Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-616

616. országos Ülés 1900. november 22-éii, csUtiirtökön, ^g vasút kiegészítő részét képező teheráru szárnyvonalként történt engedélyezéséről; a magyar királyi központi statisztikai hivatalnak 1901. évi munkatervéről; a védjegyek oltalmára vonatkozó törvényeknek Marokkóban, a tangeri konzuli bíróságnál történt hatálybaléptetéséről; a magyar királyi honvédség egy hadosztályának a galicziai hadgyakorlatokban történt résztvótelóről szóló javaslatokra nézve hozott képviselőházi határozatokhoz a főrendiház hozzájárult. A két ház egyetértésével hozott ezen határozatok országos határozatoknak jelentetnek ki. Bemutatom a főrendiház elnökének átiratát, melyben tudatja, hogy a folyó országgyűlés V. ülésszakára a főrendiház jegyzőivé megválasztattak: gróf Esterházy János, Gáli József, gróf Károlyi Imre, Latinovits János, báró Nyáry Jenő, Rudnyánszky József, gróf Széchényi Bertalan ós gróf Vigyázó Ferencz, a főrendiház háznagyává pedig gróf Szapáry István választatott meg. Tudomásul vétetik. Jelentem a t. háznak, hogy a tegnapi napon kisorsolt osztályok megalakultak és pedig : az I. osztály elnökévé gróf Apponyi Albert, jegyzőjévé báró Perényi Zsigmond; a IT. osztály elnökévé Horánszky Nándor, jegyzőjévé Boda* Vilmos; a III. osztály elnökévé Tisza Kálmán, jegyezőjévé Feszty Béla ; a IV. osztály elnökévé gróf Andrássy Tivadar, jegyzőjévé gróf Thorotzkay Miklós; az V. osztály elnökévé Falk Miksa, jegyzőjévé Szczitovszky János; a VI. osztály elnökévé Fabiny Teofil, jegyzőjévé Frideczky Timóth; a VII. osztály elnökóvó László Mihály, jegyzőjévé Justh Ferencz; a VIII. osztály elnökévé Bedő Albert, jegyzőjévé Avramescu Paehomius ; a IX. osztály elnökévé Szilágyi Dezső, jegyzőjévé Végh Arthur választattak meg. Tudomásul vétetik. Végre jelentem a t. háznak, hogy a tegnapi napon megválasztott összes bizottságok megalakultak következőképen: gazdasági bizottság: elnöke a házszabályok szerint a ház elnöke, jegyzője Molnár Antal; igazságügyi bizottság: elnöke Szilágyi Dezső, jegyzője Mohay Sándor; kérvónyi bizottság : elnöke Radocza János, jegyzője Molnár Béla; könyvtári bizottság: elnöke a házszabályok szerint ismét a ház elnöke, jegyzője Lehótzky Antal; közgazdasági bizottság : elnöke gróf Andrássy Tivadar, jegyzője Rosenberg Gyula; közigazgatási bizottság: elnöke Horánszk}Nándor, jegyzője Belitska Béni; közlekedésügyi bizottság: elnöke Lukáts Béla, jegyzője Kováts Pál; közoktatásügyi bizottság: elnöke Berzeviczy Albert, jegyzője Kammerer Ernő; mentelmi bizottság : elnöke Chorin Ferencz, jegyzője Kabos Ferencz; naplóbiráló bizottság : elnöke Vermes Béla, jegyzője Szőts Pál; a pénzügyi bizottság : elnöke Falk Miksa, jegyzője Neményi Ambrus; számvizsgáló bizottság: elnöke Légrády Károly, jegyzője Frideczky Timóth; véderő bizottság': elnöke báró Podmaniczky Frigyes, jegyzője Münnich Aurél; vízügyi bizottság : elnöke Hieronymi Károly, jegyzője Örley Kálmán; zárszámadás-vizsgáló bizottság: elnöke Fest Lajos, jegyzője Benke Gyula; földmívelósi bizottság : elnöke Bedő Albert, jegyzője Szily Pongrácz; összefórhetleiiségi törvény revíziójára kiküldött bizottság: elnöke Fest Lajos, jegyzője Rohonyi Gyula. Tudomásul vétetik. Ezenkívül jelentem, t. ház, hogy a horvát pénzügyi egyezmény megújítására kiküldött országos bizottság a lemondott gróf Csáky Albin helyébe Tisza Kálmán, képviselőt választotta meg elnökévé. Tudomásul vétetik ós, országos bizottságról lévén szó, erről a főrendiház is értesíttetik. Napirend szerint áttérünk a közérdekű öntöző csatornák létesítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására. (írom. 857, 918.) A ház tudomására kell hoznom, hogy a földművelésügyi miniszter úr ezen törvény j avaslat tárgyalása idej ere megbizottj áúl Gervay Imre osztálytanácsost jelentette be. Mindenekelőtt az előadó úr fog szólani. Fischer Sándor, a vizügyi bizottság előadója: T. ház! E törvényjavaslat mezőgazdaságunk érdekében nevezetes szerepre van hivatva. Az ország vizszabályozásra, ármentesítésekre és lecsapolásokra óriási költségeket fordított. Most e költségek hasznosítása, illetőleg megfelelő rekompenzácziója czóljából szüksége mutatkozik annak, hogy lehetővé tétessék, hogy azok a területek, a melyek így a kultúrának átadattak, fokozottabb mérvben szolgálják a mezőgazdaság érdekét. De más ok is van, a mely ezt megköveteli. A változott a gazdasági viszonyok, a magtermelósnek az áralakulások következtében előállott szomorú körülményei még inkább in-