Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-616
($16. országos ülés 1900. no tovább kell a társulatot hajtani és erre kell törekednünk. De most konstatálnom kell, hogy mikép állunk most, mert e tekintetben is némi félreértések vannak. Tényleg úgy áll a, dolog, hogy van összesen 325 motor és 52 pótkocsi ós tétetett 1899-ben kétmillió menet. Kocsivezető van 405; kalauz ugyanennyi és 60 nap szabadságot élveznek egy esztendőben. Persze, vasárnap nem lehetnek szabadok, mert a forgalom legnagyobb része akkor bonyolíttatik le, hanem a vasárnapoknak megfelelő pihenőnél többjük van, a mennyiben nem 52, hanem 60 nap van nekik biztosítva. Ez újabban még fokoztatott. — A munkaidő kérdése, a mely alatt szolgálatban vannak, szintén lényeges dolog, ós az átlag javult, mert az 1899-iki átlag szerint szolgálatban vannak naponta 9 óra és 4 perczig. E tekintetben azonban az átlag maga nem fejezi ki egészen a humanizmus azon követelményét, a melyet nemcsak az ilyen, hanem bármely vállalattal szemben is fel kell állítani, mert csalódásnak teheti ki magát az ember, akkor, ha egyesek például nagyon túlzott mértékben vannak szolgálatukban igénybe véve, mások pedig kevósbbé. E tekintetben a beosztástól függ minden, ós mondhatom, hogy ón elővettem a vonalakat, a menetrendet és mindenütt figyelemmel kisértem a dolgot, a mi igen minucziózus ellenőrzést kivan ós itt a házban nem is lehet azt röviden előadni, hogy mikóp bonyolíttatik le az a forgalom, — de mondhatom, hogy e tekintetben a társulatnál túlcsigázásról szó nem lehet. Javítani való azonban még van ós én felhívtam a társulat figyelmét a szükséges intézkedésekre, a melyeket megjelöltem. Ezeknek részben meg is felelt és remélem, hogy a többiben is meg fog felelni. Ezzel csak azt akartam bizonyítani, hogy átlagban véve nem áll rosszul a helyzet, hogy figyelmemet nem kerüli ki a javítás további követelménye, és hogy e tekintetben megfelelően kívánok eljárni. — Igen lényeges még a Major Ferencz képviselő úr által felemlített kocsiszerkezet kérdése. Ez egyike a legnehezebb problémáknak. Az ember azt gondolná, hogy itt. is olyanformán járhatunk el, mint a mikor egyszerűen azt mondják, hogy a padok így legyenek, az ajtó ilyen legyen, a lépcső így legyen csinálva stb. és ezzel meg van oldva minden. Hát mondhatom, hogy a legnehezebb, a legtöbb experimentumot követelő feladatok egyike ez. Erre vonatkozólag a köA T etkező intézkedéseket tettük. Először is minden egyes kocsit —- természetes, hogy azokat a. kocsikat, a melyek most vannak, nem lehet kasszáhii, azok forgalomban vannak és forgalomban maradnak. KÉJTH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXI. KÖTET, vember 22-én, csütörtökün. gg Intézkedni kell e tekintetben, hogy a. közönség veszélyt ne idézzen elő azáltal, hogy példánakokáért a fékező kalauzt zavarja. Ebből a szempontból minden egyes kocsit szemle alá vettünk ós bizottságilag megállapítottuk, hogy mennyi hely foglalható el olyan formán, a mire Major Ferencz t. képviselő úr igen hefyesen foktette a súlyt, hogy a fékező ne legyen zavarva az ő működésében. Erre vonatkozólag az intézkedéseket megtettem. A mi már most magát a kocsik szerkezetót illeti, erre nézve felhívtam a vasútvállalatot, hogy tegyen újabb tanulmányokat és erre vonatkozólag adjon jelentést, hogy mikép lehetne kikerülni mindenféle túlzsufolást a kocsikban és, hogy miféle szerkezet felelne meg leginkább a. czélnak. De figyelmeztetem a t. képviselő urat arra,"hogy az, a mit ő mondott, csak részben valósítható. Például ő előhozta a két kocsinak az összekapcsolását. Erre megtettük a kísérleteket, a, mint ezt méltóztatik olykor - olykor látni a körúton ; azonban itt is van egy kényes kérdés : a fékezés kérdése. A míg ez keresztül nem ment minden próbán ós meg nem állapíttatott a biztonság tekintetében, hogy melyik fékezés a legczélszerűbb, addig végleges nyilatkozatot nem tehetek. Az eszmét felfogtuk, és tanulmány tárgyává tettük. A padoknak elhelyezése szintén tanulmányozás tárgyát képezi de figyelmeztetem a t. képviselő urat, hogy az, a mit e szempontból kivan, talán nem felelne meg a czélnak. Különösen áll ez a felszállásra, az ajtóra és a lépcsőre nézve. A képviselő úr azt kivánta, hogy csak egy felszállás legyen. Bocsánatot kérek, hiszen épen ebben van a baj, hogy sérülés sokkal könnyeben történhetik akkor, hogyha egy helyre tódul a közönség, akár a fel-, akár a leszállás közben, mint hogyha két vagy több helyen van fel- és leszállás. A lépcső kérdése technikai kérdés. Méltóztatik tudni, hogy itt van a gépezet is és így ez sem olyan könnyű kérdés. Ez is tanulmány tárgyát képezi, és erre vonatkozólag a jelentéseket bevárom. Nehéz dolog az, a mit a t. kéj)viselő úr ajánl, hogy mindent helyezzünk a föld alá. Ez szép dolog volna, de hány millió kellene ehhez, hiszen még azt a kis vonalat is, a mely a föld alatt van, alig tudjuk meghosszabbítani, hát mi történnék akkor, ha azt a roppant hálózatot a. föld alá vinnék, a mely első a világon, a mint azt az amerikai, a német és a franczia irók elismerték egyaránt. Ha mindezeket a föld alá akarnánk helyezni, erre borzasztó sok millió kellene, a melyet a társulatok aligha fognának áldozni. Kívánatos, hogy a fejlődés ezen a téren előmozdíttassók, és a mennyiben ez befolyással van a forgalomra, azt hiszem, 5
