Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-629

342 <i29- országos ülés 1900. deczember 18-án, csütörtökön. Miért kellett a vármegyei életet annyira kiüríteni, hogy az egy tehetetlen és képtelen testületté váljék? Miért kellett a népből a szabad gondolkozást ós az ellenállásnak min­den szellemét kimetszeni és ezt az államot megtölteni annyi hivatalnokkal és annyi, az államtól függő emberrel le egész az útkapa­rókig és az italkünórőkig, hogy itt a nép sza­bad elhatározása ne létesüljön? Miért kellett mindazokat az ellentállási tényezőket, hajla­mokat és vidékeket megrendszabályozni, melyek 30 éven keresztül az önállóságnak és a füg­getlenségre törekvésnek jelét adták? Mind csak azért, hogy az 1867-iki alkotásokat meg tudják védelmezni és oltalmazni. Miniszteri székekből hirdették nemrég itt is, hogy azért volt szükség pénzre, azért volt szükség erőszakra, mert következett az az országgyűlés, mefy a kiegyezési törvényeket revidiálandó volt és azokban kellett, hogy döntsön. (Igaz! Úgy van.! a szélső baloldalon.) Miért volt szükség, hogy mi politikai fejlődé­sünk rendjén csak egyedül azt műveljük, a mi a pártnak használ, a mi a párt hatalmát növeli, nem azt, a mi a nemzetnek erejét fej­leszti? Egyedül azért, mert czélnak tekintették azt, a mi csak silány, alkalom és idő szerinti eszköz volt, tudniillik a 67-es kiegyezést. Kér­dem, t. ház, czélt értek vájjon ? Nézzünk szét. Magyarország ezen politika mellett teljesen szervezetlen maradt mint állam. Felbomlott a társadalom apró klikekre, apró érdekcsopor­tokra. Nincs a társadalomban egység, nincs a társadalomban erő, pedig a valóságos alkotó erő mindig a társadalomban kell, hogy legyen; helyes felfogás mellett az állam csak szerve­zetet, keretet, irányt kell, hogy adjon annak az erőnek, mely a társadalomban feszül, mun­kát és tevékenységi kört keresve. A társadalom el van ernyedve, a politikai élet bágyadt, ki­halt, majdnem szünetel, és az összes kérdések, a melyekkel 30 esztendő alatt meg kellett volna a nemzet hatalmát és organizmusát al­kotni, mind megoldásra várnak. Horvátország­gal való kiegyezésünk, úgy-e, még nincs tel­jesen megoldva ? Fiúménak kérdése önmagában és megint másfelől a helyi kormányzatra nézve ezután kell, hogy megoldassék. Meg van-e oldva a közigazgatás szervezete? Hisz min­denki elismeri, hogy a magyar közigazgatás jelenlegi szervezetében és működési körében nem maradhat, hanem újra kell alkotni. Meg van-e alkotva a törvény az állam és egyház közti viszonyok rendezéséről? Nincs; a hány egjmáz, annyiféle joggal ól, annyiféle elbánásban részesül; mindenkinek van joga, csak az állam­nak nincs megadva az a jog, a melyet tör­vény alapján kellene birnia, hogy a visszaélé­seket tudja korlátozni, azonban a szabadságot ne legyen hatalma elnyomni. (Helyeslés bal­felől.) Tekintsük a közoktatás kérdését. A nép­iskolákon kivűl közoktatásunk összes szerve­zete vita és kérdés tárgyát képezi. Középis­koláinkról ma sem tudjuk, hogy egységes vagy a több irányú középiskola fog-e a mi rend­szerünk lenni. Nem tudjuk, hogy egyetemi oktatásunk milyen alakban fog megoldást nyerni; csak azt tudjuk, hogy jelenlegi álla­potában nem maradhat, ha tudás nélküli in­gyenélő proletariátust nem akarunk az ország nyakára nevelni. De menjünk végig az állami szervezet minden kérdésén. Nem azt találjuk-e, hogy a megoldatlan kérdések egész sorozata áll előt­tünk, mert 30 esztendő alatt nem arra töre­kedtek, hogy az állam, a nemzet szerveztessék. És ma sincs még terv, mely szerint ezt az államot szervezni akarják egy önálló, szabad életre; még nincs elkészítve az a programm, mely­ből meg tudja Ítélni mindenki, mit akar a kor­mány, mit akar az az óriási többség. Nekem e pillanatban a mostam, kormány iránt ekkora nagy igényeim nincsenek. Én csak azt szeretném, miután nemsokára a választások elfognak kö­vetkezni, hogy öt évre adjanak programmot. Öt évre, hogy az állami szervezetnek melyik részeit fogják öt év alatt és milyenképen meg­alkotni? Micsoda beruházásokat fognak öt év alatt teljesíteni? Öt év alatt mi lesz az, a mit alkotni fognak? Mely eszközökre számí­tanak ? Mert az nem elégséges, hogy Magyar­országon csak a fogyasztási adók rendszere ós a szabadelvű párt szervezete legyen ki­fejtve, (Derültség és tetszés balról.) a nemzet és minden egyéb pedig tespedjen. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Tudom, hogy a t. kormányelnök úr nyilat­kozataiban nagy mérsékletet, előzékenységet, figyelmet tanúsít. De az alkotásoknak sem erejét, sem tervét élénkbe nem tárta. Mi pedig addig politikai bizalommal nem lehetünk. Mert az a helyes politikai párt, a mely akként alkotja meg egy államnak a maga feladatairól a ter­vezetet, hogy ötven esztendőn keresztül, bárki következzék is abba a bársonyszékbe, nagy­jában ós egészében csak azt a politikát kell, hogy kövesse s nem mást, mert a nemzet ér­dekeinek az annyira megfelel, hogy attól el­térni csak részletekben lehet, de egészében és irányzatában nem lehet A.ki egy házat kezd terv nélkül építeni, ablakok nélküli szobákhoz jút és ablakokat emel oda, a hol ajtó kellene, hogy legyen. Egy nagy szervezetet, egy nagy nemzeti létet lehet-e nagy, egész rendszeres terv nélkül megalkotni, keresztülvinni és fel-

Next

/
Thumbnails
Contents