Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-616
2g elft. országos illés 1900. noTember 22-én, csütörtökön* tisztelt előttem szólott képviselő urat, vagy pedig azon t. barátomat, a ki most integet nekem, hogy csakugyan azt mondtam. Majd a gyorsírók meg fogják neki mondani, hogy nem mondtam és nem is mondhattam. Mert ha ellensége volnék az autonóm társulatoknak, akkor egy ilyen ármentesítő társulat elnökségét nem is fogadtam volna el, pedig igenis ott állok. Egyébiránt megnyugtatom a képviselő urat, hogy sem én, sem ezen párt ellensége sohasem volt ós soha nem is lesz az autonóm társulatokna k; (Helyeslés.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Smnet után.) Elnök: T. ház! Az ülést folytatjuk. Következik ? É akáts Gyula jegyző: Molnár Jenő! olnár Jenő: T. képviselőház! Nagyon ek, hogy hosszú közjogi vita után oly javaslattal találkozunk, a mely a nép érdekének, a nép javának előmozdítását czélozza. De midőn ezért egyrészről örömömet fejezem ki, másrészről sajnálattal kell kijelentenem, hogy daczára annak, hogy e törvényjavaslat azt czélozza, a mit a t. földmívelésügyi miniszter úr, hogy a nép javát előmozdítsa, miA T el nem felel meg azoknak a kívánalmaknak, a melyeket e törvényjavaslathoz fűztem, én azt el nem fogadhatom. T. ház! Harmincz év óta a törvénvhozás egyebet som tesz, mint theóriát keres, hogy miféle czímen adóztassa meg a honpolgárokat. Egyebet sem tesz. mint keresi azokat az erőforrásokat, melyekből a, kormányhatalmat megerősítse. És ezekkel a folytonos megterheltetésekkel szemben micsoda ellenszolgáltatást nyújtott az állam a mezőgazdasággal foglalkozó népnek? Ez volna az első javaslat ós arányban áll ez egy államnak ezermilliós költségvetésével? A hol a bevételek ós kiadások egy államháztartásban ezermilliót tesznek ki, ott egy nép sorsának javítására nem jut több, mint százezer korona, ? Hiszen ezzel egy privát ember sem tudja üzletét megkezdeni ? Én nem kutatom, vájjon ezen javaslat, ha most életbe lép, mennyivel rosszabb, mintha megvárjuk a Tisza és Duna közti csatornákat, azt sem kutatom, hogy milyen folyása van Magyarországon a vizeknek, mert az erre a dologra nem tartozik ; erre csak az tartozik, hogy ezzel meg lehet-e alakítani az öntöző csatornákat. Mivel én azt látom, hogy ötvenezer forinttal öntöző csatornákat létesíteni nem lehet, én ezen ,.törvényjavaslatnak törvényerőre való emelkedéséhez hozzá nem járulhatok. T. képviselőház! Sokféle javaslatot ismertem, de olyat, a mely meg sem határozza azt, hogy tulajdonképen mire kérik a törvényhozástól a hozzájárulást, nem tudja preczizirozni, hogy melyik területen, hol és mikor akarja ezen öntöző-csatornákat létesíteni, nem tartok helyesnek és határozottnak, mert ha a miniszter úr a ház elébe terjesztene egy oly javaslatot, a melynek alapján a tervezetet, az öntöző csatornák működésére vonatkozó egyéb szabályokat látnók ós meg tudnók bírálni, hogy mire kéri a pénzt, ahhoz mégis nyugodtabb lelkiismerettel járulhatnánk, mert ez is egy részét képezné azon nagy közgazdasági reformoknak, melyeket a t. miniszter úr maga elé tűzött. De mikor ez a javaslat semmi egyéb, mint egy prejudikális javaslat, a mely azt mondja, hogy jó, adok ötvenezer forintot, de csak úgy, ha sikerűi érdekeltséggé alakulni, ez semmi. Ha a t. miniszter úr olyan javaslatot terjesztett volna elő, vagy azt mondta volna, hogy itt, meg itt szándékozom egy ilyen nagyságú holdakat magában foglaló területet öntöző-csatornával ellátni, hogy erre kérek ennyit meg ennyit, ezt még érteném, de ezt a javaslatot megérteni nem tudom. Nem áll az, a mit a t. előttem szólott mondott, hogy az autonómiát mi, a kik függetlenségi pártiak vagyunk, ebben az esetben perhorreszkáljuk. Nagyon köszönöm, ha akkor engedi át a t. előttem szóló az autonómiát a függetlenségi pártnak, mikor pénzt kell a zsebéből kivenni. Majd meglátjuk, hogy midőn a megyei közigazgatás rendezéséről van szó, átengedi-e az autonómiát. Miután ezen javaslatban kontemplált öntöző-csatornák létesítésére szükséges összegeket messze csekélynek tartom arra, hogy öntöző-csatornákat létesíthessünk az Alföldön, részemről a javaslatot nem fogadom el. Molnár Antal jegyző: Lázár György! ÍLázár György: T. képviselőház! Engedje meglmiindenekelőtt a t. képviselőház, hogy reflektáljak én is úgy, mint azt Hieronymi Károly t. képviselőtársam tette, Komjáthy Béla barátomnak azoná llítására, miszerint a mai Tiszaszabályozási rendszer nem vált be, mert az érdekeltség óriási teher alatt nyög s mivel az ezen törvényjavaslat által létesítendő intézménynek ugyanaz lesz a jövője, kéri a miniszter urat, hogy ezen javaslatot visszavonni szíveskedj ék. Én teljesen osztozom e tekintetben Hieronymi Károly ő exczellencziájának véleményében, a mely abban kulminál, hogy ép úgy, mint más nagyszabású intézményeknél, részleges bajok a Tisza-szabályozás körében is vannak, személyes tapasztalatomból is tudom, hogy vannak, de ismétlem, azon meggyőződésemet, mely szintén személyes tapasztalatomon
