Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-616

filö. országos ülés 1900. november 22-én, csütörtökön. 17 kékben. Mindazonáltal a törvényjavaslat nem zárkózik el az elől sem, hogy egyéb vízhasználatok is létesíttessenek, a melyekről a javaslat harmadik szakasza intézkedik. Főczélja azonban mindenesetre csak az öntözés. Még egy fontos részére akarok rámutatni a javaslatnak, a mely az eddigi vízszabályozási társulatok szervezésétől lényegesen eltérést mutat, sőt azzal határozottan homlokegyenest ellenkezik. Itt tudniillik belépési kényszerről az alakulásnál egyáltalában szó sincs. Az teljesen mellőztetik. Rendelkezik ugyan a töi-vény egy későbbi időpontban beálló állapotról, a midőn egy összefüggő területről van szó, a. mely száz kataszteri holdnál kisebb nem lehet, vagy a mely kizárólag rét, vagy legelőterület, harmadszor pedig olyan téridet, a melynek czélszerű öntözéséhez az egész kimutatott területre van szüksége, különben az öntözés egyáltalán nem vihető) keresztül: itt igenis kényszer útján be lehet venni ezen terület érdekeltsége kétharmadrészének kívánságához képest az egyharmadrészt. Mindazonáltal ez sem oly feltétlen bevonás, mert a bevonástól számítva, öt év alatt az illetőknek jogorvoslatokkal biztosított jogaik vannak arra, hogy ha kimutatják, hogy nekik a bevonásból s egyáltalában az öntözésből hasznuk nincs, a társulat kötelékéből kibocsáttassanak, sőt joguk van a befizetett összegek visszatérítésére is ós joguk van követelni, hogy a birtokukon levő létesítmények onnan eltávolíttassanak. Ezekkel a fenforgó fontos érdekekkel szemben, t. ház, az államtól követelt hozzájárúlás igazán minimálisnak mondható, mert az a 100.000 korona, illetve az utóbbi években még hozzávett 200.000 koronával 300.000 korona:, mely tulajdonképen ríj kiadást nem is képez, hanem a költségvetésbe már beállított kiadásoknak keretében mozoghat csak, ós csak azokból fedezhető. E mellett ezt se méltóztassék úgy venni, hogy, ha egyszer az az összeg valamely társulat részére odaadatott, az akkor véglegesen leköttetik, vagy lekötve marad; ezt épen igen helyesen kontemplálja a törvény, mert lehetetlen, hogy társulatok úgy alakíttassanak meg egyszerre, hogy az egész területet magukban foglalják, a melyet öntözni lehetséges, hanem igenis, a további évek folyamán új területek jönnek a társulat kötelékébe, a melyek szintén ugyanazon kötelezettségeket fogják viselni, mint az alapító tagok a megfelelő időben viseltek és ezeknek járulókai nem a társulat javára esnek, hanem az állami hozzájárulás csökkentésére, és így igazán csekélység az, a mivel itt az állam tulajdonkéjDen a társulatok költségeihez hozzá fog járulni. KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXI KÖTET. Mindezeknél fogva tekintettel arra a nagy közgazdasági érdekre, melyet a javaslat előmozdítani tervez; tekintettel arra,, hogy megalkotásával ós létesítésével kényszer egyáltalában összekötve nincs; tekintettel arra, hogy a költségek, a melyeket az állam visel, minimálisok: tisztelettel javaslom, mind a három bizottság nevében, hogy méltóztassék ezen törvényjavaslatot az általános tárgyalás alapjául elfogadni. Buzáth Ferencz jegyző: Komjáthy Béla,! Komjáthy Béla : T. képviselőház! A. függetlenségi és 48-as párt megbízásából és nevében szólalok fel, hogy röviden, a mennyiben ez a komoly tárgy azt megengedi, előadjam azon álláspontot, melyet ezen párt a. törvényjavaslattal szemben elfoglal, ós hogy lehető rövidséggel indokoljam ezen állásfoglalásnak jogosult voltát. A függetlenségi párt, mint köztudomású dolog, évek óta mindenkor sürgette, hogy az országban egy rendszeres csatorna -hálózat építtessék ki, a mely olcsó vízi utat képezzen, a belvizek elvezetését biztosítsa, öntözési és ipari czólokra felhasználható legyen. Különösen azóta lett a párt részéről ez a sürgetés úgyszólván megszakítás nélküli, mióta igen tisztelt elnökünk, Kossuth Ferencz, e hazába visszatért és az őt megillető helyet a pártban elfoglalta. Az ő, mindenki által elismert nagy tudománya és tapasztalatai alapján tett felszólalásait ez a párt mindig helyesléssel kisérte, sőt azt hiszem, hogy nem túlzok, ha azt mondom, hogy épen az ő felszólalásainak egyik érdeme az, hogy a, magyar közvéleményt egy rendszeres csatornahálózat érdekében felköltötte, megnyerte. Ma már a, magyar közvélemény is egy rendszeres csatornahálózat szükségességéről meggyőződvén, annak megépítését nemcsak óhajtja, de már várja is. Nagyon élénken emlékszem rá, és azt hiszem, az igen tisztelt miniszter úr is emlékezhetik rá, hogy a pénzügyi bizottság egyik ülésében Kossuth Ferencz t. barátom mily szakszerűen beszólt ezen kérdésről ós igazán meggyőzően mutatott arra. hogy egy ilyen rendszeres csatorna -hálózat kiépítése szükséges ós rámutatott annak megoldási módjára is, sőt nagyon helyesen az építésnek egymásutánját is megmutatta ós indokolta is. De nemcsak Kossuth Ferencz t. barátom, de e pártnak több tagja is nagyon sok alkalommal nyilatkozott e kérdésben, így hivatkozhatom e részben magamra is, jól emlékszem, egy. pár évvel ezelőtt a képviselőházban ezen törekvés mellett magam is lándzsát törtem és szerény ismereteim tárházából igyekeztem azokat az indokokat felhozni és csoportosítani, a melyek egy rendszeres csatornahálózat kiépítését szükségessé