Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-629

342 <i29- országos ülés 1900. deczember 18-án, csütörtökön. Miért kellett a vármegyei életet annyira kiüríteni, hogy az egy tehetetlen és képtelen testületté váljék? Miért kellett a népből a szabad gondolkozást ós az ellenállásnak minden szellemét kimetszeni és ezt az államot megtölteni annyi hivatalnokkal és annyi, az államtól függő emberrel le egész az útkaparókig és az italkünórőkig, hogy itt a nép szabad elhatározása ne létesüljön? Miért kellett mindazokat az ellentállási tényezőket, hajlamokat és vidékeket megrendszabályozni, melyek 30 éven keresztül az önállóságnak és a függetlenségre törekvésnek jelét adták? Mind csak azért, hogy az 1867-iki alkotásokat meg tudják védelmezni és oltalmazni. Miniszteri székekből hirdették nemrég itt is, hogy azért volt szükség pénzre, azért volt szükség erőszakra, mert következett az az országgyűlés, mefy a kiegyezési törvényeket revidiálandó volt és azokban kellett, hogy döntsön. (Igaz! Úgy van.! a szélső baloldalon.) Miért volt szükség, hogy mi politikai fejlődésünk rendjén csak egyedül azt műveljük, a mi a pártnak használ, a mi a párt hatalmát növeli, nem azt, a mi a nemzetnek erejét fejleszti? Egyedül azért, mert czélnak tekintették azt, a mi csak silány, alkalom és idő szerinti eszköz volt, tudniillik a 67-es kiegyezést. Kérdem, t. ház, czélt értek vájjon ? Nézzünk szét. Magyarország ezen politika mellett teljesen szervezetlen maradt mint állam. Felbomlott a társadalom apró klikekre, apró érdekcsoportokra. Nincs a társadalomban egység, nincs a társadalomban erő, pedig a valóságos alkotó erő mindig a társadalomban kell, hogy legyen; helyes felfogás mellett az állam csak szervezetet, keretet, irányt kell, hogy adjon annak az erőnek, mely a társadalomban feszül, munkát és tevékenységi kört keresve. A társadalom el van ernyedve, a politikai élet bágyadt, kihalt, majdnem szünetel, és az összes kérdések, a melyekkel 30 esztendő alatt meg kellett volna a nemzet hatalmát és organizmusát alkotni, mind megoldásra várnak. Horvátországgal való kiegyezésünk, úgy-e, még nincs teljesen megoldva ? Fiúménak kérdése önmagában és megint másfelől a helyi kormányzatra nézve ezután kell, hogy megoldassék. Meg van-e oldva a közigazgatás szervezete? Hisz mindenki elismeri, hogy a magyar közigazgatás jelenlegi szervezetében és működési körében nem maradhat, hanem újra kell alkotni. Meg van-e alkotva a törvény az állam és egyház közti viszonyok rendezéséről? Nincs; a hány egjmáz, annyiféle joggal ól, annyiféle elbánásban részesül; mindenkinek van joga, csak az államnak nincs megadva az a jog, a melyet törvény alapján kellene birnia, hogy a visszaéléseket tudja korlátozni, azonban a szabadságot ne legyen hatalma elnyomni. (Helyeslés balfelől.) Tekintsük a közoktatás kérdését. A népiskolákon kivűl közoktatásunk összes szervezete vita és kérdés tárgyát képezi. Középiskoláinkról ma sem tudjuk, hogy egységes vagy a több irányú középiskola fog-e a mi rendszerünk lenni. Nem tudjuk, hogy egyetemi oktatásunk milyen alakban fog megoldást nyerni; csak azt tudjuk, hogy jelenlegi állapotában nem maradhat, ha tudás nélküli ingyenélő proletariátust nem akarunk az ország nyakára nevelni. De menjünk végig az állami szervezet minden kérdésén. Nem azt találjuk-e, hogy a megoldatlan kérdések egész sorozata áll előttünk, mert 30 esztendő alatt nem arra törekedtek, hogy az állam, a nemzet szerveztessék. És ma sincs még terv, mely szerint ezt az államot szervezni akarják egy önálló, szabad életre; még nincs elkészítve az a programm, melyből meg tudja Ítélni mindenki, mit akar a kormány, mit akar az az óriási többség. Nekem e pillanatban a mostam, kormány iránt ekkora nagy igényeim nincsenek. Én csak azt szeretném, miután nemsokára a választások elfognak következni, hogy öt évre adjanak programmot. Öt évre, hogy az állami szervezetnek melyik részeit fogják öt év alatt és milyenképen megalkotni? Micsoda beruházásokat fognak öt év alatt teljesíteni? Öt év alatt mi lesz az, a mit alkotni fognak? Mely eszközökre számítanak ? Mert az nem elégséges, hogy Magyarországon csak a fogyasztási adók rendszere ós a szabadelvű párt szervezete legyen kifejtve, (Derültség és tetszés balról.) a nemzet és minden egyéb pedig tespedjen. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Tudom, hogy a t. kormányelnök úr nyilatkozataiban nagy mérsékletet, előzékenységet, figyelmet tanúsít. De az alkotásoknak sem erejét, sem tervét élénkbe nem tárta. Mi pedig addig politikai bizalommal nem lehetünk. Mert az a helyes politikai párt, a mely akként alkotja meg egy államnak a maga feladatairól a tervezetet, hogy ötven esztendőn keresztül, bárki következzék is abba a bársonyszékbe, nagyjában ós egészében csak azt a politikát kell, hogy kövesse s nem mást, mert a nemzet érdekeinek az annyira megfelel, hogy attól eltérni csak részletekben lehet, de egészében és irányzatában nem lehet A.ki egy házat kezd terv nélkül építeni, ablakok nélküli szobákhoz jút és ablakokat emel oda, a hol ajtó kellene, hogy legyen. Egy nagy szervezetet, egy nagy nemzeti létet lehet-e nagy, egész rendszeres terv nélkül megalkotni, keresztülvinni és fel-