reformra vonatkozik, de csak annyiban határozott, hogy a t. miniszterelnök úr kijelenti, hogy mit nem fog tenni. Azt mondja, hogy az általános választói jogot behozni nem fogja. (Halljuk! Halljuk! « szélső Imi oldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Mást is mondtam! Barta Ödön: Egyik t. képviselőtársunk közbe is szólt, hogy ez egy államférfiunak és nem egy agitátornak álláspontja. Tisztázzuk csak kissé ezt a kérdést. Agitátor-e az, a ki Magyarországon az általános választói jogot sürgeti? Ha az, akkor ebben az országban nagyon sok az agitátor. (Tetszés a szélső baloldalon.) És ezek az agitátorok megérdemlik, hogy a t. miniszterelnök úr kissé komolyan foglalkozzék velük. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Mert ha az az eszme az agitáczió terére vitetik, ha agitácziónak bélyegeztetik, — mert ez bélyegzés akart lenni — akkor a t. miniszterelnök úrnak az a kijelentése, hogy ezt a sötétbe való ugrásnak tekinti. .. Széll Kálmán miniszterelnök: Először is nem én mondtam, másodszor nincs benne becsmérlés ! mm Barta Ödön: A t. miniszterelnök úr nem mondotta, hogy agitáczió, de kijelentette, a mit mondtam, hogy ezt nem fogja javasolni, mert könnyelműség. Széll Kálmán miniszterelnök: Azt sem mondtam! Barta Ödön : 'Könnyelműség volna Magyarországon ily kísérletet tenni Széll Kálmán miniszterelnök: Nem mondtam, hogy könnyelműség, csak kísérletről szóltam ! Barta Ödön: A t. miniszterelnök úr határozottan a könnyelműség szót használta; könnyelműségnek mondta, ha alkalmazná . . . Széll Kálmán miniszterelnök: Nem használtam! Tessék rám olvasni! Itt van előttem. Barta Ödön: . . . ha koczkáztatná ezt a kísérletet. Nem akarom a ház türelmét hosszasan igénybe venni, hogy szószerint kikeressem, (Nagy zaj. Felkiáltások a jobb-és baloldalon ; Várunk!) Széll Kálmán miniszterelnök: Felelek érte, hogy nem mondtam! Barta Ödön: A miniszterelnök úr hivatalos lapjának homlokán ritkított betűkkel olvasható: vE téren Magyarország a köny-