Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-621
130 ha a tőkék jobb elhelyezést találtak volna,, nem keresték volna fel a kis kamatozást nyújtó takarékpénztárakat, de kétséget nem szenved, hogy ha egy országban a gazdasági depresszió legszomorúbb indőszakában a takarékbetétek összege mintegy 422 millió koronával emelkedik, nem lehet azt állítani, hogy ugyanabban az országban a, gazdasági fejlődés alapjai megvolnának zavarva, vagy hogy a gazdasági haladás egészen stagnálna. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon. Ellenmondás a szélső baloldalon.) Hasonló bizonyítékot nyújtanak a pósta08 távírda forgalmáról szóló adatok Magyarországon. Az utolsó fiz óv forgalmát értem. 1889-ben a posta forgalma, beleértve a levélküldeményeket, a díjköteles ós díjmentes csomagokat és pénzes levelek darabszámát, kitett 258 millió darabot; tiz évvel később 1899-ben 459 millió darab volt a forgalom: az emelkedés tehát 201 millió darab. A Magyarországon feladott táviratok száma 1889-ben 7 millió volt; 1899-ben 14 millió; az emelkedés 7 millió, vagyis 100°/o. Ugyanezt találjuk Magyarország 14.000 kilométer hosszú vasútvonalain ; ha a teherforgalmat vizsgáljuk, látjuk, hogy a teherforgalom Magva rországon 1889-ben kitett 23,970.000 tonnát; 1899-ben 39,983.000 tonnát; az emelkedés 16 millió tonna. Nem folytatom ezt a felsorolást, (Zaj a szélső baloldalon. Halljak! Halljuk! a jobboldalon.) egyrészt azért, mert statisztikai adatok felsorolásával nem akarom a t. házat fárasztani, másrészt azért nem, inert nekem nem czólom, hogy kimutassam, hogy az ország gazdasági fejlődésével mi mennyire lehetünk megelégedve. És mert nem szándékozom magam képzelt eredményekkel kecsegtetni, tökéletesen egyetértek t. képviselőtársammal abban, hogy az országot a, lehető legnagyobb takarékosságra, tevékenységre és óvatosságra kell serkenteni, (Helyeslés a jobboldalon.) hogy nem szabad megelégedni annak kimutatásával, hogy az ország kulturális intézményei mennyire fejlődtek, hogy az ország politikai reputáczió tekintetében a, külföld szeme előtt mennyit nyert, de törekedni kell minél gyorsabban és jobban fejlődnünk gazdasági és anyagi téren is, mert semmi kétségem az iránt, hogy a szomszéd államokkal, a melyek ipar, kereskedelem ós mezőgazdasági czikkek tekintetében a, közel jövőben versenytársaink lesznek, a harczot fel kell vennünk és nincs tagadás benne, hogy ezektől sok tekintetben, különösen az ipar tekintetében visszamaradtunk. És ha mégis ezen gazdásági depresszió időszakában hazánk gazdasági és kulturális életéből néhány fényesebb momentumot soroltam fel, történt ez tiszvemfoer 29-én, csütörtökön. tán azért, hogy kimutassam, hogy a helyzet megbirálásánál nyugtalanságra, kétségbeesésre nincsen ok. Madarász József: A kivándorlás mutatja ! Arányi Miksa: A pénzügyminiszter úr utolsóelőtti expozéjában az általa életbe léptetendő ós jelenleg még további tanulmányozás alatt levő adóreformról nyilatkozott. Érezzük mindnyájan, hogy az országnak az adóreformra szüksége van, és hogy különösen az egyenes adók reformjára az országnak égető szüksége van, mert ennek sikeres keresztülvitelétől függ sok tekintetben jelenleg stilyosan érzett gazdasági válságunk javulása és adórendszerünk igazságosabbá való tótele. Bármennyire különösnek is lássók, mégis elmondom véleményemet, hogy az ország a jelen körülmények közt nem szendved annyira az adóteher nagysága miatt, mint annak igazságtalan és egyenlőtlen megosztása miatt, hogy jelenlegi adórendszerünknek nem a legnagyobb hibája, hogy az adófizető közönség fizetési képességének maximumát kéri, hanem inkább az, hogy bizonyos osztályok fizetési képességét túl terheli, (Igás! ügy van! a jobboldalon.) s hogy különösen a szegéiryebb osztályok fizetési képességét nem eléggé kiméri. (Helyeslés a jobboldalon.) És így, ha nálunk adórendszerünk reformjáról van szó, törekednünk kell elsősorban, hogy az adófizető poldárok jövedelme ós az azt terhelő kötelezettségek közt a helyes arányt helyre áhítsuk. A mi fogyasztási adóinkat illeti, ezek a bevételeknek mintegy 15°/o-át képezik és progresszív irányú alapra vannak fektetve és így természetes dolog, hogy a nagyobb teher a kisemberre esik. Ezért adórendszerünk reformja alkalmával, ha- arról volna szó, hogy kiadásainkat bármely előre nem látott ok miatt emelnünk kellene, törekednünk kell arra, hogy a kiadásokat fedező bevételeket ne a kisemberekre, ne a szegényebb osztályokra, hanem a nagyobb fizetési képességei biró osztályokra hárítsuk. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) De államháztartásunkban a- legnagyobb óvatossággal és takarókossággal kell eljárnunk azért is, mert ha bármely előre nem látott ok miatt a jövőben kiadásaink emeléséről volna szó, törekednünk kellene arra, hogy a kiadásokat fedező bevételeket szintén emeljük, és itt önként felmerül a kérdés, lehet-e Magyarországon a közel jövőben bevételeink fokozásáról beszélni. Hogy ezen kérdésre feleljek, méltóztassanak megengedni, hogy egy rövid tekintetet vessek az előttünk levő költségvetésben foglalt tételekre. (Halljuk! a jobboldalon.) Ezen költségvetésben az összes bevételek, úgy a rendes, mint a rendkívüliek, egymilliárd 621. orszásros ülés 1ÍKM). no
