Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-618

7(5 ÖÍ8. országos ülés 1900. november 24-én, szombaton. beszédére reflektálni, mert vonatkozással élt az én beszédemre, és talán sikerülni fog beigazolnom, hogy igenis, ez esetben középen az igazság. Tulajdonképen igen tisztelt képviselőtársam mindig csak a csatornákról beszélt, a mikor én az öntözés kérdésénél Magyarország összes vizeinek és így a mellék folyóknak is hajózhatóvá tételének kérdését, másrészről ezen folyók vízbőségének öntözésre való felhasználását egyöntetűen,. azaz mérlegelésével a fő érdekeknek, óhajtom megoldani. Tehát nemcsak csatornáról van szó, hanem szó van egyes mellékfolyók hajózhatóvá tételéről ; és itt van az összeköttetés az öntözés kérdésével és. azért mondottam, hogy a szerint, a mint predominál egyik érdek, azt fogom kutatni egy mellékfolyónál. A hol fontosabb a mellékfolyónál, hogy az hajózhatóvá tétessék, a. közlekedés érdekében, akkor annak a folyónak vizét nem fogom öntözésre felhasználni, vagy csak megengedhetőleg. Erre vonatkozott az a mondásom, hogy igenis,összeköttetésben kell lenni a két tervnek az öntözés és hajózásénak, mert én igen jól tudom és tudtam, hogy egy csatorna építésénél igenis vannak esetek, mikor ki van zárva, hogy öntözésre használható ós van eset, a mikor bő víz áll rendelkezésünkre, és az esés is megfelelő, hogy ebből az öntözést is megoldhatom. Mikor én tehát állítottam, hogy a tervet egyöntetűieg keh megoldani, akkor nemcsak a csatornatervekről szóltam — és ebben azt hiszem, igazat fog nekem adni a t. képviselőtársam— hanem gondoltam, és kell gondolni az egész vízi út kiépítésére, az egyes mellékfolyók hajózhatóvá tételére; ezen kérdésben kell feltétlenül együttesen eljárni a kereskedelmi minisztérium és a földmívelósi minisztérium tervezeténél, mert itt minden okoskodás hiába, mégis a középúton van az igazság. A hol a közérdekből öntözésre van a főszüksóg, ott azt fogom elsősorban keresztül vinni, a hol a közlekedési vonalra van főszükség, ott azt választom. De közbe játszik még az elbírálásnál az is, hogy mikópen van viczinális vonatokkal egyes folyamvidék behálózva. Ez mind hozzájárul annak az elbírálásához, hogy egy mellékfolyónál a hajózhatást, vagy a víznek öntözésre való felhasználását kell e figyelembe venni. Ezt óhajtottam megjegyezni, és azt hiszem, hogy e tekintetben, felfogásomnak ilyen megmagyarázása után t. képviselőtársam nekem igazat fog adni. (Helyeslés baloldalt.) Lukáts Gyula jegyző: Papp Elek! Papp Elek: Nagyon kevés időre kívánom igénybe venni a t. ház idejét (Halljuk! Halljuk! Nem az ón csekélységemnek, hogy úgy mondjam, jó világításba való helyezéseért mondom el azt, a mit el fogok mondani, hanem elmondom azon igen kitűnő és jeles vízépítészek reputácziója érdekében, a kik ezt a tiszalöki és gyomai csatornát annak idején tervezték és avval foglalkoztak. Én tökéletesen igazat adok abban Hieronymi Károly t. képviselőtársamnak, hogy nem minden öntözési csatorna alkalmas a hajókázásra és nem minden hajókázható csatorna alkalmas öntözési czélokra. Abban még inkább igazat adok, hogy nem mindenütt alkalmasak a terepviszonyok arra nézve, hogy az öntözési csatornát hajókázhatóvá tegyük, vagy a hajókázható csatornát tegyük öntözésre alkalmasnak. Épen azért hoztam fel speczialiter a lök-gyomai csatornát, mert azt állítják, hogy az alföld érdekével összhangzásban hozatik ezen törvényjavaslat, a mely tárgyalás alatt van ós mert az alföld jól felfogott érdekében van az, hogy a tiszalök-gyomai csatorna kiépíttessék, a mely, merem állítani, úgy volt tervezve, hogy az egyszersmind hajózási czéloknak is megfeleljen. Az a kérdés — hogy a sorján menjek — nem volt véglegesen eldöntve, vájjon a Tiszának fenékgáttal való ellátása által hozatik-e ki a Tiszából a víz; de az a kérdés már el volt döntve, hogy egyrészről három vagy négy tartálynak segítségével eszközöltessék az öntözés, másrészről pedig a hajókázás is eszközöltessék. Amryira el volt ez a kérdés döntve, hogy maga a.z angol mérnök csakis az öntözési költségekre tett ajánlatot, a hajókázást fenn hagyta volna a csatornában, hogy az díjak nélkül eszközöltessék ; annyira el volt döntve, hogy mellékvasutakat terveztek ehhez a csatornához a községekből, ós annak bizonyítására, hogy nem alkalmas a nagy kereskedelmi forgalomnak közvetítésére, csupán azt az ellenvetést hozták fel. hogy messze esnek azon városoktól és községektől, a melyeknek határait érinti, így például Nádudvartól, Debreczentől, Püspökladánytői stb. Azért akartak azután keskenyebb vágányé, ós kisebb méretű vasutakat ezekből a községekből .oda építeni, hogy ezáltal a szállítást a csatornához, a mely hajózásra is volt tervezve, megkönnyítsék és lehetővé tegyék. Azért tartoztam ezt elmondani, mert evvel a kérdéssel, épúgy, mint az előttem szólott t. képviselőtársam foglalkozott, a 60-as években foglalkozott Lechner Gyula és foglalkozót Herrich Károly, a ki első tervezője volt ezeknek a, csatornáknak ós foglalkozott Wallandt. Az én emlékező tehetségem, daczára annak, hogy tavaly a szól egy kicsit megkoppintotta a fejemet, még nem romlott el annyira, hogy ne emlékezzem vissza azokra a polemikus természetű közleményekre, a melyek a mór-