Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-624

82á. országos Illés 1800. <teczember 5-én, szerdán. 216 lentés és engedély nélkül való rendezését, az azoknak való részvételt, valamint a hatóság által feloszlatott népgyűlésnek folytatását a ; z 1879 : XL. törvényczikk 1. §-a alapján ezen­nel/kihágásnak minősítem és azok elkövetőire 15 napig terjedhető elzárás és 100 forintig terjedhető pénzbüntetés állapíttatik meg.« Ez, t. képviselőház, Perczel Dezső volt belügyminiszter úrnak rendelete. Ebben már egész világos, hogy az engedélyezési rendszert Magyarországon, fájdalom, ma már végleg és jogérvónyesen meghonosítani igyekeznek. (Zaj balfdől.). De az a szellem, a mely közigazga­tásunkban uralkodik, még mindig a. volt Tisza­féle rendeletből nyer tápot. (Úgy van! a bal­és szélső baloldalon.) Mert a mi ebben nincs benne, az benne volt abban a visszaszívott Tisza-féle rendeletben, tudniillik, hogy minden­féle ürügyek alatt tagadják meg a népgyűlések engedélyezését, ürügyek alatt, a melyek az állam méltóságával össze nem egyeztethetők, a melyek az államhatalmat, a közigazgatási hatóságot a nép előtt nevetségessé teszik. Ezek az ürügyek a tápot még mindig a Tisza-féle rendelet szelleméből nyerik, jogalapot pedig erre a Perczel-fóle rendelet nyújt nekik, a mely a népgyűlések megtartását engedélyezéshez kö­tötte. (Zaj a szélső baloldalon ) Egy egész serege az ilyen végzéseknek fekszik előttem. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Halljuk! Halljuk;!)Például Pápa városában 1900 október 15-én Szokoly rendőrkapitány kibocsá­tott egy rendeletet, a melyben világosan azt mondja, hogy a gyűlést nem engedélyezi. A társadalmi rendet látja veszélyeztetve és a személyi garancziák hiányzanak, azok a sze­mélyi garancziák, amelyek ellen Szilágyi Dezső abban a beszédben, a melynek elolvasását a t. ház minden tagjának ajánlom, különösen szembeszáll, hogy honnan vesznek a hatóságok jogot, személyi garancziákat követelni az állam­polgároktól. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső bal­oldalon.) Azt mondja: ez az 1900 október 15-iki rendelet (olvassa) : » Tekintettel arra, hogy a kórvényből ki­tetszőleg a tervbe vett népgyűlés tárgyát képező ügy a fennálló társadalmi rendet ós nyugalmat veszélyezteti, továbbá tekintettel arra, hogy folyamodók személye arra nézve, hogy a, közrend megháboríttatni nem fog, biz­tosítókot nyújtani nem tud (Nagy zaj és mozgás a szélső baloldalon.) a, kérelmet elutasítom és a folyó hó 28-án fél négy órára, tervbevett nép­gyűlés megtartását ezennel megtiltom.*. (Nagy zaj a bál- és szélső baloldalon.) Rakovszky István: Mely évből való ez ? Visontai Soma: 1900 október ís-óről, tehát két hónappal ezelőttről. (Zaj a bal- és szélső baloldalon.) Azt mondja továbbá a rendelet (olvassa): » Miről folyamodók, továbbá Fodor István biztos értesíttetni rendeltetnek.* A gyönki főszolgabíró 1900. május 20-án adott ki egy rendeletet, a melyben kimondja, hogy az 1900. május 24-ére bejelentett nyil­vános gyűlés megtartását nem engedélyezi. Azt mondja, hogy a nyilvános gyűlés tárgyai a fennálló törvények ellen irányulnak. Meg­jegyzem közbevetőleg, hogy a gjuilósnek tár­gyai a, következők: »a földmívelő munkások hefyzete, másodszor a gyülekezési ós válasz­tási jog« — ebből áll a bejelentett tárgysoro­zat. Fel fogom eredetiben olvasni a, végzést. (Halljuk! Halljuk!) a mely szerint a nyilvános gyűlés tárgyai a fennálló törvények ellen irá­nyúinak és, mert a bejelentőkben nem lát ga,rancziát, a. gyűlést nem engedélyezi. A. Végzés így "szól (olvassa): »ToInamegye simontonryai járás főszolga­biróságától 7. fősz. eln. 900. alatt hozott hatá­rozat szerint Ellebreich Konrád és társai kórel­mére a főszolgabíró kijelenti, hogy mert a nyilvános gyűlés tárgyai a. fennálló törve nyeli ellen irányúinak ós mert a bejelentők szemé­lyiségében nem látok gaxancziát arra nézve, hogy egy nyilvános népes gyűlést a törvényes rend határozatai között vezetni képesek len­nének. Itt vanBáczkeve. (Halljuk! Halljuk!) Föld­váry főszolgabíró Ráczkevén még nagyobb furfanghoz folyamodott, nem tudva talán még­sem kitérni alkotmányjogunk előtt. 0 tudni­illik a bejelentők személyazonosságának és megbízhatóságának úgyszólván közjegyzői iga­zolását kívánja. Molnár János: Velünk is így tesznek! Visontai Soma: Ezen végzés 6507/900 szám alatt kelt ós Földváry főszolgabíró alá­irásával így szól (olvassa): »A Hecht Izsó, Guttmann Árpád és Klein Adolf Erzsóbetfalvi lakosok által beadott és hozzám folyó hó 19-én beérkezett népgyűlés tartása iránti bejelentésüket tudomásul nem vehetem és azt ezennel betiltom, mert fent­nevezett bejelentők a, hatóság előtt ismeretle­nek lévén, személyazonosságuk ós megbízható­ságuk iránt az idő rövidsége miatt a községi elöljáróság meghallgatható nem volt és a tárgysorozat 2. pontjába felvett indítványok és interpellácziók nincsenek elég kimerítően ki­fejtve, hogy mily irányban tétetnek indítvá­nyok ós interpellácziók.* Tehát azt kifogásolja, hogy a beszédeket

Next

/
Thumbnails
Contents