Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-618

bn 6Í8. országos ülés ÍÍMW. november 24-én, szombaton. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: Hivatkozik a t. képviselő úr a 12. §-ra és különösen arra, hogy az olyan törvényre utal vissza, a melyben még a közlekedésügyi miniszterről van szó ós a hol még a hatáskörök nincsenek megosztva. Utalok ezzel szemben az 1889 : XVIH. törvónyczíkkre, a mely ezen kérdéseket a két miniszter között megoldotta. Hivatkozik a t. képviselő úr arra is, hogy ime, ezen törvényjavaslatban is megvan a teljhatalmú miniszteri biztos intézménye, még pedig a 27. §-ban. Hát engedtessék meg nekem, hogy én több igazsággal tárgyaljam ezt a szakaszt. Én elvártam volna, hogy a t. képviselő úr éles szeme észreveszi, hogy a miniszteri biztos hatásköre itt az eddigi törvényekhez ós az eddigi intézkedésekhez képest lényegesen meg van szorítva. Hiszen a t. képviselő úr, a ki annyira járatos a. hazai törvényekben, lehetetlen, hogy ne tudná, micsoda hatásköre van az ármentesítő társulatnál a miniszteri biztosnak. Barta Ödön: Ebben is benne van! Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter : "Nincs! hiszen fel lehet olvasni. Az ármentesítés] társulatnál a miniszteri biztos mindent megtehet, a, mit a társulati közgyűlés vagy választmány tehetne, kivéve a kölcsönkötóst. Mármost, ezen27-ik szakasz mit mond? Azt mondja, hogy joga, van a miniszteri biztosnak a közgyűlés ós a választmány által netán kiküldött külön bizottságok ülésein részt venni, stb. s az államkincstár érdekeivel ellenkező határozatokat megfelebbezni, sőt ezeket a miniszter elhatározásáig fel is függeszteni. Itt tehát egy ideiglenes jog adatik; itt rendelkezés történik az iránt, hogyha sérelmesnek tart valamely határozatot, azt addig felfüggesztheti, nem hajtatja végre, de az, a mi a másik törvényben van, hogy mindent tehet, a mit a közgyűlés ós a választmány tenni jogosítva van, ezen törvényben nincsen kimondva ós ilyen paragrafust a t. képviselő úr nem fog találni. Barta Ödön: A 21. §.! Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: Már most azt kérdezi a t. képviselő úr, hogyan tudtam én abba beleegyezni, hogy a fizetési terminusok január, április, október ós deczember szerint legyenek; nem tudom-e én azt, hogy ezek a terminusok nem kedvezők a gazdaságra? Engedje meg, ezen és az • ezzel kapcsolatosan felvetett kérdései a t. képviselő úrnak adórendszerünk kérdései. Én ezeket a, kérdéseket, mint a minisztertanás egyik tagja, köteles figyelemmel kisérem, — mindenkinek szívesen válaszolok, különösen pedig a t. képviselő úr igényeit óhajtanám kielégíteni, — de már arra nem vállalkozhatom, hogy egy öntözési törvényjavaslat keretében oldjam meg egész adórendszerünk kérdését és reformját. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt kérdezi a t. képviselő úr, hogy hol szól ezen törvényjavaslat az arányról, a melyben az érdekeltek fizetni fognak. Mogengedem, hogy ezen szempontból a törvényjavaslat talán némi kiegészítést igényel. Ezért figyelemmel leszek ezen észrevételeire ós a 17-ik szakasznál magam leszek bátor egy módosítást proponálni. Felvetette még a t. képviselő úr a sorrend és az elsőbbség kérdését is. Ennél a kérdésnél tovább nem immorálok, mert ezt a kérdést az 1889 : XXX. törvényczikk 35. §-a által megoldva találom. Szólt még a t. képviselő úr a telekkönyvi kitüntetések kérdéséről. Ez ugyan elsősorban t. barátomat, az igazságügyminisztert illeti, a ki ezen törvényjavaslat szerkesztésénél minden tekintetben segítségemre volt, mindazonáltal az ő nevében is meg kell jegyeznem, hogy a kitüntetés szó nem új: . . . Barta Ödön: De rossz! Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: . . . az már az 1889 : XXX : törvényczikkben van használva és a kitüntetés jogi természete egészen különbözik a feljegyzés jogi természetétől,^ törlési keresetnek lóvén helye. T. ház ! Áttérek most a javaslatnak financziális részére. (Halljuk! Halljuk!) Ámbár úgy Lázár György, mint Vancsó Gyula t. képviselő urak szakszerű beszédeikben reflektáltak erre a kérdésre, még sem hagyhatom ezt figyelmen kivűl. Molnár Jenő képviselő úr ezt mondja beszédében: Mégis erős dolog, ha ilyen nagy kérdésnél, ilyen nagy czélnál, nagy feladatnál, mint a milyen az öntözési kórdós, az állam nem áldoz többet, mint százezer koronát. Gondolom, így méltóztatott mondani, s hogy ez a százezer korona annyi, mint semmi. Arra kérem a t. képviselő urat, ne méltóztassék a paragrafusoknak csak első sorát elolvasni, hanem legyen szives a többi sorokat is elolvasásra méltatni. Mindjárt utána következik . . . Molnár Jenő: Háromszázezer korona! Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: Ezt nem méltóztatott mondani! Molnár Jenő: Ez sem olyan sok! Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: Ügy látszik, a t. képviselő úrnál 100.000 ós 300.000 korona küzött különbség nincsen. De még ha idáig olvasott volna is, még akkor sem olvasott volna elég messze. Még tovább kellett volna olvasni. (Helyeslés jobbfelöl.) El kellett volna olvasni a szakasz