Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-631
,388 tatjuk ós azt állítjuk, hogy a hadsereg, melynek kiegészítő része a magyar hadsereg, egész is és egyúttal közös is, a mint ezt az 1868-iki törvónyczikk mondja, a melyben a védelmi rendszer és a hadi szervezet meg lett állapítva. Én az ország nagy védelmi érdekei szempontjából megfelelőnek, a kiegyezésből folyónak ós politikánkkal egyezőnek tartom a hadseregközösségét. Az önálló hadseregre vonatkozó követelést nagy politikai és pénzügyi szempontokból nem fogadtuk el soha, ezt a ház jól tudja ós azért ezt bővebben nem is fejtegetem. Mi ezen állásponton maradunk és ezen maradunk ennél a törvényjavaslatnál is. Mi nem kérünk egyebet, mint hogy a ház szavazza meg az ujonczokat azon törvén)' alapján, melynek prolongáoziójáról szó van, melyet a ház tegnap elfogadott ós a. melynek, ha szentesíthetik, folyománya az ujonczok megajánlása. Itt csak arról lehet szó, hogy meg akarja-e az országgyűlés szavazni az ujonczokat, vagy nem ? Az országgyűlésnek teljes joga. az ujonczok megajánlása vagy megtagadása. Endrey Gyula: Akkor megtagadjuk! (Derültség bal felől.) Széll Kálmán miniszterelnök: Mármost arról van szó, hogy mikor akar ezzel a joggal élni'? Azt hiszem, hogy nem forog fenn semmi ok, sem politikai, sem egyéb, hogy a t. ház az ujonczokat meg ne szavazza. Erről van ma szó, egyébről nem. Közbevetőleg leg5 r en mondva, hogy mikép értette a törvényhozás 1867 óta a, hadsereg szót, a mely az 1867 : XII. törvónyczikk 11. §-ában van, mikép értette a hadsereget, melyről úgy szól, hogy az egész hadsereg, melynek kiegészítő része a, magyar hadsereg, azt mondotta az 1868. évi törvény, mely megállapította a védelmi rendszer és szerkezetet, a mihez teljes joga volt, mert az 1807 : XII. törvónyczikk megállapítja,, hogy a. védelmi szervezet megállapítását a, magyar országgyűlés világosan fentartott jogai közé sorolta. Mi a védelmi közösséget a, pragmatika szankezióból származtatjuk le. Ebből származtatta le Deák Ferencz 1867- ós 1868-ban. Tudom én, hogy régi differenczia köztünk és az önök felfogása közt, hogy önök nem tartják helyesnek, a mit mi helyesnek tartunk, de én bármikor felveszem a, vitát ezen kérdésben, sőt emlékeztetem a t. házat arra, hogy én ezen kérdésről már szóltam is egyszer kimerítően ós hosszasabban a múlt esztendőben az általános budgettárgyalás befejezésénél, a hol Deák Ferencz beszédeire hivatkozva, felolvastam azokat, a miket mondott 1867-ben ós 1868-ban úgy az 1867 : XII. törvónyczikk tárgyalásánál, mint az 1868. évi védtörvény tárgyalásánál, hogy zoinber 15-éa, szombaton, micsoda okoskodásból származtatja le azt, hogy a pragmatika szankczióban megjelenő kölcsönös ós együttes védelem nem lehet hatályos, megfelelő ós olyan, mint a hogy azt őseink az 1723. törvónyczikkek megalkotásáról értették, ha nem lenne közös. Ebből deriváltatott a hadsereg közössége. De ez oly kérdés, mely köztünk politikai nagy válaszfalat képez ós fog képezni ezután is. De ne gondolják, hogy én akármikor indítványt tennék az 1867 : XII. törvónyczikk ezen 11. §-ának megváltoztatására. Jól van az, a mint van. Maradjon az úgy, a mint van;, de hogy mikép értette a magyar törvényhozás az adott viszonyok közt, azt megmondta az 1868-iki törvényhozás, mikor első esetben volt alkalma az ország védelmi szerkezetét megállapítani és azt megállapította a közös hadseregben, a honvédségben és a népfelkelésben. A mi Pichler Győző képviselő úr még egy megjegyzését illeti, a 14. §-ra nézve tartozom egy rövid nyilatkozattal. Ne féltsen engem a t. képviselő úr. (Egy hang a szélső baloldalon: Nem félti!) Akkor hát ne is bántsa a,, képviselő urakat az, hogy ón a 14. §. alkalmazását a köztünk és Ausztria közt fenforgó olyan kérdésekben is proponáltam, a melyekben a törvény azt nem engedi meg; ezt ón nem tettem. Tudnók a képviselő urnak bizonyítékot felhozni, hogy ón a felett nagyon komolyan ós lelkiismeretesen őrt állok, bog}- mindazok a gramaticze közös kérdések, miket az 1867: XH. törvónyczikk közösen elintézendő kérdósekűl kitűz, miket úgy tűz ki, bog}' országgyűlés országgyűléssel, nemzet nemzettel kell, hogy azokat elintézze, ne a 14. §. alapján rendeztessenek el Ausztriával, (Helyeslés a jobboldalon.) sőt a közösen érdeklő kérdésekből is — a mint egy közbeszólással múltkor Kossuth Ferencz képviselő úr beszéde alatt bátorkodtam azzal az óvatossággal megjegyezni, a melylyel tartozom magamnak, — például a vámszövetséget azért nem véltük megköthetőnek a 14. §. alapján, mert az 1867 : Xn. törvónyczikk 68. §-a határozottan és világosan kiköti, hogy nemzet nemzettel köti ezt a vámszövetséget. Én erre nagyon vigyáztam, higyje meg nekem a t. képviselő úr. Nem egyszer volt nekem alkalmam igen kényes ós nehéz kérdésekben, igen kényes és nehéz szituácziókban felemelni szavamat, adni magyarázatot, tenni határozott kijelentéseket, a melyek, arra vonatkoztak, hogy oly kérdésekben, melyek Ausztria, és Magyarországgal való vonatkozásukban reánk és az 1867 : XII. törvényezikkre is következésekkel birnak, tartassók meg az a határvonal, melyet az 1807 : XII. törvónyczikk előír. (Elénk helyeslés a jobb- és baloldalon.) 631. országos ülés 1900. de
