Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-594

594. országos ülés 19ÖO. figyelni — Ausztria ós Magyarország területére, vagyis a helyzet e házalási statútum szerint az, hogy három forint évi adónak előzetes lefizetés mellett egy osztrák hatóság által kiállított házalási engedély alapján, melyet a magyar hatóság által csak vidimáltatni kell. valaki most már házhoz hordhat árúkat, még pedig lovon is. De azt, hogy fentartassék egy instituczió, a mely az osztrák hatóságokat feljogosítja arra, hogy a magyar állam területére is osztogassanak iparengedélyeket, sub titulo »házalás*, azt még a vámszövetség szerint sem lehet elfogadni, mert, hogy egy osztrák hatóság, vagy vice versa, egy magyar iparhatóság jogosítva legyen a, másik állam területére is érvényes iparigazolványokat, legyenek azok bár házalási igazolványok, kiállítani, ez a vámszövetségből sem folyik. De most a tárgynak nem ezt a részét akarom érinteni, hanem jelezni akarom azt, hogy a kik eddig sub titulo vigócz jöttek be az országba,, ezentúl — mert annak a tisztelt vigócznek a lefokozás nagyon keveset fog ártani, mert annak az teljesen mindegy, hogy őt vándoriparosnak, utazónak, ... Visontai Soma: Vagy biztosítási főfelügyelőnek ! Polónyi Géza: . . . vagy biztosítási főfelügyelőnek ezímezzük, (Derültség.) azok ezentúl házalási engedélylyel fogják folytatni azt az üzletet, a melyet eddig utazási engedély czímón folytattak. Ez nem is kerül sokba, méltóztatik látni, egy esztendőre három forint a. kereseti adó, ezt egy nagy gyáros Ausztriában még megbírja. Én tehát azt, hogy ez a kérdés szabályoztassék, sürgős szükségnek tartom, már meg is próbálta, a törvényhozás, mint tudjuk Barabás Béla t. barátom felszólalásából, hogy 1893-ban egy törvényjavaslat terjesztetett a ház elé, a mely lényegében segített volna ezen az állapoton, a mennyiben a magyar honosságra szorította a házalási engedélyt ós a házalási engedélynek területét az iparhatóságok területére szorította. Azonban az a törvényjavaslat, a mely itt a házban el is fogadtatott, ezen pontjában csak fallaczia volt, mert annak 31. §-ába,n — nagyon sajnálom, hogy Pulszky Ágost t. képviselőtársam nincsen jelen — benne van ós indokolás szerint meg is tudjuk, hogy úgy van, hogy azért azoktól, a kik Ausztriában kereskedők és iparosok, meg nem tagadható a-házalási engedély, daczára annak, hogy nem magyar honosok, csakhogy ezentúl nem az osztrák hatóságoknak, hanem a magyar hatóságoknak kell kiállítani ezen házalási engedélyt, a melyet azonban, ha az illető osztrák iparengedélyt felmutat, tőle meg nem tagadható. október 18-án, szombaton. gg Azt hallom, hogy ez a törvényjavaslat visszavonatott volna azért, mert az osztrák kormánytól a recziproczitásra vonatkozó beleegyezés nem volt kieszközölhető. Eltekintve attól, hogy ez a törvényjavaslat 1893-ban, tehát olyan időben adatott be, midőn a vámés kereskedelmi szövetség törvényerőnél fogva fennállott, midőn tehát ezen recziproczitás kieszközlésére törvény kötelezte a kormányt, nem szeretném, hogyha ez irányban valami félreértés volna, a képviselőház kebelében, mert ha ez a dolog igaz, akkor nem iga,z az, a mi az indokolásban foglaltatik Mert abban a vándoriparról szóló törvényjavaslat indokolásában a,zt olvasom (olvassa) : >? Tekintettel továbbá arra, hogy a, törvényjavaslat 20. §-ában bizonyos kedvezőtlen fekvésű vagy termóktelen vidékek lakosainak, valamint azoknak is, kik a, házalókereskedést régi szokás alapján gyakorolják, rendeleti úton kivételes kedvezmények állapíthatók meg, a, törvényjavaslat 31. §-ában gondoskodtam arról, hogy a viszonosság fentartása mellett ő Felsége többi királyságai és országainak, valamint Bosznia ős Herczegovina lakosai részére ily külön kedvezmények megadása iránt az illető királyságok és országok kormányával vagy Bosznia és Herczegovina tartományok ügyeinek vezetésével megbízott közös miniszterrel folytatott tárgyalások alapján a magyar kormány az ily kiadott kivételes kedvezmények kölcsönös és viszonos elismerése mellett rendeleti úton intézkedhessek--. A törvényjavaslat ezen indokolásában tehát bentaláljuk azt a jelentést a ház előtt, a mely különben természetszerű is, hogy nemcsak előzetes felség-engedélyivel nyújtatott be az a törvényjavaslat, hanem a kormányok egymás között már előzetesen a recziproczitás kérdésében tényleg tárgyaltak ós megállapodásra is jutottak. Már most rendkívül komoly és fontos érdek fűződik ahhoz, hogy e tekintetben kapjunk tiszta és világos felvilágosítást, hogy daczára annak, hogy itt a recziproczitás kérdése tekintetében a kormányok a javaslat szerint nemcsak tárgyaltak, hanem már megállapodásra is jutottak, ez a törvényjavaslat miért ejtetett el a főrendiház által és miért nem lett törvénynyé. Mert itt, t. ház, oly gyanúnak nyílik meg a jogos alapja, a melyet egyelőre a képviselőházban kifejezni nem is akarok. De annyi bizonyos, hogy azt a törvényjavaslatot, melyet a képviselőház elfogadott, azon alakjában, a, mint az elfogadtatott, többé fentartani nem lehetne, épen ezen törvényjavaslatnál fogva, a. melyet most tárgyalunk. Ez a, törvényjavaslat kizárja azt, hogy a vándoriparról szóló törvényjavaslat úgy fogadtassék el,