Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-619

619. országos ülés 1900, november 26-án, hétfőn. S5 szükségesnek látta, hogy ma még ráadásul egy pótfeleletet adjon. (Élénk éljenzés és tetszés a jobboldalon ) Elnök: Szólásra senkisem lévén följegyezve ; ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. A kérdés az, elfogadja-e a ház a törvényjavaslat 1. §-át: igen, vagy nem? (Igen!) A ház a szakaszt elfogadta. Molnár Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslat 2. §-ál, a mely észrevétel nélkül él fogadtatik; olvassa a 3. §4). Elnök: Az előadó úr kivan szólani. Fischer Sándor, a vízügyi bizottság előadója: T. ház! A 3. §-hoz csak stiláris módosítást kívánok benyújtani ; tudniillik az első bekezdés harmadik sorában ezen szó helyett » csatornákból,* tétessék: ^csatornából.« Továbbá ugyanezen sorban a, » csakis* sző után következő szavak a bekezdés végéig hagyassanak ki, ós e helyett a következő szavak iktattassanak be (olvassa): »a társulat által e czélra .kijelölt helyeken az általa megállapított, és a föklmívelósügyi miniszter által helyben hagyott külön szabályzatban előirt feltótelek mellett oly módon szabad, hogy ezáltal a csatorna ne rongáltassók.« Elnök: Szólásra senkisem lévén feljegyezve, következik a határozathozatal. A kórdós az: kivánja-e a ház a 3. §.-t eredeti szövegében elfogadni, szemben az előadó úr által javasolt módosítással? (Nem!) Úgy kimondom, hogy a ház a 3. §.-t az előadó úr módosításaival fogadta el. Mólnál* Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslat 4—9. §-ait, a melyek megjegyzés nélkül elfogadtatnak; olvassa a 10. §-t) Buzáth .Ferencz jegyző: Barta Ödön! Barta Ödön: T. képviselőház! Engem valószínűleg nem fog az a szemrehányás érni. hogy a. t. föklmívelósügyi miniszter úr szombati beszédére két rátában válaszolok. Nem is akarok azokra visszatérni, a miket ott mondott; majd talán lesz alkalmam az egyes szakaszoknál, az illető helyen bebizonyítani, hogy az igen tisztelt miniszter úr tévedt, a mikor azt hitte, hogy ón bármely kérdésben oly nyilatkozatokat tettem, a melyek ellentétben állanak a törvénynyel, különösen, a mi az ármentesítő társulatok kölcsönét illeti. Ezzel még lesz alkalmam foglalkozni. Mostani felszólalásom csak egészen törvényszerkesztósi irányú. A 10. §-ban méltóztatnak látni, hogy a 2. bekezdés arról rendelkezik, hogy a társulat keretében a 14. §. alapján akarata ellen bevont érdekelt féllel mi történik. A kik a törvény tárgyalását figyelemmel kisérik, azt hiszem, hogy mikor a 10. §-hoz érnek, azt kérdezhetnék, hogy milyen az az akarata ellenére a társulat keretébe bevont tag? Mikor a 10. §-t tárgyaljuk, még nem szabad tudnunk, hogy lesz még. olyan tag is, a ki akarata ellenére jön be a társulatba, mert még abban a stádiumban vagyunk, a melyről az 5. §. rendelkezik, azt mondván, hogy a társulatba senkisem vonható be akarata ellenére. Ennél tovább még nem jutottunk, mert még kérdés, vájjon a törvényhozás a 14. §-t elfogadja-e majd, vagy" nem. Ha már most a 10. §-ban helyt adunk olyan rendelkezésnek, a mely a társulat keretében a 14. §. alapján akarata ellenére bevont érdekelt tagokról beszél, akkor preokkupáljuk a törvényhozásnak későbbi rendelkezési jogát, és így. ha. a 14. § töröltetnék, vissza, kellene térni a törvénynek ezen már elfogadott szakaszára. Ezt törvény szerkesztési szempontból nem tartom helyesnek, még akkor sem, ha feltesszük, a miről a, t. miniszter úr tudomással bir ós a

t mit én is hiszek, hogy valószínűleg a 14. §-t is el fogják fogadni, daczára azon aggályoknak, a melyeket már szombati felszólalásomban is megérintettem s a melyeket lesz szerencsém talán most is egy pár szóval megérinteni. Semmiesetre sem tartom helyesnek, hogy a 10. §. lítját állja annak, hogy a 14. §. sorsa felett szabadon, lekötöttség nélkül dönthessünk. Ezt nem tartanám törvényszerkesztési szempontból helyesnek; ez már nem pártkérdés, már nem fegyelmi kérdés, hogy minden részletet úgy kell elfogadni, a mint előterjesztetett; talán nem is bűn, ha akár ellenzéki, akár kormánypárti képviselő törvényszerkesztési kérdésekhez hozzászól. De minthogy mégis fel kell tenni azt az esetet, hogy felszólalásom ellenére a szakasz változatlanul elfogadtatik, szükségesnek látom szóba hozni e szakasz intézkedését. Azt mondja a. szakasz, hogy akarata ellenére bevont érdekelt követelheti, hogy öntözendő területének berendezését terhére az öntöző társulat teljesítse. Az az öntöző társulat itt alkalmazhatná azt a feliratot, a mely azon a bizonyos templomon van, hogy : ^építtetett az öntöző társulat által, az illető bevont érdekelt költségén.« De a 14. §-nál lesz alkalmam bővebben foglalkozni ezzel. De az már még sem helyes, hogy az illető, a mint már szombaton reflektáltam e kérdésre röviden, ki legyen szolgáltatva annak a veszélynek, hogy esetleg azt mondják, hogy egy év alatt tartozik a költségeket lefizetni. Hát ha kölcsöne van a társulatnak, mi akadályozza azt, hogy az illető bevont fél a kölcsönjárulókokkal egyenlő időben esedékes részletekben törleszthesse a herendi-