Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-623

828. országos flfós 1900. deezember 8-án, hétfőn. 189 gatni ! Egy kicsikét leszámolunk vele, az ipsével. (Zaj jobbfelöl.) Páder Rezső: »A néppártot nem látjuk-e szövetségben ma is a haza ellenségeivel?* A pénteki ülésben Buzáth Ferencz képképviselőket mondotta (olvassa): >?Mi ezen képtelen vádak ellenében már megadtuk nem egyszer a választ, megadom most külön a t. képviselő úrnak is azzal, hogy mindaddig, míg ezen állításait konkrét bizonyítékok alakjában be nem bizonyítja, azt egyébnek, mint rosszakaratú rágalomnak. . . . (Zajos felkiáltás a baloldalon. Rágalom!) Rakovszky István: Rágalom! (Mozgás jobbfelél.) Zsebrevágta! (Zaj.) Páder Rezső: . . . nem nyilváníthatom és azt az országgyűlési néppárt nevében megvetéssel utasítom vissza.« Miután, t. ház, eddig nem történt meg, hogyha a ház bármely tagjával szemben ilyen súlyos vádat emeltek, az ezen vádat szó nélkül zsebre vágta volna, felhívom Mandel Pál képviselő urat, adja gazdáját az ő állításának, hozakodjék elő részletesen bizonyítékaival, hogy a néppárt a haza ellenségeivel szövetségben állana. Ne bujkáljon általános vádnak leple alatt, mondja meg mit tud, vagy vallja be, hogy semmit sem tud, (Élénk helyeslés balfelöl.) és hogy nem akart mást, mint jövendőbeli képviselőjelölt és mellesleg mint hazafi, olcsó babérokat szerezni. (Élénk felkiáltások balfelöl: Ügy van! Úyy van!) Rakovszky István: Rágalom! Könnyű itt piszkosságokkal henczegni, ilyeneket mondani! (Zaj jobb felől.) Páder Rezső: Azt mondja — már előbb említettem, — hogy mi Luegerékkel vagyunk szövetségben, és hogy Luegerékkal paktálunk. A mi kedves emlékű Mócsy Antal bátyánk egy alkalommal valóságos katekezist tartott erről a kérdésről, épen az olyan gyengébbek kedvéért, mint Mandel Pál úr, (Derültség balfelöl.) hogy tudják, miben áll az, a mire mi törekszünk, és hogy megérdemli-e ez az antiszemita nevet. (Derültség balfelöl.) Hát, t, urak, ha megengedik, legalább pár szóval az én felfogásomat ós álláspontomat szintén el fogom mondani egy kis reminiszczenczia alakjában. 1893-ban Sopronban tartatott az első katholikus nagygyűlés. A gyűlés végén, a jelenlevő néniét ajkú polgárok kedvéért Póda Endre, apátplébános német nyelven egy kis bezáró beszédet tartott, a melyben összegezte az előadottakat, rámutatott a katholikus társadalomban lévő sok hibára, az egész keresztény társadalom bajaira, bizonyította és hansúlyozta a sorakozásnak sürgős szükségét minden téren, úgy szellemi, mint társadalmi ós anyagi téren ós a midőn az anyagi téren önvédelemre való sorakozást említette, közbeszólt mellette a közelben ülő egyik német újságíró, az ott még most is liberális »Ödenburger Zeitung* szerkesztője, és azt mondta: »Das ist ja der Antisemitismus.« Póda Endre apátplébános erre feléje fordult így szólt: >>Nein mein Herr, wir sind keine Antisemiten wir sind Antispizbuben.« (Derültség és taps a baloldalon.) Ebben a felfogásban vagyok én ma is ós azt hiszem, ebben vannak t. barátaim is. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) És ez a felfogás oly korrekt, hogy e mellett minden zsidó egzisztálhat. (Felkiáltások a haloldalon: Aki tisztességes!) De a tisztességtelenséget akár zsidótól, akár más részről jön, visszautasítjuk ós üldözzük. Rakovszky István: Nem elég, ha zsidó valaki, hanem tisztességes is legyen! (Zaj.) Páder Rezső: Ezek után higyjék meg nekem, hog}^ mi nem a zsidóság, mint ilyen ellen, hanem inkább egy újkori modern pogányság ellen küzdünk, mely az evangéliumot épúgy gúnyolja, mint a thórát, a mely a pénzt tartja istenének, (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) az aranyborjú imádást äjtatosságának, a rendőri kódexet erkölcstanának, lelkiismeretének a csendőrséget, melynek irodalma: a pornográfia, művészete: a meztelenségnek nyilvánosan hirdetett kultusza. (Igaz! Úgy van! a baloldalon) Ennek a modern pogányságnak pedig kik az apostolai? Nem Szentkirályi Péter, a kitől Mandel. Pál t. képviselő úr czitálja a szabadelvűséget, hisz ezt én is elfogadom, hanem ón majd mutatok elveket, a melyek ezt az új pogányságot jellemzik. Évtizedeken keresztül büntetlenül, sőt tapssal kísérve hirdették ezeket ós az ezekhez hasonló elveket. Halljunk csak egypárt ezekből, t. uraim. (Halljuk! Halljuk! olvassa): »Minden vallás egyforma jó. A vallás magánügy. A hit a templom négy fala közé való. A pap maradjon az oltárnál. A vallás a sziv virága. (Egy hang a szélső baloldalon: ki mondja ezeket?) Én gyűjtöttem össze, majd megmondom, hogy mivégre? (olvassa): Hit és ész ellenkeznek egymással. A papok a népnek butítói, csalói. A gyónás specziáliter a katholikusoknál, a papok találmánya. Molnár Béla: Hát másutt is van gyónás ? Páder Rezső: A halállal mindennek vége. (Mandel Pál helyéről távozik. Felkiáltások baloldalon: Maradjon még egy cseppet itt!) Rakovszky István: Hallgassa meg, hogy mit mondanak! (Zaj.) Elnök: Kérem a t. képviselő urakat, hogy őrizzék meg a ház tanácskozásának komolyságát ós móltóságát.