Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-616

6K5; országos ülés lítÖO. november 32-én, csütörtökön. 2H kai hamarább létesültek volna. Az autonóm irton való haladás sokkal lassúbb lesz, de ez, t. ház, tulajdonképen előny; megmondom, hogy miért. Azért, mert a mennyire tisztában vagyunk az öntözés technikai részével, annyira nem vagyunk tisztában a mezőgazdasági részével. Nem vagyunk tisztában azzal, hogy micsoda termények és miképen termeltessenek azon öntözendő réteken; nem vagyunk tisztában azzal, hogy mennyi vizre van szükségünk, és mindez nem máról-holnapra dönthető el; mindez csak tapasztalati tények által fokozatosan fejleszthető tovább. Azt mondja továbbá az én t. barátom, hogy ezen csatornahálózatok, úgy, a hogy a földmívelésügyi miniszter úr tervezi azokat, a nagybirtokosoknaknak lesznek előnyére ós nem a kisbirtokosnak. (Zaj a szélsó balol /

alon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Hieronymi Károly: Nem lehet a kisbirtokosokat és a nagybirtokosokat ebben a specziális esetben egymással ellentétbe helyezni. Ha épen keresünk ellentéteket, — a rnelyek ugyan nincsenek, — ón inkább hajlandó vagyok azt mondani, hogy az öntöző csatornák a kisbirtokosnak válnak előnyére. Mert az öntözés, a mely mindenesetre egy sok pénzbe kerülő kulturális intézmény, leginkább akkor fogja magát hasznosítani, ha az kerti termények előállításárai, a földnek inkább kertészeti meginívelésóre használtatik fel, míg ellenben ott, a hol latifundiumokra:, szántóföldekre vagy rétekre használtatik, ott mindenesetre relatíve kisebb haszna lesz. (Egy hang .• A rétekre!) A rétekre nézve is kérdés, hasznosabb lesz-e. mint a kertészetre nézve. Hát azt hiszi t. barátom, hogy az a szegény ember, a ki másfél vagy két hold földecskéjét, vagy bérelt egy hold földjét öntözteti, nem fog sokkal több hasznot húzni ebből, mint az a nagybirtokos, a ki a maga. sokkal nagyobb kiterjedésű birtokán a rétjét megöntöztetiP Ellenkezőleg, ha van valami, a mi a magyar parasztság, hála Istennek amúgy is erős alapokon álló gazdasági helyzetének javítására, megerősödésére, konszolidácziójára, különösen annak az apró bórlőnek, a ki egy másfél vagy két holdat bérbe vesz, ha van valami, a mi a paraszton segíthet, ez az, hogyha, azt az apró földet öntözteti ós azon kertészeti gazdaságot folytathat. Nem látom tehát azt be, hogy miért lehetne azt állítani, hogy a nagybirtokos nagyobb hasznot húz az öntözésből, mint a kisbirtokos. Én azt hiszem, hogy egyformán fizet a föld mindenkinek, a ki szorgalmai; de az iránt nem szabad kétségben lenni, hogy az öntöző területek megmívelóse nagyobb munkát, nagyobb szorgalmat ós nagyobb gondot kivan, mint a, meg nem JÜEFVH, NAPLÓ. 1896-1901. XXXI. KÖTET. ' öntözött területé. Annak lesz a legnagyobb haszna, a ki az öntözés inellett a legtöbb munkát fordítja a maga földjére. Én mindezeknél fogva, de különösen azért, miután azt tartom, hogy lehetetlen összekapcsolni Magyarország hajózási csatornahálózatát az öntözési csatornahálózattal, minthogy lehetetlennek tartom oly csatornahálózatot konstruálni Magyarországon, a mely a hajózás és öntözés ezóljainak egyszerre és egyaránt megfeleljen : a dolog természeténél fogva nem járulhatok ahhoz az indítványhoz, illetőleg felfogáshoz, a melyet Komjáthy Béla t. képvislötársam és társai voltak szívesek itt kifejteni, hogy tudniillik a. földmívelésügyi miniszter úr vegye le a törvényjavaslatot a napirendről. Azt, hogv úgy a földmívelésügyi miniszter úr, valamint a kereskedelemügyi miniszter úr is foglalkozik ma vízépítési kérdésekkel, — a mi onnan ered, hogy annak idején az egy reszszort alá tartozó vízépítési ügyek két reszszortba lettek beosztva — a vízépítési ügyek érdekében állónak nem tartom. Ezt teljesen őszintén bevallom; de erről sem a jelenlegi földmívelésügyi miniszter úr, sem a kereskedelemügyi miniszter úr nem tehet, mert a tárczát úgy vették át, és ez ebben a specziális esetben talán nem is olyan nagy baj. Én ellenkezőleg, miután abban a meggyőződésben vagyok, hogy a törvényjavaslat az egész öntözés kérdését helyes alapokon és az autonóm társulatok körében igyekszik megoldani, minthogy ezeket bőséges állami segélylyel látja el — és ebben a tekintetben nincsen ellentmondás az előadó úr és az indokolás között, mert viszonylagosan lehet az állami segélyezés bőséges és mégis annak egész összege csekély — ennélfogva e törvényjavaslatnak elfogadását! a t. háznak melegen ajánlom. (Éh'nh helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Komjáthy Béla képviselő úr félreértett szavai valódi értelmének kifejtése ezímón kér szót. IKomjáthy Béla: Kötelességem magam h*ái%rcfe különösen pártom iránt, hogy egy pár szóval reflektáljak az előttem szólott igen tisztelt képviselőtársam beszédjére. Legyen róla meggyőződve a t. képviselő úr, hogy én voltam leginkább meglepetve, a mint hogy most is tart a meglepetésem, a mint értesültem a képviselő úr beszédjéből, hogy ón az autonóm társulatok ellen beszéltem. Ez tudomásomon kívül történt. Nemcsak nem szóltam ellene, sőt ellenkezőleg, rámutattam, hogy ha az előfeltételek meglesznek, mikor az öntöző csatornák felállításának szükségessége előáll, csakis autonóm társulatok utján óhajtom e kérdést megoldani. Lehet, hogy a zaj vezette félre igen 4