Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-618

ÖH 618. orgzágos ülés lílOO. noYOuifeer 24-én, szombaton. momentumok szolgálnak alapúi. Én helyeslem azt, bog}- a földművelésügyi miniszter úr rohamosan és nagy léptekkel igyekszik pótolni az évtizedes mulasztásokat., amelyeket elkövettek azzal, hogy a földművelés érdekei szempontjából komoly lépés nem történt. Én teljességben honorálom az ő igyekezetét; honorálom ezt a lépését is, elismerem, hogy több a semminél. De nem tudok megnyugvást találni abban, hogy tényleg valami is. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon) Én tudniillik azt kerestem, lehet, hogy az ón laikus voltom az oka, hogy nem találom, köszönettel fogom venni és hálásan fogadni a felvilágosítást : ón azt kerestem, vájjon ezen javaslattal kontemplált műveletek alkalmasak-e arra, hogy ezekből az öntöző-csatornák létesüljenek. És miután a t. miniszter úr a maga javaslatának indokolásában oly előzékeny volt, hogy nekünk egy kidolgozott példányt adott, ón ezen példa nyomán haladva kerestem, hogy lehetséges-e, hogy a 6670 katasztrális hold területtel megalakuló társulat megszerezze azon eszközöket, amelyek az öntöző-csatornának, az öntöző műnek létesítéséi tez szükségesek. Azttaláltam, hogy nem. Az eszközök maguknál a tulajdonosoknál tudvalevőleg nincsenek meg, mert hisz a javaslatnak a benyújtása, épen azon alapszik, azért nyújt az államsegélyt, mert az illetők, a kiknek érdekében a mű létesítendő) volna, nem rendelkeznek a megfelelő eszközökkel. Most a segélyt keresem. Nyújtja először az 1889 : XXX. törvényczikk 34. §-a szerint talajjavítási jellegű kölcsönt és nyújtja azután a létesített mű évi járulékainak és fentartási, berendezési költségeinek a felét. így értem én a számítást s azt hiszem, ez nem is fogható fel másképen. Most kombmáczióba vette a miniszter úr a javaslat indokolásában 6670 holdnál a berendezést és ennek költségét. Legelőről, vagy rétről van szó, a mely öntözés tárgyát fogja képezni. De bármiről van szó, én középszámítást teszek. Annak a földnek kataszteri tiszta jövedelmét holdankint átlagban 10 forintban preliminálom. Épen azért veszek sokat, hogy ne diffikultálják a. számításban mutatkozó nehézséget. Tehát 10 forintjával számítva 6670 hold (16.700 forint kataszteri tiszta jövedelmet eredményez. Minthogy pedig a törvényjavaslat 29. §-a hivatkozással az 1889 : XXX.' tör vény czikk 34. §-ára, a hitelnyújtás maximumát ennek hatszorosában állapítja meg, ebből kitűnik, hogy az a 6670 katasztrális hold terület, a melynek, ha átlagos kataszteri tiszta jövedelme 66.700 forint, összevéve tehát ezen törvény alapján nem több, mint kerekszámban 400.000 forintnyi ^talajjavítás} kölcsön« czímű ilyen kölcsönt kaphat. Már most, t. képviselőház, maga a felhozott példa, a melyet a miniszter úr nyújt, azt mondja, hogy ennek a műnek a berendezése, az egész műnek a létesítése 2,400.000 korona költséget, illetve a nyolczadik évben már 2,800.000 korona költséget, ennyi befektetést igényel. Kérdem a t. miniszter úrtól : Ki fogja ezt a tőkét előteremteni ós miből? Miből fogja az a társulat azon a 400.000 forintnyi kapható kölcsönön túl azt az összeget előteremtem, a mely szükséges ahhoz, hogy a társulat létesülhessen? Mert a létesítésének az alapfaltótele az, hogy azzal az egyharmaddal, a mely a költségek felét viselni köteles, vagy elvállalja a felét, megalakulhasson a társulat és kimutathassa, hogy megkezdheti működését; a későbbi bevonásokra azt alapítani nem lehet, mert később bevonni erőket már csak létező ós már működő társulat keretébe lehet. Hát kérdem: Miből és hogyan fogja az a. birtokosság a társulatot megalkothatni ? Vagy arról van szó, t. ház, hogy hatalmas, nagy urak, a kiknek amúgy is megvan a: tőkéjük, (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) ezen az alapon fognak társulattá, alakulni és a. társulat keretébe bevonni azokat a szegény, tehetetlen embereket, a. kik különben sem nem hajlandók, sem nem kéjsesek öntözgetni ? (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon) Ezt nem akarom feltételezni, t. miniszter úr. Ha a t. miniszter úr nekem felvilágosítást fog adni, köszönettel veszem; de egyelőre úgy áll a dolog, hogy azokkal az eszközökkel, a melyek itt le vannak téve, a törvényben előirányzott azon segédeszközökkel, a melyekről a miniszter úr javaslatában szól, öntöző csa.tornákat létesíteni nem lehet, ha csak más alakban nem akarnak ilyeneket létesíteni más úton, a miről tudomásom nem lehet. Fontosnak tartottam ezt a kérdést, t. képviselőház, (Halljuk ! Halljak ! a szélső baloldalon.) azért, mert hiszen egy így létesítendő társulatnak meg van adva a törvényjavaslatnak későbbi rendelkezésében, a 14. §-ban az a joga, a. melyet én nagy mórtékben diffikultálok, tudniillik a társulatba bevonhatása annak a területnek, a melynek tulajdonosai nem akarnak belemenni. Talán méltóztatnak emlékezni, vag}^ méltóztatnak nekem elhinni, hogy az 1885 : XXIII. törvónyczikk tárgyalása alkalmával annak 131. §-ánál különösen nyomatékosan hangsúlyozták, — és úgy is van, — hogy az öntözési czélra. alakúit társulatoknál belépési kényszer nincs. Ez a thézis a. legtöbb államban keresztül is van vive. Nálunk is ez a thézis dominált a vízjogi törvény alkotásánál. Miért változik ez most? Mi okozza azt, hogy ettől az általános szabálytól e kérdésnél el