Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-617

gg 617, országos ülés 1900. előmozdítása, czéljából kölcsönök felvételét rendelte el, az első 60 millió forintnyi kölcsön megszavazása alkalmával csatornázási czélokra rendelte a felvett kölcsön fordítását, és minthogy ez a ti aza -körösi csatorixa volt akkor oly stádiumban, mely technikailag, gazdaságilag és pénzügyileg teljesen ki volt dolgozva és a közönség elé terjeszt ve, nem is gondolhat és gondolhatott más csatorna kiépítésére akkor a törvényhozás, mint épen a lök-gyomai csatornára. T. ház! Annak azután nem az Alföld az oka, hogy daczára annak, hogy csatormára volt megszavazva ez a fiO millió forint, mégis a magyar északkeleti vasút befütyült az alföldi csatornának. Ezt azért hozom fel, hogy bebizonyíthassam, miszerint különösen mi, a kik az Alföldön lakunk ós a kiknek érdekében terjesztetett be ezen törvén javaslat, - mert hiszen az egészből átórezhető ós kiolvasható, hogy tisztán az Alföld érdeke lebegett a t. miniszter úr szeme előtt, mikor ezt a törvényjavaslatot előterjesztette, •— mondom, ezt a körülményt azért hozom, fel, hogy az Alföldnek nagyon jogosult az az óhajtása és kívánsága, hogy az öntözőcsatornák kérdése és elkészítése alkalmával figyelembe vétessék a hajózási érdek is és főképen figyelembe vétessék azért, hogy különösen a lök-gyomai csatorna, vagy valamely ezzel hasonczólú és irányú csatorna, a beömlési ós beszakadási pontokat nem jelölve meg, az állam által létesíttessék, és ezen csatorna szolgáltassa a vizet az öntözésre ós egyszersmind a közlekedésre és szállításra, hogy az Alföld búzáját és egyél) íiyersterményeit, különösen az olyan terményeket, a melyeket vasúti tarifánk mellett értékesíteni nem is lehet, ezen vizi-utakon vitethessenek piaczra és értékesíttessenek. T. ház! Csakis az ily vizi-utak kiépítése által válhatik lehetővé az, hogy például a sártengerben úszó Alföld jó kőutakkal láttassák el, mert ezen hajózható csatornákon lehet olcsón ós kényelmesen anyagot e kőutakhoz szolgáltatni, hogy jó utakat teremthessünk. Nem közömbös dolog tehát az Alföld gazdasági érdekeinek a felvirágoztatására ezen kérdésnek a legkomolyabb ós legbehatóbb tárgyalása, hogy az öntöző-csatorna, különösen az Alföldön és annak különösen azon a részén, a hol erre a. legnagyobb szükség van, vájjon mikópen hozható öszhangzásba és miképen építhető együttesen a hajózható csatornákkal. A mikor tehát mi e törvényjavaslat iránt aggodalmunkat fejeztük ki, azt nem az ellenzó* keskedés viszketegsóge diktálta nekünk, hanem komoly megfontolás ós annak érzése, hogy az Alföldnek, valahányszor áldozatokról volt szó, )Tember 23-á% pénteken, mindg az jutott osztályrészül, hogy hozzájárulhatott a terhek viseléséhez, (Ú§y van! Üqy van! a szélső baloldalon.) a mely terheket mások érdekében róttak az Alföld adózó polgáraira. De, t. ház, az Alföldön nem lehet számbavehető intézményt felmutatni, a mely nem a társadalom tevékenységének gyümölcse, a melyet nem az ott lakó adófizető polgárok, a gazdák fillérei létesítettek volna. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Nekünk semmi néven nevezendő kedvezményt nem nyújt az állam; ha egy szolgabírói széket, egy járásbirói széket, vagy adóhivatalt kérünk, mindjárt azt kérdezik, mit fizetünk, ha megengedik, hogy itt vagy ott oly épületet állítsanak fel, a milyent akarunk. T. ház! A mikor ily fontos javaslat van a törvényhozás előtt, mint a minő a közhasznú csatornázás kérdése, akkor lehetetlen, hogy a legnagyobb mértékben ne hangsúlyozzuk azt, hogy igenis, az öntöző-csatornázásnak a munkájával és keresztülvitelével össze lehet kapcsolni a hajózható csatornák létesítését, ós ha nehézségekkel találkozik is, de nem lehetetlen ez. Nem lehetetlen sem a nagy Alföldön, sem a Tisza ós Duna között, mert a, Tisza-Duna közti csatorna esési viszonyait is lehet úgy alkalmazni, hogy a hajózásra és öntözésre egyaránt alkalmassá fog tétetni a kiépítendő csatorna ; ugyanis, több méternyi különbség van a Tisza, völgye és a Duna völgye között; tehát a vizválasztót, a csatornát lehet bátran esés nélkül vezetni a Dunától fogva a Tisza felé a vízválasztóig és ennek következtében a hajózásra is, az öntözésre is egyaránt alkalmassá lehet tenni. T. ház! Sokkal többre bécsülöm Hieronymi Károly t. képviselőtársain szakismeretét és tág kiterjedésű áttekintését ós tudását, semhogy azt akarnám bizonyítani, hogy ő egyáltalán kizártnak tartja, hogy Magyarországon a hajózható csatornák építését ott, hol legnagyobb szükség van rá, az öntöző-csatornák kiépítésével összeköttetésbe lehetne hozni. Igen! Lehet összeköttetésbe hozni, jól tudja ezt ő is, de a tegnapi felszólalásáimk keretébe az a felfogás illett jobban, hogy sokkal nehezebb összeköttetésbe hozni, mint a minő könnyű elszakítva a kérdést megoldani. Ha fináncziális szempontból, közgazdasági szempontból nézve itt a kérdést, nem azt tartjuk szem előtt, hogy a technikusnak mi a. könnyebb, hanem azt, hogy az adófizető polgárnak és a gazdaközönségnek mi hasznosabb. (Helyeslés a szélső baloldalon.) T. ház! Hogy a hajózásról és mint az olcsó közlekedés szükséges voltáról naprólnapra jobban meggj^őződnek az Alföldön lakó