Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-617
617, országos ülés 1900. november 23-án, pénteken, 4.3 tás ós a műtárgyaknak, gépeknek stb. a hajtása van előtérbe helyezve, és főképen ezekre lehet a vizeket felhasználni, nem pedig az öntözésre, úgyannyira, hogyha valaki kibocsát egy bizonyos mennyiségű vizet a patakok medréből, ott, a hol malmok ós más egyéb berendezések vannak ós tutajoznak, az illetők kártérítési keresetet indítanak az ellen, a ki meg akarta öntözni földjét. Már most kérdem, miképen egyeztethetjük össze a törvény ezen intézkedésével a jelenleg tárgyalás alatt levő javaslatot. E javaslat a vizeket fel akarja használni földművelési czóloknak az előmozdítására, tudniillik az öntözésre. De e javaslatban egy árva betűvel sincs intézkedve arról, hogy azok a törvények, a melyekre én most rámutattam, hatályon kivűl fognak tétetni. (JIelyeslés a szélső baloldalmi.) Sőt ez a törvényjavaslat hivatkozik a vízjogi törvények 131. §-ára, a melyben az foglaltatik, hogy meghallgatandók az érdekeltek a vizeknek az öntözésre való felhasználása alkalmával, hogy vájjon belenyugosznak-e ? Már most mit fog mondani hajózási, fausztató társaság, vagy az a malomberendezéssel biró érdekeltség ? Azt, hogy nem engedem! Világosan és határozottan ki kellett volna tehát ebben a törvényjavaslatban fejteni, ós nyilvánvalólag, félreérthetetlenül megállapítani azt, mik legyenek a főbb szempontok a víz felhasználásánál ós az engedélyokmány kiadásánál, az öntözési, a hajókázási, fausztatási. tutajozási, vag}? pedig gyárak gépei hajtására; általában erőművekre való felhasználás-e ? Szóval a viz használatának kérdése egészen nyilt kérdés e javaslatban, és ez annyival nagyobb baj, mert meg történhetik, hogy egy vízvonalon lévő érdekeltek három-négy, sőt öt-hat törvényhatósághoz lesznek utalva tárgyalás végett. Az egyik a-t, a másik b-t mond majd, mint szokták, ós esztendőkig halasztatik, húzódik ez a kérdés. Mondja is majd a szegény ember : meghalok szomjan, ha arra várok, hogy az alispán vizet Ítéljen nekem. Feltétlenül intézkedni kellett volna tehát ennek a kérdésnek egyöntetű inegoldhatásáról. Igaz, erre szabályrendelet-utasításokat kiadni nem szabad, erről a törvényhozásnak kell intézkedni, mely egyszersmindenkorra előre megállapíthatja bizonyos folyamokra ós patakokra nézve, miképen és mily részben lehet azoknak a vizét egy vagy más czélra felhasználni, de e kérdésnél független biró beavatkozása lesz szükséges, hogy e részrehajlás lehetősége kizárassók. De tovább megyek, t. ház, ós a mikor sürgetem a vizjogi törvénynek minél előbb való megváltoztatását, és új vízjogi törvénynek az előterjesztését, azt kérdem: méltóztassanak ne- | kem megmondani, mikóp lehet a siker reményével hozzáfogni az öntözéshez, ha nem tesszük obligatóriussá a belvizek rendezését ? Az nekem teljesen mindegy, akár vízszabályozási társulatokra, akár másokra bízzuk a belvizek rendezését, de azt rendeznünk kell, mert első teendőnk, hogy kiszikkaszszuk azon területeket, melyeket öntözni szándékozunk, pedig a belvizek rendezése nagyon sok helyen még ma is csaknem ázsiai állapotban van. T. ház! Vannak itt érdekeltek, igen tekintélyes képviselő urakra tudnék hivatkozni, hogy, példának okáért az alsószabolcsi társulat érdekeltjei nem képesek keresztül vinni, hogy kártékony belvizeit rendezze. A törvény ugyanis nem engedi, hogy a belvizszabályozásba részt venni nem akarók bevonassanak, hozzájárulási költségekkel megrovassanak. Ez talán természetes is. De ha azt akarjuk, hogy öntözzünk, akkor ahhoz a terrénumot is elő kell készíteni, mert hiszen a belvizek tetejébe csak nem akarunk a Tiszából még több vizet vezetni, tehát először a kártékony belvizektől kell megszabadulnunk, hogy öntözhessünk. A belvizek eltávolítására és rendezésére tehát nagy súlyt kell helyezni. Fontos kérdés az is, hogy arról törvényhozásilag történjék intézkedés, hogy a kiszakadó, ki öntő árvizek lokalizáltassanak, mert ha, nincs erre törvény, ha nincs meg ez irányban a szükséges intézkedés, és hiányzanak az építkezések, például a keresztgátaknak a kiépítésére, a mely keresztgátak zónákra osztanák az öblözeteket: akkor nyugodtan nem fektetheti be a pénzét az érdekeltség öntözési műveletekbe. Mert annak lesz kitéve, hogy, ha öntözési művet létesít, az egész munkáját tönkre teszi a kiáradt víz. T. ház! Véleményem az, hogy ezek mind oly kérdések, a melyek ha nem is szoros összefüggésben, de szerves kapcsolatban állanak azzal a kérdéssel, hogy az öntözés nagy művét miképen helyezzük be közgazdasági munkálkodásunk keretébe, és hogy tegyük azt üdvössé; továbbá hogy ébreszszük fel a közvéleményt e nagy eszme pártolására, s hogyan teremtsünk egészséges ós biztos alapot arra, hogy ne végződjék kudarczczal esperimentácziónk. T. ház! Véleményem az, hogy ezeket az aggodalmakat legszorosabb képviselői kötelességemből folyólag el kellett mondanom. (Élénk helyeslés a szélső haloldalon.) Az a véleményem, hogy különösen az Alföld érdekében ezeket annyival is inkább hangsúlyoznom kellett, mert az Alföld eddig még úgyszólván mostohagyermermeke volt az államnak. Őszintébb, igazabb, buzgóbb,becsületesebb és lelkiismeretesebb hazafiakat nem lehet találni hazánk földjón, mint
