Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-632

426 <Jä2- országos ülés 1900. dekeitől, — hallgattassák meg Fiume. Hiszen egy gazdasági egyletet, egy kereskedelmi ka­marát is meg szoktunk bizonyos törvények alkotásánál hallgatni, hát csak Fiumét nem le­hetne-e meghallgatni a Fiumét érdeklő kér­désekben? Pedig, ha jól tudom, Lebonley Emil mondja, hogy »a mi bűn Francziaországban, az jog az Egyesült-Államokban.« És ez nem paradoxon; ebben nagy igazság is van. Egy példát hozok fel, t. ház. Ott van a halászati törvény. Azt a ha­lászati törvényt akarja-e a t. miniszterelnök úr applikálni Fiúméra, a melyet a Balatonra vagy a Berettyó folyóra alkalmazunk? Vagy ott vannak a telekkönyvi törvényeink is; hi­szen azok sem egyeztethetők össze az ottani viszonyokkal. Például vegjmk a házbirtoklást; ha nálunk több tulajdonosa van egy háznak: közösen birtokolják azt, míg Fiumében egyik­nek tulajdona a földszint, másiké az első emelet, a harmadiké a második emelet ós így tovább. Hát lehet így egyforma telekkönyvi intézkedéseket tenni? Azután, t. ház, — itt nagy vádakat emelek a múlt kormány ellen, — azt mondom, hogy más kérdésekben is nagy baj volt, hogy nem hallgatták meg Fiumét. Óriási számú milliókat nem dobtak volna ki olyan haszontalanul, mint a hogyan kidobták a múlt kormányzatok. Rakovszky István: Miért? Lukáts Gyula: Azért, t. képviselőtársam, mert tessék megnézni először is a fiumei ki­kötőt; tessék kiszámítani, mennyibe került és azután a világ összes kikötői közül mutassa­nak nekem egyet, a mely oly gyarlón volna építve, mint a fiumei kikötő! (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Rakovszky István: Liberális építkezés! Lukáts Gyula: Azután ezt a kikötőt már megépítése után 30 ember vérével kellett megkeresztelni, mert, a mint tudjuk, az lka katasztrófájában, ha ott az lka kapitányának volt is hibája azért, mert nem birt a tengerész higgadtságával; ha volt is hibája Tyria alka­pitánynak, mert nem tartotta meg az előirt szabályokat, de a tulajdonképeni hiba a ki­kötő szerencsétlen építéséből eredt. (Ügy van! Ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Nevetsé­gesnek fog feltűnni, a mit mondandó vagyok, hanem megjósolhatom, hogy megérjük még azt, hogy az egész kikötőt be fogják temetni és új kikötőt építenek, mert annak méretei minden tengerésztudomány kizárásával ké­szültek. Ott van a másik kikötő, a portó Ba­ross. Nem tudom, látott-e valaha valaki olyan kikötőt, a melynek a bejáratánál a belépő ha­jónak a fordulóval kell bemenni, mint ennél a kikötőnél? Vagy ott i r an a Resicza sza­deczember 17-én, hétfőn. bályozása, vagy ott van a Jelta kérdése, vagy ott van annak a szerencsétlen uszó-docknak az ügye. Fiimiének egész lakossága, összes tengerészeti körei tiltakoztak ezen uszó-dock ellen, de Baross azt mondta, hogy ehhez ra­gaszkodik, mert ez a legolcsóbb. Most már azóta a bergudi öblöt kellett nagyobbítani. Most megint elő van irányozva 1,700.000 ko­rona csak azért, hogy ez az uszó-dock helyet foglalhasson, mert hiszen az öböl nagyobbí­tásra ott másnak nincsen szüksége. Majd a közel jövőben is így leszünk, ha nem fogjuk meghallgatni Fűmét, majd ha a Howard-fóle hajógyárat nagyobbítják, a mit különben a közösügyi kormányzat is nagyon támogat, mert épen pár nappal előbb volt szerencsém hal­lani Spaun tengernagytól, hogy milyen öröm lesz reá nézve, ha majd Fiumében is építhet a hadi tengerészet pánczólos hajókat. Persze ez a kitűnő tengerész számít arra, hogy ha majd egy pánczólos hajó építésének a tervé­vel előáll ós megtudják a magyarok, hogy azt Fiúméban szándékozik készíttetni, akkor a költségeket kész örömmel szavazzák meg. Azt azonban nem akarják megtudni, hogy annak a területnek a talaja tele van forrá­sokkal és ott betonnal, vagy akármi mással hiába építenek hajógyárat. T. ház ! Ezzel azt akarom bizonyítani, hogy sem a magyar kormánynak nagysága, sem a magyar államnak nagy tekintélye nem dűl össze, ha úgy a mint megszoktuk egyes törvények alkotásánál meghallgatni egyes gaz­dasági egyesületeket, ha épúgy meg fogjuk hallgatni Fiumét is vagy pláne ráparancso­lunk, hogy Fiume szempontjából ezen törvény­javaslatokra nézve mondjon előzetes véleményt. Egy másik nagy kérelme Fiumének, hogy a giunta adminisztrativa ne úgy léjjtettessék életbe, a mint azt a Bánffy kormány tervezte ós a mint azt a Széll kormány még mai napig is fentartja. Ez a fiumei közigazgatási bizott­ság intézménye Magyarországon is lejárta ma­gát, nagyon kár volt Fiumében életbe léptetni és annak olyan hatáskört adni, hogy minden elvétetik Fiume rapprezentanzajától, az ottani hatóságtól. Kimondatott, hogy ennek a köz­igazgatási bizottságnak a tárgyalási ós jegy­zőkönyvi nyelve a magyar legyen. Ez volt a legszerencsétlenebb intézkedéseknek az egyike, mert ebből. Fiume folytonosan azt magyarázza ki, hogy olasz nyelvétől akarják megfosztani és erőszakkal magyarosítani akarják. Ezzel a téves felfogással vannak eltelve az olasz lapok is, melyek czikkekét irnak erről. Hogy hogyan lehessen egy olasz városban magyar tárgya­lásokat tartani, arra csakugyan kíváncsi va­gyok. A mint tudjuk, a hivatalnok tagjain

Next

/
Thumbnails
Contents