Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-630
680. országos ülés 1900, deczember 14-én, pénteken. 8Sf leg a közös hadsereg és haditengerészet, valamint a honvédség számára megállapítottújonczjutalék mennyiségének az 1901. óv végóig való fentartása tárgyában előterjesztett törvényjavaslat (írom. 939, 947) általános tárgyalására. Mindenekelőtt az előadó úr kivan szólani. Münnich Aurél, a véderő bizottság előadója: T. ház! Az 1889 : VI. törvényczikk 14, §-a értelmében a közös hadsereg ós hadi tengerészet kiegészítésére évenkint szükséges ujonczjutalók 103.100 főben állapíttatik meg. E törvény rendelkezéseihez hasonlóan az 1890: V. törvényczikk honvédségünk kiegészítésére Azújonczjutalókot 12.500 főben állapítja meg. az 1901 : I. törvónyczikkel, a most említett 1889 : VI. törvényczikk 14. §-ával, illetve az 1900 : V. törvényczikk 3. §-ával ós az 1893 : I. törvényczikk I. §-a alapján az ujonczjutalók az 1900. év végéig változatlanul lett fentartva. Miután pedig a most hivatkozott törvény értelmében ezen újonczjutalóknak változatlan meghagyása, vagy pedig megváltoztatása iránt az újabb i előterjesztés a honvédelmi kormány által az 1900. óv vége előtt terjesztendő alkotmányos tárgyalás végett, a honvédelmi miniszter úr ezen jelenleg szőnyegen levő törvényjavaslatot terjesztette be, a melynek czélja az, hogy a közös hadsereg ós a honvédség kiegészítésére szükséges ujonczjutalók változatlanul tartassék fenn az 1901 év végéig. Tekintettel arra, hogy a véderő bizottság meggyőződött arról, hogy a jelen törvényjavaslat is hasonló intézkedést tartalmaz, hogy az ujonczjutalók meghatározására újabb előterjesztés teendő az 1901. óv vége előtt és így minden rendelkezések megfelelnek az 1889 : VI. törvényczikk 14. §-ának is, a véderőbizottság ezen törvényjavaslatot általánosságban elfogadásra ajánlja. (Helyeslés jobbfelöl.) Lukáts Gyula jegyző: Tóth János! (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Tóth János: T. ház! Állami életünk jelenlegi bizonytalanságának, tökéletlenségének, Ausztriától való teljes függésünknek, sőt tovább megyek, alkotmányunk meghamisításának és ebből kifolyólag a mai közjogi alap bukásának a legeklatánsabb, legkétsógtelenebb bizonyítéka a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslat, (ügy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) Mert ebben a törvényjava,slatban és ha ez törvénynyé válik, ebben a törvényben Magyarország egyoldalúlag, erőszakosan, törvénytelenül tartja fenn továbbra is a dualizmust, a közösséget a hadügy terén. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Két óv óta a magyar kormány provizóriumot létesített ebben a kérdésben, a hadügy terén. Meghozta a magyar képviselőház az 1899. évi II. törvényczikket, meghozta az 1900: I. törvényczikket, melyekben az alkotmányosság követelményeinek félrevetósóvel egyoldalúlag határozott a hadsereg, a hadügy közössége mellett ós egyoldalúlag intézkedett Ausztriának vódereje felett is a nélkül, hogy a másik oldalon az osztrák örökös tartományok népeinek alkotmányos akarata kifejeztetett volna oly irányban, hogy az oszták örkökös tartományok miként akarnak véderejük létszáma, ujonczjutalékuk mennyisége felett alkotmányosan határozni, ós a nélkül, hogy az osztrák örökös tartományok népei akaratukat kifejezték volna arra nézve: akarják-e Magyarországgal a véderő közösséget fentartani, vagy sem. (Úgy van! ügy van! a szélső baloldalon.) A törvények megszabják azt, hogy miként ós mi módon állapíttassék meg a két állam véderejének a létszáma. A magyar törvények egyenesen előírják, hogy ez csak alkotmányos úton történhetik meg. Mindegyik ide vonatkozó törvényünkben, mind az alaptörvényben : az 1889 : VI." törvényczikben, mint a már említett 1899 : II. és" az 1900 : I. törvényczikkben, mindegyikben benne van, hogy a kormány az ríj onczj utalók mennyiségének változatlan fentartásáról vagy megváltoztatásáról javaslatot tartozik a törvényhozás elé terjeszteni. Ennek a magyar kormány meg is felelt. (Zaj.) De a törvényeinkben (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) benne van az is, (Halljuk! Halljuk! a szélső balodalon.) hogy ezeket a törvényjavaslatokat mi czélból, mi végett kell ide terjeszteni a törvényhozás elé: alkotmányos úton leendő újabb megegyezés végett. (Igaz ! Úgy van ! a szélső baloldalon.) Alkotmányjogilag, alkotmányos úton leendő újabb meg- . egyezés alatt érthetünk-e mást, mint a két állam törvényhozásának alkotmányos megegyezését ' J (Igaz ! a szélső baloldalon.) Ez, t. képviselőház, benne van az 1867 : XII. törvényczikkben is, hogy ugyanis Magyarország csak az osztrák örökös tartományok alkotmányos képviseletével léphet bármiféle közös viszonyba, érintkezésbe, alkotmányos megegyezésre. Ez teljesen kizárja azt. hogy Magyarország törvényhozása alkotmányos megegyezésre lephessen az osztrák kormánynyal ós az osztrák 14. §-nak, az abszolutizmus ezen köpönyegének (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) alkalma* zásával, Az osztrák kormány ugyanis az alkotmányos képviseletnek csak végrehajtó orgamuna, a 14. §. pedig a magyar alkotmányosság szemében nem lehet egyenrangú faktor, csak abszolútizmus leplezője lehet. Az 1900 •: I. törvényczikk utasította a kormányt, hogy ebből