Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-629
(529. országos ülés 1900. doczeailiei* 13-án, csütörtökön. 339 diplomáciailag nincs képviselve; ha magyar polgárok érdekeiről, magyar állami érdekekről van szó. Magyarország nem találja meg azokat az orgánumokat, a melyek a mi érdekeinket képviseljék; mesterséges módon kell szervezni kereskedelmünk támogatására külföldön kereskedelmi múzeumokat; a földművelésügyi miniszter úrnak ki kell küldeni a gazdasági szakértőket és tudósítókat ismeretlen és meghatározatlan rangban és állásban, a nélkül, hogy hivatalos státusba volnának beosztva, hogy ily mellék ós segédeszközök útján pótolják azt, a minek valósítására ós érvényesítésére nekünk nemzeti és állami voltunknál fogva és törvényeink értelmében jogunk volna, ós a minek eszközlése a kormány kötelessége volna. Milyen az a külügyi politika, a mely érvényesíttetik, a melyhez a magyar országgyűlés hozzájárul? A hármas szövetség alapjára van fektetve, a melyben a fő vezetőszerepet Németország viszi. Ausztria és Magyarország jó arra, hogy a német politikai tevékenységnek, a mely az utóbbi időben roppant élénk lett, a hátát mindig fedezze. (Úgy van! a szélső baloldalon.) És Magyarország és Ausztria ezen szövetségi rendszerben másodrangú szerepre van kárhoztatva, a melyet, mikor szükség van rá, elővesznek, és a mikor a szükség elmúlik, szépen feledésben hagynak, és folyik a politikai szövetkezés a világ minden népeivel: angollal, oroszszal, az érdekek és viszonyok, a helyzetek és körülményekhez képest, és mi itt állunk: Ausztria és Magyarország, túlfeszített erőnkből felállított hadsereggel, (Igaz! a ssélsö baloldalon.) hogy fedezzük ennek a német politikának a hátát, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) biztosítjuk az ő tevékenységét, de seholsem látjuk azt, hogy mi a mi jutalmunk azért, hogy mi ezen politikai szolgálatot teszszük. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Nem hogy jutalmat érnénk el; nemhogy akként bánnának velünk, mint a hogy szövetségekkel bánni kell, ellenkezőleg. Csak rá kell, hogy tekintsünk arra, hogy Németország hogyan bánik Magyarországgal az összes állatkiviteli kérdésekben. Hiszen az állategészségügyi konvencziót megkötöttük Németországgal, de mondjon nekem a miniszter úr olyan hat hetet, a melyen át azon szerződés megkötése óta azon állategészségügyi konvenczió a német birodalommal érvényben volt? Nem; daczára annak, hogy az a konvenczió meg van kötve, minden alattomos, furfangos, erőszakos, meg nem engedett, de megmagyarázható módokat felhasználnak arra, hogy a mi állatkivitelünket Németország felé korlátozzák, csökkentsék. És mi ennek a következése? Az, hogy a magyar földmivelós elveszti életképességét; hogy elveszti tenyésztési és termelési feladatainak irányát épen az árak csökkenése, a piaczokról való kiszóríttatás következtében, azonban hordoznia kell azon nagy terheket, '(Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) a, melyekkel a német nagy birodalmi politikának hátát fedezzük, ós nekik biztonságot nyújtunk, hogy országokat, szigeteket szerezzenek meg, birodalmak és kontinensek között óriási nagy kereskedelmi hálózatot szervezzenek ós fejtsenek ki. (Mozgás a szélső baloldalon.) De, t. ház, vájjon ez a szövetségi politika nem volna-e köteles azt a szolgálatot megtenni Ausztriának, hogy a német törekvések vehemencziája, túlkövetélése, erőszakos fellépése Ausztriának alkotmányos életét ne tegye lehetetlenné? Mert lehet ide, vagy oda magyarázni, de az kétségtelen, hogy az a politikai élet, a mely egy pár év óta Ausztriában van, nem egyéb, mint a felbomlás előkészítésének mesterműve. Egy különböző népek által lakott országban a különböző fajokat egymással úgy szembeállítani, a követeléseket akként formulázni, hogy azon követelések között kiegyenlítés és áthidalás ne legyen lehetséges, nem tesz egyebet, mint válságban, rázkódtatásban hagyni azt az államot mindaddig, a míg annak felbomlására a kedvező idő és pillanat eljön. (Mozgás a szélső baloldalon.) Ha igaz barátunk és szövetségesünk a német birodalom, akkor azok a nagy német törekvések kell, hogy akkora társadalmi hatással és befolyással bírjanak a maguk szervezeténél fogva, hogy szűnjenek meg Ausztriában a németeknek annyi biztatást, bátorítást adni és nyújtani, hogy olyan mérhetetlen követelésekkel a kiegyenlítést a szlávok és a németek között lehetetlenné ne tegye. Mert, t. ház, mi az önálló és független Magyarország elvén állunk, mi dualizmust akarunk, de tisztát, a mely a reálunióval elhomályosítva és összezavarva ne legyen. Élje.a maga életét Ausztria, éljük mi is itt a magunk önálló életét. Tervünk és nézetünk az, hogy a mai világban, midőn a. nagy fajok egyesülnek és azt tapasztaljuk, hogy a. nagy államok is szövetségre szorulnak, mi is szövetkezzünk a szomszédunkkal, de ez a szövetség legyen a tiszta barátság, legyen az érdekek kiegyenlítésének, nem a hódító és meghódítottnak, nem a leigázó ós leigázottnak, nem a kihasználó ós kihasználtnak szövetsége és társulása.. (Helyeslés a szélső baloldalon.) nem Ausztria érdekében ós az osztrák állam érdekében, a mely mellett mi harmincz év óta tartó alkotmányos életünkben mint provinczia vagyunk kezelve. Azt mondja egy történetíró, hogy a ró•13*