Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-618

618. országos iüés ÜWW). november 24-én, szombaton. 75 Kizárólag öntöző-csatornát tervezett, sohasem gondolt arra, hogy hajózási czélokra lehessen felhazználni a csatornát. A dolog természete kizárta ezt. Tervének lényege az volt, hogy Tiszalöknél a Tisza medrébe egy — ha jól emlékszem — másfél id magas fenékgátat épí­tenek és ennek a. fenékgátnak a segítségével a Tisza összes vizét kivezesse a csatornába, mert a, tisza összes vízmennyiségére van szük­ség, hogy 500.000 holdat tényleg öntözni le­hessen. Mi lett volna az eredmény, ha létesítették volna ezt a csatornát? Elvitték volna a Tisza vizét egészen, a Tisza nem lett volna hajóz­ható, de a tiszalök-gyomai csatorna sem. Miért? Mert ha; ily nagy területet akar ön­tözni, útközben felhasználja, a csatorna egész vizét, úgy, hogy Gyománál, vagy Gyoma kö­zelében a csatornában sem lett volna, annyi viz, hogy hajózási czélokra fel lehetett volna, használni. Ez a, példa tehát, a melyet a kép­viselő úr felhozott, nem a mellet bizonyít, hogy lehet csatornákat építeni, a melyek a hajó­zásra, és öntözésre egyaránt szolgálnak, ellen­kezőleg, eklatánsul bizonyítja,, hogy a csatorna a, mely kizárólag öntözési czélokra volt ter­vezve, nemcsak, hogy hajózható nem lett volna, de még a Tisza hajózását is lehetetlenné tette volna. A példa tehát nem a képviselő úr mellett, hanem mellettem bizonyít. Hiszen egészen általánosságban nagyon erős indokokat'lehet az én álláspontom helyes sége mellett felhozni. Ne mélóztassék azt hinni, hogy ellensége va,gyok a hajózási csatornák­nak. Ellenkezőleg, ént azt gondolom és nagyon mélyen meg vagyok győződve arról, hogy ne­künk hajócsatornákra szükségünk van, és pe­dig abban az irányban, a melyben külkereske­delmünk mozog, tudniillik nyugoti irányban. Néhány szóval ellehet mondani, miért van erre szükégünk. Magyarország búza- és egyáltalán termésfeleslegének ezidőszerínt legnagyobb kon­zumense Csehország. Hogy mi eljuthassunk ama csehországi piaezokra, a mai vasúti ta­rifa mellett, körülbelül 1 forint 40 krajezárt kell fizetnünk Budapestről Prágába,. A mai viszonyok közt, a mikor Chikagóból Newyor­kig elviszik a búzát 1 forintént, sőt 95 kraj­czárért, az amerikai kikötőkből Liverpoolba és Londonba egy shillingért, fentartbatő ál­lapot-e akkor az, hogy mi 1 forint 45 kraj­ezárt fizessünk Budapestről Prágáig? Minden krajezár, melyet a vasúti szállítás által meg­takarítunk, a gazda zsebébe folyik, mert a búza árát ez határozza meg. Én nem vagyok ellensége a hajózható csatornának ós nagyon örülnék, ha az öntöző-csatornák kérdését együtt lehetne megoldani a hajózási csatornák kér­désével, illetőleg, ha azok t hajózási czélokra felhasználhatók lennének. Általánosságban ez a, következő okból nem lehet. A hajózó csa­tornát azon irányban kell építeni, a melyben a mi közlekedési érdekeink vannak, és itt nem határoznak a terepviszonyok, s ezeket le kell győzni sokszor nagy nehézséggel is. Ellenben öntző-csatornát mindig csak a terepviszonyok­hoz simulóan lehet építeni, mert hiszen csak ez esetben lehet a,z öntözőcsatorna vizét a mellette levő területekre kivezetni, a mi a czólt képezi. Ha már most a terepviszonyok olya,­nok, hogy azokon azoknak megfelelőleg lehet öntözési csatornát építeni és egyúttal az iram' is megfelel a közlekedési főirányoknak, akkor természetesen lehet csatornát építeni, a mely a hajózás és az öntözés czéljainak megfelel. De minthogy ez a legritkább esetben fog be­következni és a legritkább esetben áll be az a szerencsés körülmény, hogy a mi tő közle­kedési irányunk egyúttal a terepviszonyokkal úgy egyezik, hogy azon irányban öntöző-csa­tornát lehessen építeni, ezért nem lehet olyan követelményt télállítani, hogy úgy építtessék a csatornahálózat, hogy az hajózási és öntö­zési czólokat is szolgáljon. Távolról sem akarja ez azt mondani, hogy a hajózási csatornák némely részét ne lehetne öntözési czélokra fel­használni és az ellenkezőt sem mondhatni, hogy semmi esetre sem lehet az öntözési csa­tornát hajózási czélokra. használni. De a, vita. megindulásakor Komjáthy Béla ' képviselő úr álláspontja, a. melyet később Papp Elek és Major Ferencz t. képviselőtársaim magukévá tettek, az volt. hogy a kormánynak quazi uta,sításkóp adassék, vagyis a képviselőház ki­vánságakép fejeztessék ki az, hogy az építendő csatornahálózatot úgy tervezze, hogy az hajó­zási és öntözési czélokra egyformán használ­ható legyen. Ezt tartanám én végzetes hi­bának. Major Ferencz képviselő úr azt mondja. hogy a középen van az igazság. Ebben az esetben egyáltalában nem a középen van, mert akkor kapunk egy csatornát, a mely sem a hajózásnak, sem az öntözésnek nem fog meg­felelni. Ez a főkórdés, a mely miatt fel akartam szólalni, és a mely miatt el akartam mondani még egyszer azon indokokat, a melyeket ter­mészetes kiindulási pontnak tartok, ha olyan csatornahálózatot akarunk létesíteni, a mely egyszerre mindkét czólnak felel meg. Külön­ben a czím ellen nincs semmi kifogásom és ezt elfogadom. (Helyeslés johhfelőh) Lukáts Gyula jegyző: Major Ferencz! Major Ferencz : T. ház! Csak röviden óhajtok t. Hieronymi Károly képviselőtársam 10*

Next

/
Thumbnails
Contents