Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-616

616. országos ülés 1900, november 22-én, csütörtökön. 27 alapszik, hogy e bajok csak részlegesek ós a Tisza-szabályozás egész óriási rendszere, a mint az 1885. óta vezettetik — és ezt hangsúlyozom, 1885. óta —_ nagyban és egészben á nemzeti közgazdaság javára bevált. A mi előttem szóló igen tisztelt képviselőtársam felszólalását illeti, arra is bátor leszek reflektálni. Azt mondja a t. képviselő úr, hogy azzal az 50.000 forinttal, a mi ebben a törvényjavaslatban első segélyként kontemplálva van, nagy dolgokat végezni nem lehet. Ez a 100.000 korona csak az első évre van kontemplálva, a második ós harmadik évre ugyanez a kontingens fel van emelve 300.000 koronára és azt hiszem minél hamarább fog a t. földművelésügyi miniszter úr a t. képviselőház elé jönni azzal, hogy ezen dotácziöt felemelje, annál inkább válik be ezen törvényjavsalat által teremtett konezeptum a magyar közgazdaság javára. Ezek után kijelentem, hogy a törvényjavaslatot, úgy a mint az beterjesztve van, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Elfogadom azt nemcsak tartalmánál fogva, mely oda irányúi, hogy hazánk csapadékszegény vidékein mesterséges csatornázás útján pótoltassák az, a mit az anyatermészet egyes vidékektől megvont, hanem elfogadom különösen azon, a törvényjavaslat indokolásában kifejezésre jutott iránynál fogva,, melyet a t. földmívelósügyi miniszter úr ezen törvényjavaslatnál elfoglal ós a mely abban áll, hogy végrevalahára az Alföldre is gondoljunk és az alvidék érdekeit is a törvényhozás gondoskodásának tárgyává tegyük. Nem tartozik ezen törvényjavaslat tárgyalásának keretébe fejtegetni azon különböző viszonyokat, melyek egyrészt a magyar Alföld, másrészt a haza közép és felső vidékei közt femiállanak. Lesz idő szólni erről akkor, a midőn az 1901. évi költségvetés tárgyalása, mely küszöbön van, bekövetkezik, akkor nekem is, másoknak is módunk és időnk lesz erre. Azonban én jóleső örömmel szemlélem ezen törvényjavaslatban azt, hogy a t. miniszter úr ós az államkormán}' figyelme valahára az eddig, őszintén mondom, jóformán elhanyagolt magyar alvidék gazdasági érdekei felé fordult és ezeket gondoskodásának tárgyai közé felvette, mert reméljük, hogy e működés az ipar ós. kereskedelem terén folytattatni fog. A mint mi az alvidéken köszönettel tartozunk a t. miniszter úrnak ezen törvényjavaslatáért irányánál fogva, xigy köszönettel tartozunk azon gondosságért is, a melylyel ezen törvényjavaslatot előkészítette és a ház asztalára letette. Eltekintve azon mélyreható alapos és terjedelmes indokolástól, melylyel e törvényjavaslat a képviselőházba bevezettetik, a mint azt személyesen tudom, de bizonyosan az előttem szóló Hieronymi Károly képviselő úr is tudj földmívelésügyi minisztérium e javaslat tekintetében azon óvatossággal járt el, hogy a tiszavölgyi társaság központi bizottsága elé terjesztette tanácskozás és az abba lefektetett elvek megfontolása végett és örömmel konstatálom, hogy mindazon észrevételeket, a melyeket a, tiszavölgyi társaság központi bizottsága a törvényjavaslatra tett. a, t. miniszter úr majdnem szószerint a törvényjavaslatba felvette. Ehhez járul még az, hogy a háznak három bizottsága alaposan letárgyalta a törvényjavaslatot s ez teljesen megnyugtathat a tekintetben, hogy a törvényjavaslat elvei teljesen kristálizálva kerültek a ház plénuma: elé. A javaslat különös előnyének tartom ezen törvényjavaslatra nézve, hogy nem affektál magának önállóságot, hanem alkalmazkodik egy már létező, kipróbált, a magán és hatósági gyakorlatba átment törvénynek kereteihez, az 1885 : XXIII. törvényczikk, vagyis a. vízügyi törvény kereteihez; xígyannyira, hogy annak mintegy novelláját, más gazdasági viszoivyokra nézve elveinek kiterjeszésót képezi. Nagy előnye ez, t. képviselőház, a törvényjavaslatnak, mert nemcsak a törvényjavaslatnak szubjekiv tudását fogja könnyebben lehetővé tenni, hanem e mellett úgy a, hatósági, mint a magángyakorlatban is rendkívül megkönnyíti annak alkalmazását. A törvényjavaslatot előbbi kijelentésem szerint általánosságban elfogadván, természetesen elfogadom ós helyeslem mindazon alapelveket, melyek a törvényjavaslatban foglaltatnak. Helyesnek tartom nevezetesen, hogy a vizöntöző társulatok alakulása nem utaltatik sem a, kormánynak, sem a. részvénytársaságnak jogkörébe, hanem az autonomikus társulatok által oldatik meg. Helyesnek tartom e törvényjavaslatnak azon egyik alapelvét, hogy az öntözésen kivűl és az öntözésnek, mint tő-, czélnak. foltéien figvelemmel tartása, mellett, vizének feleslegét át fogja engedhetni ipari és kereskedelmi czélokra. Helyesnek tartom a törvénynek azon alapelvét, melynél fogva egyes területek abból kizárathátnak. valamint, hogy más területek abba bevonathatnak és különösen helyesnek tartom azt, hogy e tekintetben mint rendkívüli intézkedés ellenében, a törvénynek rendes útja az érdekeltek részére fenmarad, helyesnek tartom, hogy az állami hozzájárulás elve jogilag rendezve van. A törvényjavaslat különös előliének tartom azt az intézkedést, hogy már létező vizszabálvozó és vizhasznosító társulatok is alakít-