Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-631

4Q() <»81. országos ölés 1900, Ű megállapítja a szoros értelemben vett nyugdíjakat, vagyis azokat, a melyek beillesztendők a közös költségvetésbe ós mint ilyenek a delegácziók által szavazandók meg. Azután létrejött 1870-ben a IX. törvényczikk, a. mely egyenesen ezekről a nyugdíjakról intézkedik, vagyis tényleg fennállott központi kormány közegeinek nyugdíjairól, a mely közegek 1849— 1867-ig állottak fenn. Ezen törvényczikk pedig megállapítja, hogy kik tartoznak ezen nyugdíjasok kategóriájába. Kimondja, hogy először azok, a kiknek nyugdíjai 1860. október 20. előtt tótettek folyóvá, ós az igazságügyminisztóriumnál és a legfőbb törvényszéknél, továbbá a belügyminisztériumnál és a rendőri minisztériumnál voltak alkalmazva; másodszor a kiknek nyugdíja 1867. márezius 10. előtt tétetett folyóvá, és a kik a miniszteri tanácsban, az államtanácsban, vagy a birodalmi tanácsban, a pénzügyminisztériumnál, kereskedelemügyi minisztériumnál, a magyar, erdélyi és horvát udvari kanczelláriánál voltak alkalmazva ; harmadszor a legfőbb számszók azon tisztviselői és szolgái, a kiknek nyugdíja 1867. deczember végéig tétetett folyóvá. Itt tehát fel vannak sorolva mindazok, a kik ezen törvény alapján nyugdíjigénynyel bírnak. És minthogy nem gondolnám, hogy azok az egyének, a kikre t. képviselőtársam név szerint hivatkozott, akármelyik itt felsorolt hatóságnál szolgáltak volna, azok természetesen ebből az alapból nyugdíjat nem is élvezhetnek. E törvény 3. §-a pedig kimondja, hogy a 2. §-ban elősorolt központi közegek Magyarországra nézve törvényesek nem lóvén, nyugdíjaik a magyar korona országait jogilag nem terhelhetik ugyan, mindamellett ezen nyugdíjak szükségletének fedezéséhez Magyarország ő Felsége többi országai iránti politikai és méltányossági tekintetekből 23°/o-nyi rószszel hozzájárul. (Derültség a szélső baloldalon.) Minthogy tehát semmi egyéb sincs ebben az előirányzatban, mint be van illesztve az a nyugdíj, illetőleg annak a nyugdíjnak a 23°/o-a, a mely nyugdíj az említett törvényben meg van állapítva, azért azt hiszem, nem járhatott el a kormány másképen, mint a hogyan eljárt. Kérem a t. képviselőházat, méltóztassék a tételt elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl. Mozgás a szélső baloldalon.) Elnök; A tanácskozás be .van fejezve. Következik a határozathozatal. Kérdem, megszavazza-e a ház a tételt: igen, vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik megszavazzák a tételt, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a tételt megszavazza. ssember 15-én, szombaton. Molnár Antal jegyző (olvassa) • Nyugdíjak. Szabó Imre előadó! Szabó Imre előadó: T. ház! A nyugdíjak részletezése ós az eltérések indokolása az egyes miniszteri tárczák költségvetésében fordul elő. A mennyiben ezen nyugdíjak az illető tárczáknál meg fognak szavaztatni, bátor vagyok javaslatba hozni a pénzügyi bizottság nevében, hogy ezen megszavazott nyugdíjak a költségvetési törvénybe a rendes kiadások VI. fejezete, a rendkívüli kiadások, átmeneti kiadások Hl. fejezete, a rendes bevételek I. fejezete és a rendkívüli bevételek I. fejezete alatt illesztessenek be. Kérem indítványom elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Az előadó úr javaslata megfelel az eddigi gyakorlatnak és így a nyugdíjak az illető tárczáknál fognak a ház által tárgyaltatni. (Helyeslés.) Molnár Antal jegyző (olvassa): Állami adósságok. Rendes kiadások, VH. fejezet, 1—16. czím. Rendes bevételek, H. fejezet, 1—6. czím. Kiadás. Rendes kiadások 259,964.560 korona. Lukáts Gyula jegyző: Komjáthy Bélai (Felkiáltások a, szélsőbalon: Holnap! A következő ülésen! Jobbról: Ma! Zaj. Halljuk!) 1 Komjáthy Béla: T. képviselőház! Az utóbM időben sok szó esett itt a képviselőházban arról, hogy a költségvetés nem reális, hogy nem tünteti fel híven sem a bevételeket, sem a kiadásokat. Ha a zárszámadásokat áttanulmányozzuk, erre a vádra minden lapon találunk kellő indokot. (Zaj. Halljuk!) Talán épen ebben rejlik az oka annak, hogy a költségvetési vita és tárgyalás a költségvetésnek úgyszólván minden tételére kiterjed, tehát nemcsak azokra, a mefyek a költségvetésben új tételek. Az én meggyőződésem szerint úg}^ a pénzügyi bizottság a maga előkészítő munkájában, mint a törvényhozás a költségvetés vógmegszavazásával sokkal hamarább készülnének el, ha bizonyosak volnának abban, hogy a normáltételek a törvényeknek ós a szervezetnek megfelelőleg vannak felvéve ós a számszerűleg meg nem határozható tételek a zárszámadás eredményéhez vannak mindenkor idomítva. Bármely alkotmányos ország államháztartásának történetét tanulmányozzuk, azt tapasztaljuk, hogy a költségvetések összeállításának a kritikáját az a tény idomítja, az teremti meg a szokásokat, hogy mennyire lehet megbízni az előterjesztésekben, a melyek a költségvetésbe vannak összefoglalva. Köztudomású dolog, (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) a t. képviselőház minden tagja tudja, hogy példáúl Angliában két rendbeli budget van. Az egyik, a melyben bizonyos kiadások a törvény erejénél fogva terhelik a biztos jőve-