Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-616

28 616. országos ülés 1900, november 22-én, csütörtökön. hatnak öntöző kebelzeteket a saját körükben. És én azt tartom, bog}" ez a legfőbb és a legelső tér, a melyen ezen törvényjavaslat elvei az első években érvényesülni fognak. mert lehetetlen elzárkózni, azon gazdasági előny (dől, a melyet egy már kész és majdnem ingyenes adminisztráczió nyújt azok részére, a kik már egy vizszabálvozó társulat kötelékébe tartoznak, de öntöző társulatot is alakítani akarnak. Arra azonban, t. képviselőház, hogy ezen törvényjavaslatnak elvei sikerrel érvényesülhessenek s a létesülő öntöző társidatok áldásthozóan működhessenek a közgazdaságra nézve, első és elengedhetetlen feltétel az, hogy a létesítendő öntözői-csatornák táplálására kellő mennyiségű viz legyen. Magában a törvényjavaslatban e tekintetben, ha nem is expressis verbis, de impliezite bizonyos aggodalom nyilvánul az iránt, vájjon fogja-e a Tisza völgyét a Tisza vizével kellő mód öntözhetni, illetőleg az ott alakulandó társulatokat öntöző vizzel ellátni. Az ón véleményem e részben az, hogy nem lógja tehetni. Nem azért, mert a Tiszának a vízállása épen azon időszakban, mikor a tiszavölgyi síkságoknak öntözésre volna szükségük, oly alacsony, hogy az hajózási czélokra sem elegendő, úgyannyira, hogy a folyó óv tavaszán az alsó Tiszán a hajózás jelentékeny akadályokkal járt. Ez igen természetes az adott helyzetben, t. képviselőház, mert a törvényjavaslatnak indikálása maga kimutatja azt. hogy a Tisza másodperczenként 200 köbméter vizet visz el; hogyha, most már ezen 200 köbméter vízből levonjuk azt ÍÍ vízmennyiséget, a mely a hajózáshoz szükséges, akkor alig marad valami, a mi az öntözésre lenne fordítandó. Ennélfogva ahhoz, hogy ezen törvényjavaslat elvei a. gazdasági életben valóban érvényesüljenek, okvetlenül szükséges az, hogy kellő menynyisógű vízről gondoskodjunk, a mely víz táplálni fogná a létesülendő öntöző csatornákat. És ez az én véleményem szerint két módon érhető el : elsősorban a Tisza és mellékfolyói vizeinek n hegyek között való raktározása által, másodsorban. — és itt tökéletesen egyetértek gróf Zichy Jenő t. képviselőtársammal — a dunatiszai összekötő csatorna kiépítésével. A mi a Tisza ós mellékfolyóinak a felső vidékeken a hegyek közé való raktározását illeti, e tekintetben a törvényjavaslat indokolása nyilatkozik ós ezt a raktározást a messze jövőbe helyezi el. Én úgy liiszem, hogy a földmívelésügyiminiszterurat e tekintetbenfmáncziális aggodalmak töltik el, mert az kétségtelen dolog, hogy a mai vízjogi törvény keretében a Tisza vizének raktározása esetén a befektetendő tőke amortizáczi ójáról gondoskodni alig lehetne. Ebből azonban nem az következik, hogy a raktározást a messze jövőbe helyezzük el, hanem az következik, hogy a vízjogi törvényt minél előbb akkép módosítsuk, hogy annak keretébe a víznek a felső vidékeken való raktározását bevonhassuk olyképen, hogy az kellő módon amortizálható legyen. Minthogy azonban a raktározásra számítani nem lehet, minthogy azon vízmennyiséget, a. melyet raktározás útján fentarthatnánk a hegyek között, az öntöző-csatornák táplálására fordítani nem lehet, kénytelen vagyok a legnagyobb súlyt fektetni a. duna-tiszai csatorna kiépítésére, a mely, véleményem szerint, elegendő vizet nyújtana arra, hogy a Duna-Tisza, közti öntöző csatornát táplálja. A mint talán a törvényjavaslat indokolásában is megvan, de itten a földművelésügyi miniszter úr ő nagymóltósága bizonyára tudja. a Dunának vízállása Budapestnél 20 méterrel magasabb, mint az alsó Tiszának vízállása. Hogyha: most már ezt egy hajózási csatornával összekötjük, a mint hogy arra nézve az előmunkálatok tudomásom szerint folyamatban vannak, mindenesetre meg fogjuk épen ezen lejtő által nyerni azon vízmennyiséget a vízdús Dunából, a melylyel a Duna-Tisza közti öntöző csatornát táplálhatjuk s e mellett a hajózási nehézségeken is segíthetünk. Egyébként én azt gondolom, hogy sem magából a Tiszából, sem annak mellékfolyóiból azt táplálni nem lehet, különösen akkor, ha — a. mint a törvényjavaslatban van — a raktározás a hegyek között a legmesszebb jövőben van csak kilátásba véve. És épen a törvényjavaslatnak sikere érdekében kérem a miniszter úr ő nagymóltóságát, kegyeskedjék kollegájánál, a kereskedelemügyi miniszter úrnál oda hatni, hogy a Duna-Tisza közti csatorna előmunkálatai minél hamarább befejeztetvén, magának a csatornának kiépítése minél hamarább megtörténhessék ; mert én abban a véleményben vagyok egészen, — a mit gróf Zichy Jenő t. képviselőtársam hangoztatott, — bog)' csupán csak a. duna-tiszai csatornának előállításával fogjuk előállítani azon víztermelő medenczót, a mely ezen öntöző-csatornák táplálására elégséges is, hivatott is lesz. Tudom azt, — a mint már jeleztem, — hogy a dmia-tiszaközi csatorna előmunkálatai már folyamatban vannak. Véleményem szerint azonban ezek túlságos hosszúra nyúlnak különösen, ha tekintetbe veszszük azt, hogy épen egy század óta különféle előmunkálatokat készítettek már ebben az irányban. Már 1790-ben Ballá mérnök készített munkát e tekintetben, később Paleoeapa, gróf Zichy Jenő készítettek munkálatot, legutóbb pedig báró Nikolics Fodor