Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-616

16 616. országos filés 1900, norember 22-én, csütörtökön. dokolttá teszik, hogy az állattenyésztésre tér­jünk át, a mi pedig megköveteli, hogy legelőin­ket, rétjeinket eddigi hozamuknak sokkal magasabb fokára emelhessük. (Helyeslésjobbfelöl.) Különösen az Alföldre, a Tisza völgyére vo­natkozik ez, a hol a belvizek rendezése már oly módon törtónt, hogy a csatornázási és ön­tözési rendszer itt mutatkozik a legelőnyösebb­nek, már csak azért is, mert Alföldünk tudva­levőleg csapadék dolgában a legszegényebb vidék. 1879. óta, a kultúrmérnöki intézmény életbeléptetése óta körülbelül 241 ilyen öntöző ­társulat alakult,- talán 22 ezer és néhány száz katasztrális holdon, a melyből azonban jelen­leg körülbelül 1G.000 hold az, a mi tényleg öntöztetik. Vannak tehát gyakorlati tapaszta­lataink, hogy mikópen fokozza az öntözés a jövedelmet. .Ki van mutatva, hogy rendszeres, okszerű öntözéssel, a megfelelő trágyázással és megfelelő magvetéssel, okszerű gazdálkodás mellett a rétjeink hozama 10 métermázsáról 30, 50, sőt 60 métermázsáig emelkedik. E javaslat czólja az, hogy az öntözés jobban meghonosíttassók. És hogy ez eléressék, módot kiván adni arra, hogy a megfelelő be­fektetések, költségek a megfelelő haszonnal is járhassanak. És ezt úgy kontemplálja, hogy az öntözés nagyobb területekre terjesztessék ki. így a költségek nagyobb területeken oszol­ván meg, a legnagyobb valószínűséggel, sőt majdnem biztosan számíthatunk arra, hogy azoknak hozama mindenesetre magasabb lesz, tekintettel a beruházási költségeknek a meg­oszlás folytán alacsonyabb voltára. De szükséges erre, hogy az illető öntöző­társulatok megfelelő útbaigazításokat is kap­janak. Erre vonatkozólag a miniszter úr ő exczellencziája intézkedett, hogy Magyaróvárott az országos növénytermelési osztály egy külön szakosztályt kapjon, melynek hivatása, az ön­tözendő területről beszerzett talajviz és növény­zet tekintetében megállapítani azt, hogy milyen módon szükséges ott az öntözés, milyen idő­szakokban kell azt keresztülvinni, minő trá­gyázást kell alkalmazni s mily növényzet ter­meltessék ott. Tekintettel arra, hogy kilátásba van véve az, hogy ezen öntözési érdekeltségek legnagyobb része az Alföldön alakúi, ő exczel­lencziája intézkedett, hogy ezen alosztály Aradra tótessék át, hogy ott az öntöző érdekeltség a legközelebbről kaphassa meg azokat a dolgokat, a melyekre szüksége van. Ez a talaj és a viz minőségére vonatkozik. De intézkedett a miniszter úr arra nézve is, hogy a folyóvíz, a, kis- ós középviz állása meg­állapíttassók. Ebből ismeretes lesz azon víz­mennyiség, a mely rendelkezésünkre áll. Figye­lemmel kisértetett továbbá az is, hogy a j elenlegi öntözéseknél másodperczenkint ós hektáronkint mennyi hektoliter a vízszükséglet, továbbá, hogy az évnek különböző időszakaiban és a növényzet fejlődésének bizonyos időszakában melyek a szükséges vízmennyiségek. így a hazai tapasztalatok mutatják már, minő üdvös eredményeket lehet elérni az öntözésekkel; nem a külföldi példák után fognak indulhatni az érdekeltek, a kik igénybe akarják venni a, törvén}- kedvezményeit, hanem kizárólag hazai tapasztalatok nyomán és alapján rendezked­hetnek be. Hogy mely területek azok, a me­lyeken a viz közeli fekvésénél fogva ezek az öntözési érdekeltségek okszerűen létesíthetők, erre vonatkozólag bátor vagyok említeni a Maros mentét, a Felső- és Sebes-Kőröst, az Alsó- és Felső-Kőröst, a hol már egy társaság létezik, a Hortobágyot, a hol egy óriási téridet legelőnek öntözésére van szükség, azután a pestmegyei belviz-állásra vonatkozó terveket, a melyek úgy vannak kontemplálva, hogy az öntözésre is alkalmasak legyenek, a Hanságot, a Sajót, Hernádot, továbbá a Budapest-cson­grádi csatornát, (Halljuk! Halljuk!) nem is em­lítve a Tisza mellékfolyóinak mellókterűleteit, melyek pedig óriási mellékterületeket képeznek s a hol az öntözésre alkalmas viz és talaj van. Hogy a létező öntözőcsatorna-társaságok eddig talán nem jnosperáltak, talán abban leli magyarázatát, hogy az anyagi eszközök nem állottak rendelkezésükre. Azért a törvényjavas­lat azt tervezi, hogy az állam ezeknek a mező­gazdasági, közgazdasági érdekeknek az elő­mozdítására bizonyos hozzájárulást adjon. A társulat mikénti létesítésére nagy megfon­tolásra volt szükség. Különféle irányzatok mutatkoznak itt, a melyek szerint a társulatok megalakíthatok, részben tisztán államilag, úgy, hogy az állam saját erejéből létesítse a, csatornahálózatokat, a mely esetben természetesen az illetőktől, a kiknek az használni fog, ezen öntözésért díja­kat szed, vagy részvénytársaság formájában, úgy, hogy egyes részvénytársaságok, vagy mondjuk, egyesek létesítenének csatornákat, és ezek szednék be azon bizonyos vízdíjakat; vagy a harmadik mód az lenne, hogy auto­nómikus társaságok alakuljanak, ós saját ere­jükre támaszkodva, létesítsék ezen műveket. A törvényjavaslat indokolása bőven móltatja ezen módokat, illetőleg azok nehézségeit és azon álláspontra helyezkedik, hogy autonó­mikus úton létesíttessenek a társulatok és ezzel egyidejűleg az állam r segítő kezet nyújtson ezen társulatoknak. így alakúihatnak meg ezen társulatok kiválólag a mezőgazdaság érdekében és más magasabb gazdasági érdé-

Next

/
Thumbnails
Contents