Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-616

16 616. országos filés 1900, norember 22-én, csütörtökön. dokolttá teszik, hogy az állattenyésztésre térjünk át, a mi pedig megköveteli, hogy legelőinket, rétjeinket eddigi hozamuknak sokkal magasabb fokára emelhessük. (Helyeslésjobbfelöl.) Különösen az Alföldre, a Tisza völgyére vonatkozik ez, a hol a belvizek rendezése már oly módon törtónt, hogy a csatornázási és öntözési rendszer itt mutatkozik a legelőnyösebbnek, már csak azért is, mert Alföldünk tudvalevőleg csapadék dolgában a legszegényebb vidék. 1879. óta, a kultúrmérnöki intézmény életbeléptetése óta körülbelül 241 ilyen öntöző társulat alakult,- talán 22 ezer és néhány száz katasztrális holdon, a melyből azonban jelenleg körülbelül 1G.000 hold az, a mi tényleg öntöztetik. Vannak tehát gyakorlati tapasztalataink, hogy mikópen fokozza az öntözés a jövedelmet. .Ki van mutatva, hogy rendszeres, okszerű öntözéssel, a megfelelő trágyázással és megfelelő magvetéssel, okszerű gazdálkodás mellett a rétjeink hozama 10 métermázsáról 30, 50, sőt 60 métermázsáig emelkedik. E javaslat czólja az, hogy az öntözés jobban meghonosíttassók. És hogy ez eléressék, módot kiván adni arra, hogy a megfelelő befektetések, költségek a megfelelő haszonnal is járhassanak. És ezt úgy kontemplálja, hogy az öntözés nagyobb területekre terjesztessék ki. így a költségek nagyobb területeken oszolván meg, a legnagyobb valószínűséggel, sőt majdnem biztosan számíthatunk arra, hogy azoknak hozama mindenesetre magasabb lesz, tekintettel a beruházási költségeknek a megoszlás folytán alacsonyabb voltára. De szükséges erre, hogy az illető öntözőtársulatok megfelelő útbaigazításokat is kapjanak. Erre vonatkozólag a miniszter úr ő exczellencziája intézkedett, hogy Magyaróvárott az országos növénytermelési osztály egy külön szakosztályt kapjon, melynek hivatása, az öntözendő területről beszerzett talajviz és növényzet tekintetében megállapítani azt, hogy milyen módon szükséges ott az öntözés, milyen időszakokban kell azt keresztülvinni, minő trágyázást kell alkalmazni s mily növényzet termeltessék ott. Tekintettel arra, hogy kilátásba van véve az, hogy ezen öntözési érdekeltségek legnagyobb része az Alföldön alakúi, ő exczellencziája intézkedett, hogy ezen alosztály Aradra tótessék át, hogy ott az öntöző érdekeltség a legközelebbről kaphassa meg azokat a dolgokat, a melyekre szüksége van. Ez a talaj és a viz minőségére vonatkozik. De intézkedett a miniszter úr arra nézve is, hogy a folyóvíz, a, kis- ós középviz állása megállapíttassók. Ebből ismeretes lesz azon vízmennyiség, a mely rendelkezésünkre áll. Figyelemmel kisértetett továbbá az is, hogy a j elenlegi öntözéseknél másodperczenkint ós hektáronkint mennyi hektoliter a vízszükséglet, továbbá, hogy az évnek különböző időszakaiban és a növényzet fejlődésének bizonyos időszakában melyek a szükséges vízmennyiségek. így a hazai tapasztalatok mutatják már, minő üdvös eredményeket lehet elérni az öntözésekkel; nem a külföldi példák után fognak indulhatni az érdekeltek, a kik igénybe akarják venni a, törvén}- kedvezményeit, hanem kizárólag hazai tapasztalatok nyomán és alapján rendezkedhetnek be. Hogy mely területek azok, a melyeken a viz közeli fekvésénél fogva ezek az öntözési érdekeltségek okszerűen létesíthetők, erre vonatkozólag bátor vagyok említeni a Maros mentét, a Felső- és Sebes-Kőröst, az Alsó- és Felső-Kőröst, a hol már egy társaság létezik, a Hortobágyot, a hol egy óriási téridet legelőnek öntözésére van szükség, azután a pestmegyei belviz-állásra vonatkozó terveket, a melyek úgy vannak kontemplálva, hogy az öntözésre is alkalmasak legyenek, a Hanságot, a Sajót, Hernádot, továbbá a Budapest-csongrádi csatornát, (Halljuk! Halljuk!) nem is említve a Tisza mellékfolyóinak mellókterűleteit, melyek pedig óriási mellékterületeket képeznek s a hol az öntözésre alkalmas viz és talaj van. Hogy a létező öntözőcsatorna-társaságok eddig talán nem jnosperáltak, talán abban leli magyarázatát, hogy az anyagi eszközök nem állottak rendelkezésükre. Azért a törvényjavaslat azt tervezi, hogy az állam ezeknek a mezőgazdasági, közgazdasági érdekeknek az előmozdítására bizonyos hozzájárulást adjon. A társulat mikénti létesítésére nagy megfontolásra volt szükség. Különféle irányzatok mutatkoznak itt, a melyek szerint a társulatok megalakíthatok, részben tisztán államilag, úgy, hogy az állam saját erejéből létesítse a, csatornahálózatokat, a mely esetben természetesen az illetőktől, a kiknek az használni fog, ezen öntözésért díjakat szed, vagy részvénytársaság formájában, úgy, hogy egyes részvénytársaságok, vagy mondjuk, egyesek létesítenének csatornákat, és ezek szednék be azon bizonyos vízdíjakat; vagy a harmadik mód az lenne, hogy autonómikus társaságok alakuljanak, ós saját erejükre támaszkodva, létesítsék ezen műveket. A törvényjavaslat indokolása bőven móltatja ezen módokat, illetőleg azok nehézségeit és azon álláspontra helyezkedik, hogy autonómikus úton létesíttessenek a társulatok és ezzel egyidejűleg az állam r segítő kezet nyújtson ezen társulatoknak. így alakúihatnak meg ezen társulatok kiválólag a mezőgazdaság érdekében és más magasabb gazdasági érdé-