Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-630

' ;-372 ,iao- országos illés 1900. nagyon érteném a honvédelmi miniszter úr székéből. Onnan érteném, ha kifogásoltatnék az, hogy évről-évre csak egy-egy évre ható törvényt hozunk meg, onnan érteném, nn, múlhatatlan vHhosszú időre terjedő, gyökeres törvény megalkotásának szüksége proklamáltatnék. Ámde világosan megmondta, a miniszterelnök úr is, a honvédelmi miniszter úr is tavaly, az igen tisztelt államtitkár úr pedig épen. mostani felszólalásában, hogy a törvény ilyetén, hosszabb időre, szerves változtatásokkal való megalkotása egyáltalán nem lehető most, ós nem lehető épen azon okok következtében, a • melyekre a t. képviselő urak is súlyt helyeznek. Nem lehető, mert a törvény ilyetén megalkotásához nemcsak a teljes alkotmányosság — a mely fennáll, a mint a miniszterelnök úr kifejtette — hanem annak tényleges érvényesülése ós az esetleges érintkezés lehetősége a túlsó fél törvényhozásával válik szükségessé. Nem lehető most igen számos más oknál fogva sem. És hogy czólszerűbb ezt elodázni, ha csak lehet, az már onnan is kitűnik, hogy az idén az esztendő végével lesz az általános népszámlálás, a melynek alapján úgy is újonan kell megállapítani az ujonczlótszám arányát a két állam által szolgáltatott kontingensek között. Tehát igen világos, hogy, ha már idáig eljutottunk, ha már idáig kellett várnunk, akkor, még ha azon egyéb körülmények nem forognának is fenn, ezen körülmény is hozzájárulna ahhoz, hogy egy kis ideig váljunk. (Helyeslés a, jobboldalon.) De másrészt bátor vagyok a t. képviselő urat figyelmeztetni arra, hogy az 1889: VI. törvónyczikk 14. §-a értelmében miről van szó. Azt mondja a 14. §. »A közös hadsereg és a haditengerészet fentartására szükséges évi jutalék az 1807 : XII. törvónyczikk 11., 12., 13. és 14. §-aiban foglalt alkotmányos jogok alapján ós azok fentartása mellett 103.105 főben állapíttatik meg és ezen jutalék a magyar korona országai között egyfelől, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között másfelől, a népesség számaránya szerint és pedig mindenkor a legutóbbi népszámlálás eredménye alapján osztandó fel. Az előbbi pontban megállapított újonczlétszám 10 évre érvényes.« Azután azt mondja,: *A közös hadsereg megállapított ujonczjutaléka«. — és ez az a szakasz, a, melyre a t. ellenzék olyan nagy súlyt helyezett; különben az országgyűlés többsége is a védtörvény meghozatala, alkalmával — »tiz év lefolyása előtt csak akkor lesz kérdésbe vehető, ha ő Felsége az illető felelős kormányok útján az ujonczjutaléknak felemelését vagy leszállítását szükségesnek tartja. czeniber lé-én, pénteken. A fentebbi határidő eltelte előtt pedig ezen ujonezjutaléknak változatlanul hagyására, vagy megváltoztatására czólző javaslatok a kormáiry részéről a törvényhozásnak idejében előtérj esztendők.* Nem azt mondja tehát a törvény, hogy tiz évre terjesztendők elő, hanem csak azt mondja, hogy előtérj esztendők egyáltalában, mert szükséges, mielőtt az ujonczok kiállítása megszavaztatnék, hogy az ujonczlétszám is megállapíttassók.. Tehát a törvény nem foglal magában a határidőre vonatkozólag intézkedést, a melyre vonatkozólag új törvény előterjesztendő; csak azt mondja: ilyen törvény okvetlenül előterjesztendő. (Helyeslés a jobboldalon.) Tóth János: Nem mondta senki! Pulszky Ágost: Én nem tudom, hogy az igen tisztelt képviselő urak részéről az, hogy ez rövidebb időre, nem pedig hosszabb időre történik, mily tekintetben ad aggályra okot ? De még egyet! A vóderőtöryény többi részei, — és ez lényeges mozzanat — a melyekre ezen szakasz nem vonatkozik, nem ideiglenes, hanem állandó természetű intézkedéseket tartalmaznak, a, melyekre nézve nem szükséges időközi megújítása a véderőtörvény batározmányainak, hanem a melyek addig, a míg az külön törvényhozási intézkedés által, a mely akár. a. kormány, akár az országgyűlés szabad inicziativájából bármikor történhetik, a melyre vonatkozólag határidő nincsen megállapítva, minden határidő tekintetbe vétele nélkül fenállanak, a mi különben a dolog természetében is rejlik. Mert példáid az olyan elvek, mint az, hogy a védelmi kötelezettség általános, ós minden vódkópes állampolgár által személyesen teljesítendő; a fegyveres erőt képezik; a hadsereg, a tengerészet, a honvédség és a népfelkelés, azután azon intézkedések, a melyek a, szolgálati időre és a szolgálati feltételekre vonatkoznak. — mindezek elvi, általános természetű intézkedések ; nem olyanok, a melyek időhöz lennének köthetők, és a melyek rövid időközökön belül meg lennének változtathatók. Hiszen ezen védtörvény épen ezért egj^szersmind jogainknak khartája, és épen ez teszi lehetségessé, hogy nyugodtan szemléljük azon kríziseket, a melyeknek előfordulhatása más államban, a mely nem a mi törvényhozásunk befolyásától vagy hatalmától, és nem a mi kormányunk befolyási sphaerájától függ, soha nem zárható ki teljesen; hogy azok daczára mi egész nyugalommal ós biztonságban építhessünk ezen törvény alapján véderőnk állandóságára és azon kötelezettségekre, a melyek a vóderőt az ország irányában terhelik. Mert