Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-632

632. országos ülés 1900. deczember 17-én, hétfőn. 429 is erre őt, a ki Fiume iránt meleg érdelkődés­sel viseltetik, a ki a fiumei ügyeket érti, érint­kezésben van a fiumeiekkel, a ki ebben az ügyben, joggal állíthatom ki a bizonyítványt, hazafias és nagyon érdemdús szolgálatokat tett, mert közel akarja, hozni a fiumeiek fel­fogását az enyém és a miénkhez, — legj^en szives megfigyelni, hogy a történtek után, mikor a fiumei reprezentanza és az akkori polgármester azon jogot vindikálták maguk­nak, hogy az ő előleges hozzájárulásuk szük­séges ahhoz, hogy a törvény törvény legyen Fiúméban is, akkor én kényesebben ós óva­tosabban kezelem a fiumeik meghallgatásának kérdését, mintha ez nem történt volna. (He­lyeslés jobbfelöl.) Azt hiszem, hogy ezt mindenki érti. ós kell, hogy mindenki helyeselje. Nekem talán természetem, hogy preczizen ós tisztán szeretek közjogi ós ilyen kényes kér­désekben nemcsak látni, de tisztán szeretem odaállítani, és élesen ós szabatosan szeretem körvonalozni minden részét a kérdésnek. Hát kérem, nem abban van a baj, hogy azt tar­tanám ón, vagy azt tarthatná joggal a tör­vényhozás, vagy bármely kormány, hogy Fiu­mét nem kell meghallgatni, — hiszen a múlt évben nyilatkoztam erről, — hanem, hogy a fiumei közvélemény esetleg ennek a meghall­gatásnak oly módját kívánja, vagy abban a meghallgatásában oly aspirácziókkal bir, vagy ebbe olyat magyaráznak bele, a mi ahhoz a fogalomhoz viszi őket közel, vagy ahhoz ha­sonlít, a mit egyszer vallottak, tudniillik, hogy ennek a meghallgatásnak hozzájárulás termé­szete van, ettől akarom óvni Fiumét, a ma­gyar törvényhozást ós az én álláspontomnak korrektségét. (Élénk helyeslés a jobb- és halolda­lon.) Ha azonban ezt megóvni sikerűi. — ós talán sikerűi, — akkor én hajlandó vagyok teljes mértékben — és ennek az egész dolog­nak lényegét ós meritumát illetőleg előzéke­nyebb ós a kérdést megoldani készebb felfo­gás nem exisztálhat, — a meghallgatást, ha oly módon történik, a mely a magyar állam szuverenitásának, a törvényhozás szuvereni­tásának abszolúte, semnxiképen, egy legkisebb atomusban való elhomályosítását nem jelenti, és nem viseli magán látszatát se annak, hogy attól van feltételezve valamely törvény érvé­nyé, hogy hozzájárulást jelent, vagy bármi meg­kötését a törvény érvényének vagy a kormány teljes rendelkezési jogának, ha tehát mind­ezeknek látszata is kikerülve lesz, akkor haj­landó vagyok a meghallgatást alkalmas mó­don, érdemileg teljesíteni, mert ón nem tar­tom a magyar állam érdekében levőnek, hogy törvények úgy hajtassanak végre, hogy az a helyi, fiumei viszonyoknak ós a fiumei jogo­sult érdekeknek csorbításával, sérelmével tör­ténjék. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Én ér­demileg a fiumeieknek ezt a törekvését, hogy minden a fiumei specziális viszonyokat érdeklő törvény az ő legitimus érdeküknek, helyzetük­nek, sajátságos körülményekinek, exponált po­zieziójuknak, különleges életüknek, az ő legi­timus autonómiájuknak lehetőleg tekintetbe vételével lépjen életbe, hajlandó vagyok telje­síteni alkalmas módon és alkalmas irton, a mint a regnikoláris bizottság munkálatában benne van. Tovább megyek; megnyugtatásul mondom, hogy én hajlandó vagyok ilyen ese­tekben a konzultatív meghallgatást akként fogni fel, hogy az ne legyen egyes fiumeiek, vagy egyes fiumei töredékek meghallgatása, hanem, hogy én alkalmas módon megtudjam a fiumei polgárságnak és egyetemnek, Fiume lakossá­gának, a valóságos Fiúménak az óhaját. Ha ebben a szellemben átértenek engem, felfog­nak engem, akkor nem lesz akadály, akkor a dolgok rendezése sikerülni fog. És most odajutok, hogy elmondjam a t. képviselőháznak és a t. képviselő úrnak, hogy miért vártam ezen időig. Mert azt akartam, hogy ez a része a kérdésnek is tisztázódjék, hogy ülepedjék, hogy az értelemben és érzü­letben is tisztán álljon Fiume előtt, miként fogom fel a kérdést. Ez az az ok, a miért ón e kérdéshez eddig nem nyúltam. Én azt tar­tottam, hogy okos, helyes, a. kérdés rendezé­sének érdekében van, ha teljes nyugalommal, elfogulatlanul nyúlunk hozzá ; (Helyeslés a jobb­oldalon.) ha a múltból származó, keserűségek utóhangjait is ellökjük, ha levetkőztetjük an­nak minden következményét és úgy a fiumeiek, mint mi. teljesen nyugodtan ós teljesen objek­tív tárgyilagossággal nyúlunk a kérdéshez. Ehhez bizonyos idő kell. A felzaklatott szen­vedélyek után komoly, együttes, érdemleges, benső munka csak úgy történhetik meg, hogyha az emberi természettel számolunk és azzal, hogy minden elmúlt dolog reziduumának elfelejtésére és kiküszöbölésére az egyedüli jótékony tényező az idő ós a nyugodt, tárgyi­lagos meggondolás adja meg a garancziát. De most már kezembe vettem a megoldás megkisértósét. A választások ki lesznek írva. Én nem akarok tárgyalni előzőleg Fiúméval, és mint olyannal, nem is fogok, mert ez nem az én egyéni ügyem, de a magyar állam szuverenitásának kérdése. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) De meghallgatom Fiume polgársá­gát ós Fiume lakosságának jogosult kívánságai ón bennem egész melegséggel eltelt, előzékeny fogadtatást fognak találni, és abban a figye­lemben és jóakaratban fognak részesülni, a miben részesültek eddig is, a mi a rendé-

Next

/
Thumbnails
Contents