Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-618

618, országos ülés 1900. november 24-én. szombaton. 59 kell térni? Hogy ez sérti az egyéni szabadságot, az kétségtelen; hogy sérelmes azokra, a kik a társulatba belekényszeríttetnek, a nélkül, hogy maguknak érdeke volna azon társulat kötelékébe belépni, az is kétségtelen; hogy óriási terhet ró az illetőkre, az még kétségtelenebb. Erre azt mondhatná nekem a t. miniszter úr, hogy hiszen a 14. §. sok kautelával él, ámde én épen a kautelákat vizsgáltam.; kerestem és ott találtam még azt, a mi engem felszólalásra késztet. Nem törődik ez a szakasz azzal, vájjon a bevonandó terület érdekelve van-e annál a vízműnél, vagy nem, hanem azt mondja, hogy ha valamely községben egy összefüggő terület tulajdonosainak többsége egy már megalakult öntöző társulatba belépni óhajt, az illető összefüggő terület kétharmad többsége a kisebbség ellenében az egész összefüggő területnek a társulatba való belépését elhatározhatja. Három feltétel kell ehhez. Ezen három feltétel között az a bekónyszerített ember abszolúte nem szerepel; annak az érdeke figyelembe nem jön. A három feltétel a következő : először, hogy az illető összefüggő terület legalább 100 kataszteri holdat tegyen ki, másodszor, hogy a bevonandó területek állandó rétet, vagy legelőt képeztek legyen ós harmadszor, hogy a kisebbség területének bevonása nélkül a többség területén az öntözési munkálat czólirányosan nem eszközölhető. Ismerek ón törvényhozásunkban és törvénykönyvünkben olyan intézkedéseket, a melyek valakit valaminek az eltűrésére köteleznek azon esetben, hogyha ezt közérdek kívánja. Ilyen esetben kisajátításnak van helye. De olyan intézkedés kevés van, — legalább én nemtalálok, — a mely arra kényszerítene valakit, —- kivéve a vízszabályozási társulatokat, a melyekről egj- pár szóval meg fogok emlékezni, — hogy azért, hogy más kényelmesebben, olcsóbban tudja megcsinálni a munkákat, ón segítsek neki olyan terhet viselni, a mely sem testemnek, sem lelkemnek nem kell, s az én érdekeim szempontjából egyáltalában nem szükséges. S most következik a reparáczió. Kireparálja ezt a 15. §., mely azt mondja, hogy ha bebizonyítja valaki a bevonás után öt év múlva, hogy neki az nem használ, akkor őt kibocsájtják. Azt hiszem, hogy" itt igen sok gyakorlati gazda ül; egynéhányat van szerencsém személyesen is, mint ilyent ismerni. Kérdem tehát azokat, méltóztassanak nekem megmondani, melyikük vállalkoznék egy tiz holdas ilyen erőszakosan bevont területnek a kiszabadítása végett azt a pert megindítani, a mely ezzel jár? Azt hiszem, egyikük sem. 8 ha komoly tanácsadóhoz fordulnának, a ki lelkiismeretes is, azt mondaná, hogy inkább fizessék az évi járulókokat, semhogy tőkében fizessék meg az egész költséget, mert egy viziművel szemben kimutatni azt, hogy ez a vizimű nekem nem használ, a legkomplikáltabb bizonyítási eszközökkel is alig lehet. Éhez térképek, szakértői felvételek, tanúk ós az igazolások olyan módszerei követeltetnek. a melyekre, nem hiszem, hogy valaki egy tiz holdas területnél lelkiismeretesen vállalkozhatnék. (Élénk helyeslés u szélső baloldalon.) Hiszen az igen tisztelt miniszter úrnak van tudomása arról, hogy egy nagy társulatnál, a hol a kormány közegei által ráerőszakolt elhibázott szabályozási tervekkel szemben egy nagy kártérítési igény érvényesítéséről van szó, (Úgy van! Úgy van! a szélső haloldalon) ebbe évek óta nem mer belefogni a társulat csak azért, mert a szakértői véleményeknek és a bizonyítékoknak beszerzése olyan óriási munka: ós olyan nagy költséggel jár, hog.y' fél attól, hogy nem birja majd a költségeket előteremteni. S most mégis azt mondjuk a kisgazdának, hogy téged, mert túlsó szomszédodnaktetszett öntözni a földjét, egy teherviselésbe belekényszerítettek akaratod nélkül, tapasztalatod ellenére, fizesd csak nyugodtan a költségeket öt esztendeig s ha majd akkor sikerűi annyi bizonyítékot összeszedni, a mennyi elegendő, hogy abból kiszabadulj: akkor áldjad Istenedet. Ehhez, t. ház, én segédkezet nem nyújthatok, hanem kötelességemnek tartom, ez ellen tiltakozó szavamat felemelni. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Nem vigasztalás ezzel szemben az, a mit a 10. §. mond, hogy az így bekónyszerített tulajdonosnak a berendezési műveket az illető társulat tartozik a bevont egyén terhére elkészíteni ; hogy ő maga nem köteles Poncziustól Pilátusig kölcsönökért szaladgálni, hanem a társulat az ő terhére elkészítteti az öntözési műveket ós azok berendezését; ós erre nézve, a javaslat 10. §-a nem mondja meg, hogy ez mindenkire nézve egyaránt áll, hogy >>ezt aztán oly járulékokban fizetheted, mint magát az öntözési beruházási kölcsönt, hanem ezt majd a miniszter fogja meghatározni, hogyha meg nem egyeztek, hogy akkor mily részletekben fizessed.* Tehát nem lehetetlen, hogy egy akkori, vagy valamikori miniszter (Halljak! Halljuk! Mozgás és zaj Elnök csenget.) azt fogja, mondani: »Ezt a beruházást öt részletben öt év alatt fizeted!*, vagy azt fogja, mondani, hogy egy óv alatt négy részletben: ez mind megtörténhetik. Ily esélyeknek kiszolgáltatni a polgárokat, a. kik saját birtokukat feltétlen tulajdonjoggal használni jogosítva vannak, nem szabad még akkor sem, hogyha Major Ferencz Ö