Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-618
f;4 618. országos ülés 1900. ] látta, hogy milyen sápadt és vézna kinózésük volt az embereknek, ma pedig az alföldön maláriát, alig találni, a ki ezeket méltányolni tudja, és a ki tudja, hogy milyen drága nekünk minden emberélet, az lehetetlen, hogy ezen szempontból is ne méltányolja ezen nagy alkotás becsét. (Élt'nk helyeslés). Ha már most, t. ház, azt látjuk, hogy mikor ármentesítés és belvízszabályozás terén oly eredményeket értünk el, melyek a maguk nemében egyedül állanak, hogy akkor mindössze 22.000 katasztrális hold öntözött terűlet van, és ebből tényleg csak 16.000 katasztrális hold öntöztetik: akkor méltóztassék megengedni, már a Sybillák utolsó könyvénél vagyunk. Én azt hiszem, hogy egy napot, egy órát sem szabad elmulasztanunk, én azt hiszem, hogy két kézzel kell hozzálátnunk ahhoz, hogy az öntözés kérdését is megoldjuk. (Úgy van! a jobbés baloldalon.) És most, t. képviselőház, engedtessék meg nekem az is, hogy általánosságban a hazai csatorna-rendszerre kitérjek, (Halljuk! Halljuk!) értve a hajózási csatornákat. Nekünk hajózó csatornánk van kettő : a. Ferenez-csatorna, a melynek hossza, 230 kilométer, és a. mely 20 millió koronába került; van azután a Béga-csatorna., a mely még nincs kész. a melynek hossza 100 kilóméter. Megjegyzem, hogy ép most dolgozom azon, hogy Na.gybecskerekig 30 kilométernyi hosszúságban a Boga hajózhatóvá tételét biztosítsam, két méter mélységben és 1,800.000 korona költséggel. Az érdekeltség kívánsága, hogy tovább is egészen Temesvárig megtörténjék ez a, szabályozás ; erre azonban födözetem nincs, mert az már 10 milliót venne igénybe. Ha pedig azt a kérdést veti fel valaki, hogy melyek a tervezett csatornák, akkor elsősorban itt van a tisza-dunai csatorna, a melylyel mintegy G00 kilométerrel rövidül meg a viziút és közvetlen összeköttetésbe hozatik a Tisza-völgy a fővárossal. Ennek az összköltsége azt hiszem 50—60 millió korona alul alig marad. De ha ezt, a mint kívánatos - — részben öntözési czélokra is felhasználjuk, nem remélhető hogy a legkedvezőbb esetben, több, mint 30—40.000 katasztrális holdat a másik czél veszélyeztetése nélkül, öntözni lehessen. Méltóztatnak tudni, hogy t. barátom a kereskedelemügyi miniszter úr foglalkozik ezen csatorna terveinek és előmunkálatainak kószítéséA T el ós hozzá teszem, teljes egyetértésben t. barátommal, a kereskedelemügyi miniszter úrral, hogy mindketten a.zt tartjuk, hogy a duna-tiszai csatorna után elsősorban kell gon dőlni a vukovár—samaczi csatornára, a mely a Dunát a Szávával köti össze és 400 kilométernyi út rövidülést biztosít. Ennek költsége rémbe!- 24-én, szombaton. 15—25 millió koronát vehet igénybe. Öntözésre azonban a csatorna nem alkalmas. Egy harmadik csatorna, melyről sokat hallunk, a vág-oderai csatorna. Erre nézve is, ámbár ezek mind a közelebbi, vagy a távolabbi jövőnek kérdései, meg kell jegyeznem, hogy azon nagy pónzügjd áldozatoknál fogva, melyeket kivan, nincs kormán} 7 , mely e részben határozott ós időhöz kötött kötelezettséget vállalhatna; meg kell jegyeznem, hogy mi kötelességünknek tartottuk ezen csatorna előzetes tanulmányozásával is foglalkozni, a melyre azon oldalról, különösen Thaly Kálmán képviselő úr hívta fel figyelmünket. Ezen csatorna költsége közel 200 millió koronát igényel; tehát egy igen nagy s alig elviselhető összeget. Öntözésre ez a csatorna, egyáltalában nem szolgálhat. Daczára annak, hogy messze távolban látszik ezen csatorna kiépítésének lehetősége, mégis szakközegeinkkel dolgoztattunk, de nem hallgathatom el, hogy ezen kérdés megoldását nagyban nehezíti még az is, hogy ez a csatorna, nyolczvan kilóméter hosszxíságban idegen területen halad. T. képviselőház! Ezek előrebocsátása, után, melyekben lehető rövidséggel, hogy a t. há.z figyelmét ne fáraszszam, kiterjeszkedtem a vízszabályozás főbb adataira, nemkülönben a.zon csatornákra, melyek részben megépültek, részijén napirenden vannak a közönség előtt, méltóztassanak megengedni, hogy mindenekelőtt a legutóbb szólt Barta Ödön t. képviselő úrnak érdekes beszédével foglalkozzam. (Halljuk! Halljuk!) Azt kérdi a t. képviselő úr, hogy honnan fognak az öntözési kölcsönök fedezeti alapot nyerni, akkor, a mikor ő kiszámítja, hogy maga az öntözött terület ritka esetben fogja ezen fedezeti alapot nyújthatni a. hatszoros kataszteri jövedelem alapúi vétele mellett. Hát, t. képviselő úr, a mikor erre az alapra, felállította argumenczióját, akkor elfelejtett valamit. Nem azért felejtette el, mintha nem tudta volna, hanem mert beszéde ezen részénél nem illett egészen az ő érvelésébe; hogy pedig nem felejtette el, hogy tudta., azt gondolom, mert először behatóan szokott foglalkozni a dolgokkal, de másodszer meg beszéde egy későbbi részében rá is tért. A különbség tudniillik az ármentesítési ós talajjavítási kölcsönök közt az, hogy az ármentesítési kölcsön csak magát az árterületet terheli, az öntözési kölcsön pedig nemcsak magát az öntözött területet, nemcsak a parczellát, hanem az egész jószágtestet, a. melyben a parczella van. Ezért van itt hatszoros kataszteri tiszta jövedelem alapúi véve, nem pedig, mint az ármentesitett teriileteknél 12-szeres. Azután azt
